Gazdaság

Miért zuhan az olajár?

/ 2015.01.14., szerda 15:53 /

Miközben rég látott szintek felé esik az olajár, a világ azt találgatja, vajon titkos amerikai–szaúdi paktum áll-e a hátterében. Egy biztos: az alacsony olajnak is lesznek vesztesei, a fejlődő államok és a magyarok viszont most nyertesek lehetnek.

Fél éve zuhan a nemzetközi piacokon a kőolaj ára: a nyugati féltekén irányadó amerikai könnyűolajfajta, a WTI (West Texas Intermediate) hordónkénti ára a tavalyi 107 dolláros csúcsról 47-ig esett a napokban, de az Európában irányadó Brent is benézett 50 dollár alá a múlt évi 115 dolláros tetőpont után. Utoljára 2008-ban, a gazdasági válság idején volt ennél is nagyobb az egy éven belüli árcsökkenés mértéke. Vajon átmeneti jelenségnek vagyunk a szemtanúi, mint a történelemben már annyiszor (az olajpiac természetrajzában a nagy felívelés ugyanúgy benne van, mint a nagy összeomlás), vagy új korszak küszöbén állunk, s az olajárak csupán követik a világban tapasztalható nagyhatalmi átrendeződéseket? Netán újabb gazdasági válsághullám fenyegetne?

Piaci és/vagy politikai spekuláció?

Egy izraeli internetes lap azt jósolja, hogy az árzuhanás az olajtermelő öböl menti diktatúrák és Oroszország összeroppanását fogja okozni. A szerző a jelenséget részben arra vezeti vissza, hogy az Egyesült Államok tavaly – a forradalmi palatechnológia nyomán felfutó olajkitermelés és a magas világpiaci árak miatt – feloldotta az amerikai olajexport korlátozását. Az igaz, hogy az amerikai palaolaj-kitermelés mára elérte a napi kilencmillió hordót, amire utoljára 1986-ban volt példa (s ezzel hajszálnyira marad el Szaúd-Arábia mögött), de ez közel sem elég ahhoz, hogy a saját, napi 19 millió hordós fogyasztási igényét kielégítse. Így Amerika változatlanul kőolajimportra szorul, noha néhány éven belül változhat a helyzet, s 2020 elején az Egyesült Államok lehet a világ legnagyobb olajtermelője a repesztéses technológiájú, de igen költséges olajbányászatnak köszönhetően. Egy biztos: a mostani árcsökkenés hátterében – a dollár erősödése mellett – a keresleti-kínálati egyensúly felbomlása, a kínálat megugrása is nagy szerepet játszik. Oroszországban például napi 10,5 millió hordó fölött jár a kitermelés, ami rekord a Szovjetunió szétesése óta, de az iraki kőolajexport is csak 1980-ban volt nagyobb a jelenleginél. A kereslet közben visszafogott: Európa és Japán gyengélkedik, s már a kínai gazdasági növekedés sem a régi.

A hat közel-keleti, négy afrikai és két dél-amerikai kőolaj-exportáló országból álló OPEC korábban rendre a termelés visszafogásával igyekezett megakadályozni és megfordítani az árak további hanyatlását, de a szervezet novemberi ülésén a tagok ezúttal elvetették a napi olajkitermelési kvóták csökkentését. Pedig az árak visszatornázása létérdekük lenne, hiszen a magas olajárhoz a költségvetésük is hozzászokott. Hogy miért mennek mégis szembe saját érdekeikkel? Mivel a szervezetben a prímet Szaúd-Arábia viszi (kitermelése és kapacitása harmada az OPEC egészének), a többiek kénytelenek hozzá igazodni. Márpedig Szaúd-Arábia inkább eltűri az alacsonyabb árakat, hogy megőrizze, esetleg növelje a piaci részesedését. A többiek csak rosszabbul járnának, ha vele ellentétben visszafognák a termelésüket: a zuhanó árak miatt még jobban visszaesne az apadásnak indult olajbevételük. Szaúd-Arábia ráadásul még arra is képes, hogy jelentős árkedvezményt adjon ázsiai és amerikai vevőinek: ezzel egyrészt egy időre háttérbe tudja szorítani a beruházásigényes és magas, hordónként 60 dolláros költséggel kitermelhető palaolajat, másrészt keresztbe tud tenni az érintett piacokon főbb versenytársainak: Oroszországnak és Iránnak.

Sokan ezzel, valamint egy titkos paktummal magyarázzák azt, hogy miért nézi tétlenül az Egyesült Államok az olajpiaci fejleményeket. A hírek szerint a múlt év szeptemberében Amerika és Szaúd-Arábia egyezségre jutott, hogy támogatják egymást: a szaúdiak Washingtont az Iszlám Állam elleni harcban, az amerikaiak Szaúd-Arábiát a szíriai helyzet megoldásában. Barack Obamáék pedig most azért ilyen elnézők az alacsony olajárakkal, mert tudják, hogy ezek legfőbb európai politikai vetélytársukat, Oroszországot is térdre kényszeríthetik. Ali al-Naimi, Szaúd-Arábia olajügyi minisztere azonban visszautasította a spekulációval kapcsolatos vádakat: szerinte könnyen előfordulhat, hogy soha többé nem lesz már 100 dollár fölött a nyersolaj világpiaci ára.

Mélyrepülésben az árfolyamok

Politikai összeesküvés vezetett a nyersolaj világpiaci árának zuhanásához – véli Haszan Rohani iráni elnök. Az áresés szerinte nem csak gazdasági mozgások vagy a recesszió következménye: legfőbb oka, hogy egyes államok összeesküvést szőttek a térség és a muzulmán emberek ellen, de országa és a muszlimok bosszút fognak állni, s nem fogják elfelejteni az iszlám világ árulását – mondta a politikus, aki igen visszafogott költségvetési tervet nyújtott be tavaly a parlamentnek. De még ezt is újra kellett számolni, mivel készítői még 100 dolláros olajárat vettek alapul.

Az orosz költségvetés is hasonló sorsra jutott. Oroszország kivitelének harmadát az olaj- és földgázexport adja, ezért minden egydollárnyi olajáresés kétmilliárd dollárral csökkenti a költségvetés bevételét. A jelentős kiesés miatt máris 10 százalékot kellett lefaragni a büdzsé kiadási oldalából. Az oroszok számára a legnagyobb kihívás a rubel mélyrepülésének megállítása, mely a Brent olajáresésével párhuzamosan zuhant. Árfolyamát csak drasztikus kamatemeléssel és a devizatartalékok bevetésével sikerült valamelyest stabilizálnia az orosz jegybanknak. A múlt évet még öt százalékon indította az irányadó ráta, az évet viszont már 17 százalékon zárta, s 2014 egészében a moszkvai központi banknak közel 80 milliárd dollárt kellett költenie a rubel védelmére. Szakértők szerint a világ második legnagyobb olajexportőrének gazdasága a következő néhány évben a legjobb esetben is csak stagnálni fog – feltéve, hogy a nyersolaj ára nem esik tovább. Az elemzők ezért idén inkább öt százalékhoz közeli visszaesést várnak a nyugati szankciók által is sújtott Oroszország esetében.

A legrosszabb helyzetbe Venezuela került: a hitelminősítők szerint az OPEC-tagállam egy éven belül csődbe mehet, hiszen országkockázati felára még Görögországénál, sőt Ukrajnáénál is rosszabb. A napokban Kína sietett a segítségére, s közel 20 milliárd dolláros befektetésre tett ígéretet. Az olajáresés nem kíméli az energiaárakra érzékeny gazdagabb államokat sem: a kanadai és az ausztrál dollár is gyengélkedik, a norvég korona árfolyama pedig hatéves mélyponton jár. A skandináv ország állami olajvállalata egymás után állítja le beruházásait és teszi utcára munkavállalóit. Az árválság az Egyesült Államokban is érezteti a hatását: a palaolaj-ágazatban eddig több mint száz fúrófejet állítottak le, egy magánkézben lévő texasi olajvállalat pedig már a csőd szélére jutott. A világ tőzsdéin az energiaipari cégek részvényei szinte mindenhol mínuszban vannak, egyedül a légitársaságok papírjai indultak emelkedésnek az alacsony kerozináraknak köszönhetően.

A Nemzetközi Valutaalap szerint az olajárak csökkenéséből az iparosodott államok, de leginkább a fejlődő országok húzhatnak hasznot, s idén ennek köszönhetően 0,3-0,7 százalékponttal gyorsulhat a világ globális GDP-növekedése.

Nyertesek és vesztesek

Ha az olajárak tartósan alacsony szinten maradnak, akkor Magyarország bruttó hazai terméke 2015-ben a tervezett 2,5 százaléknál akár 0,5-0,6 százalékponttal is gyorsabban nőhet – véli Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter tárcája modellszimulációira hivatkozva azt állítja: tartósan 60 dollár körüli olajár fél százalékponttal is emelheti a növekedés mértékét. Az alacsonyabb üzemanyagárak révén a családoknak több pénzük maradhat más fogyasztási cikkek vásárlására, megtakarításra, esetleg hiteleik visszafizetésére, a vállalatok költségeinek csökkenése pedig kedvezően hathat a nyereségességükre. A pozitív hatást némileg tompíthatja az orosz gazdaság gyengélkedése miatti exportkiesés. A komoly oroszországi kitettséggel bíró magyar cégek – a Mol, az OTP vagy a Richter – mindenesetre nehéz év elé néznek. A Mol a finomítás költségeivel igyekszik ellentételezni az alacsony olajárakat, s egyelőre szünetelteti tevékenységét Szíriában és Líbiában, viszont a Közel-Keleten, az Északi-tengeren vagy Oroszországban felvásárlásokat tervez. Az OTP Bank oroszországi kiszolgáltatottsága – a Raiffeisent nem számítva – az egyik legnagyobb az európai pénzintézetek közül. Leánybankja pedig több százmillió eurós hitelezési veszteséget is összehozhat 2016-ig a budapesti központnak. A Richter még a múlt év végén adott ki profitfigyelmeztetést, mivel a rubel jelentős értékvesztése az oroszországi árbevétel euróban számított értékének, valamint az üzleti eredményének csökkenését okozza.

A magyarok mégis bizakodóak lehetnek: az eddigi legborúlátóbb, 35 dolláros olajárbecslésből kiindulva akár jóval 300 forint alá is eshetnek a hazai üzemanyagárak. Míg a benzin literenkénti átlagára tavaly szeptemberben még 420 forint körül alakult, a napokban már 320 forintos benzinnel és 330 forintos gázolajjal is lehetett találkozni. Utoljára öt éve voltak a mostanihoz hasonló alacsony árak a kutakon. Csalódniuk kell viszont azoknak, akik arra számítanak, hogy az olajárakat 6-9 hónapos késéssel a gázárak is követni fogják. Ma a hazai árazás jórészt már a rotterdami gáztőzsdei árakhoz igazodik, így a legjobb esetben is csak 10 forinttal csökkenhetnek a lakossági gázárak a következő fűtési szezonban. Feltéve, hogy ezt nem viszi el a dollár további erősödése: a forint ugyanis már régóta gyenge az amerikai fizetőeszközzel szemben. Míg egy éve még 220 forint alatt is járt az árfolyam, most 270 forintnál is többet kell adni egy dollárért.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.