Gazdaság

Mint hal a füstben

Magyarok a piacon

/ 2007.02.22., csütörtök 17:18 /

Jó nevű éttermek étlapjain szerepel a szilvásváradi pisztráng, de az innen származó füstölt halnak nagy keletje van Bécsben, Londonban és Frankfurtban is. Sáfrány László, a Sáfrány Haltenyészet és Első Hazai Halfüstölde Bt. tulajdonosa rockzenésznek indult, hogy végül a családi hagyomány nyomán haltenyésztő lehessen.



- Zenél még?

- Ritkán, de a gitárom fel van hangolva. Amikor az erdészet közölte, hogy a veszteséges pisztrángtenyészetet nem üzemelteti tovább, dönteni kellett. Édesapám egyedül nem bírta volna, egy németországi tanulmányút pedig - ahol a feleségemet is megismertem, aki szintén halászati szakmérnök - végképp a pisztrángtelep felé billentette a mérleget.

- Ma a legnagyobb telepet működteti, igaz, nem Szilvásváradon, hanem a Vas megyei Vaskeresztesen. Miért ilyen messze?

- Szigorú szakmai érvek döntöttek Vaskeresztes mellett. A Pinka patak tiszta, tápanyagban gazdag és bő vize ideális a pisztrángoknak. Szilvásvárad nem elég "vízbiztos", emiatt a piacra történő haltermelés korlátozott. A távolság sosem okozott gondot, hanem inkább a gáncsoskodás és a bürokrácia. Már csaknem kész volt a telep, minden engedélyünk megvolt, amikor a helyhatóság embere - saját érdekei miatt - megvétózta az építkezést. A gépek napi 60 ezer forintért álltak, mi pedig hosszan pereskedhettünk az igazunkért.

- De nyertek. Akkor most vaskeresztesi vagy szilvásváradi a Sáfrány-pisztráng?

- Mint ahogy én is, a pisztráng is kétlaki. A vaskeresztesi telepet a feleségemmel együtt gondozzuk. Bár hivatalosan Szilvásváradon lakom, gyakorlatilag Vaskeresztesen élünk. Hetente ingázom a két telep között. A pisztrángokat Szilvásváradon tenyésztjük, és a néhány centis ivadék jelentős részét Vaskeresztesre viszszük nevelni. A feldolgozás, a füstölés újra Szilvásváradon történik.

- Nemrég újrafagyasztott, rossz minőségű importhúsoktól volt hangos a sajtó. A halak eddig megúszták az ilyen botrányokat?

- Svihákságok itt is voltak. Néhány éve karácsonykor kilónkénti ötszáz forintos dömpingáron árasztották el a magyar piacot lazacfilével. Akkor én 2500 forintért tudtam nagykereskedelmi áron lazacot venni, amelyről később aztán kiderült, hogy génmódosított ikrából tenyésztették. Mivel Nyugaton emiatt eladhatatlan lett, így a térségben terítették szét.

- A szilvásváradi pisztrángot nem fenyegeti ilyesmi?

- Arra vigyázunk, hogy ne kerüljenek idegen halak a telepre. Az utóbbi húsz évben egy alkalommal került hozzánk élő hal, vérfrissítés céljából. Az egész állomány egy-két nap alatt elpusztulhat egy fertőzött haltól. A feldolgozásnál is csak természetes anyagokat használunk. Se mesterséges füstaroma, se ízfokozó, csak sós, fűszeres páclé, bükkfaparázs és füst. A füstölés során 20-30 százalékot is veszít a súlyából a hal. Ettől persze nem mi vagyunk a legolcsóbbak.

- A piac elismeri a minőségi munkát?

- Nem az elismerés vagy a díjak hajtanak. Attól, hogy megveregetik a vállamat, még nem tudom kifizetni a munkásokat. A vásárlók, a viszonteladók elégedettsége a fontos. Persze jó, ha a minősége miatt emelkedik ki a sorból a termékünk: a legbüszkébb arra vagyok, hogy amikor II. János Pál pápa először járt Magyarországon, a menüjén a mi pisztrángunk szerepelt.



Sáfrány László 1960-ban született Budapesten. 1985-ben erdőmérnökként végzett Sopronban. 1991-ben halászati szakmérnöki diplomát szerzett Debrecenben. Kezdetben Szilvásváradon erdőmérnökként, 1988-tól kezdve a pisztrángtelep vezetőjeként, majd tulajdonosaként dolgozott. Nős, két lánya van. Szabadidejében szívesen kirándul és fut.



Nem zavarosban halásznak

Bő százéves múltra tekint vissza a pisztrángtenyésztés Szilvásváradon, de a helyi múzeum őriz egy Szilvásváradon öntött vastáblát 1837-ből, amelyen a "Tilalmas a halászat, ebadta!" felirat szerepel. E vidéken tehát már az idő tájt is foglalkoztak haltenyésztéssel, haltartással. Sáfrány László édesapjától vette át a telep vezetését, majd a privatizáció után a telep mellé a kilencvenes évek elején feldolgozóüzemet és füstöldét épített. Három éve nyitotta meg Vaskeresztesen a második pisztrángtelepét, amely ma Magyarország legnagyobb kapacitású árutermelő haltelepe. A vállalkozásban összesen tízen dolgoznak. Árbevétele 2006-ban elérte a 95 millió forintot.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.