Mire fordítsunk kétezermilliárd forintnyi uniós pénzt idén?

/ 2016.02.15., hétfő 12:20 /
Mire fordítsunk kétezermilliárd forintnyi uniós pénzt idén?

Sokan szeretnének olyan gondot maguknak, mint amilyennel Lázár János küzd: hogyan lehetne idén kétezermilliárd forintot értelmesen elkölteni. A tét óriási, az uniós források felhasználásán múlik a GDP-növekedés. Tippek a tőkehiányos magyar cégeknek, hogyan juthatnak „ingyenpénzhez”.

Meghasonlott emberek dolgozhatnak idén az államigazgatás azon területein, amelyeknek köze van az uniós pályázati pénzek kifizetéséhez. Egyrészt ott lebeghet a szemük előtt Lázár János kancelláriaminiszter ígérete: ha sikerül 2048 milliárd forint uniós forrást idén kifizetni, akkor éves jövedelmüknek megfelelő célprémium ütheti a markukat. Az összeghez akkor juthatnak hozzá, ha szakítanak a bevált hivatali eljárásrenddel, és nem gördítenek akadályt az ügyek gyors intézése elé. Ha ez sikerül, akkor viszont a bürokráciacsökkentés áldozatául eshetnek, mert kiderülhet: a dolgok nélkülük is működnek, nincs szükség az íróasztalukra. Ráadásul a prémium elérése lehetetlen küldetésnek tűnik.

De miért kell ennyire rohanni, ha az uniós forrásokat 2020-ig helyezhetjük ki, ráadásul felhasználásukra 2023-ig van lehetőségünk? Egyes vélemények szerint politikusaink el akarják kerülni, hogy az unió szankcióként használja fel velünk szemben az EU-pénzeket, és büntetésként elvonja tőlünk őket. Mások arra figyelmeztetnek: ha hűvös is a viszony Budapest és Brüsszel között, a megállapodásokat eddig tartotta az EU. Nehéz volt ugyan megállapodni a mostani költségvetési ciklus fejlesztési prioritásairól, de a megállapodás megszületett. Most a pályázatok itthoni kiírása, értékelése van soron, s legközelebb akkor fordulunk Brüsszelhez, ha lehívunk a keretekből. Korábban többször is hónapokra felfüggesztette a pénzek kifizetését az EU, ám ezeket nem „globális büntetés”, hanem a feltételek teljesítésének vizsgálata címén tette – a magyar kormánynak eddig lényegében minden esetben sikerült megvédenie igazát.

A különutasság büntetésére most amúgy is kisebb az esély – hiába hallik az Európai Parlamentben időről időre a szocialisták hangja –, hiszen Magyarország mellett már Lengyelország is „unortodox” lett, s az EU egyik legnagyobb államával szemben nehezebb lesz a fellépés. Főleg, mert a ma napirenden lévő nagy ügyekben, például a migránskvóták elutasításának kérdésében nemcsak ez a két ország, de az egész térség együtt mozdul. Épp a migránsválsággal példálóznak azok, akik szerint azért sem ártana sietni az EU-források lehívásával, mert széteshet a közös Európa. Ám ilyen szintű probléma esetén legfeljebb szépségtapasz lehet az idő előtt kinyert pénz – a széthulló földrész gazdasági válsága sokkal komolyabban tépázná meg Magyarországot.

Brüsszel-függő növekedés

A gyorsított kifizetések melletti érv lehet a rossz tapasztalatból való okulás: a 2007–13-as EU-költségvetési ciklusban a Magyarország számára biztosított uniós támogatások zömét az utolsó két évben sikerült lehívni, iszonyatos pörgéssel megakadályozva, hogy rengeteg pénz visszakerüljön Brüsszelbe. Sikerült – az EU-tagországok közül elsőként – a rendelkezésre álló teljes összeget lehívni, de ennek ára volt: nem vizsgálta senki, mennyire szolgálják a jövőt azok a projektek, amelyekre így adott pénzt a kormány. Az már kimondatott, hogy az új ciklusban hasznosabban kell költekezni, és el kell kerülni, hogy az értelmes, nagy horderejű beruházásoktól túl sok pénzt vonjon el a városi főterekre, szökőkutakra és kihasználatlan kis falusi játszóterekre, valamint 60 centiméter magas „kilátókra” fordított összeg.

Az tény, hogy az EU-pénzekből megvalósuló beruházások növelték az ország gazdasági teljesítményét: a GKI Gazdaságkutató Zrt. múlt héten megjelent elemzése szerint tavaly az utolsó negyedévben a bruttó hazai terméknek (GDP) már nyolc százalékát tette ki az EU-források erőltetett kifizetése. Az uniós pénzekre azért van szükség, mert az ország saját erőből egyes szakértők szerint csak évi 0,7-0,8 százalékos növekedésre képes.

A térségi versenyben viszont fontos lehet, miként teljesítünk: a visegrádi országok idén az Európai Bizottság szerint 2,3–3,5 százalékos GDP-arányos növekedésre számíthatnak, s Magyarországnak is tartania kell ezt a szintet, ha nem akar leszakadni. A bizottság ugyanakkor most rontotta 2,2 százalékról 2,1 százalékra hazánk jövő évi növekedési kilátását – pont az EU-források várható visszafogottabb lehívása miatt.

Kipörgetni a pénzt

Lázár János – akinek akár politikai pályafutása is függhet attól, sikerül-e EU-forrásokkal „megtámasztani” az idei GDP-növekedést, és a kifizetésekkel biztosítani a gazdasági bővülést a 2018-as választásokra – korábban legfeljebb 1300 milliárd forint kifizetését látta reálisnak. Most ez az összeg ugrott fel 2048 milliárd forintra, ám ezt úgy teljesítenénk, hogy a megítélt pályázatok esetében automatikusan 50 százalékos előleget lehetne lehívni. Ez a gazdasági növekedést még nem növeli – azt csak a megvalósított beruházások emelik –, de mivel a pályázók a pénzt költségvetési forrásból kapják, nem kell várniuk az EU-utófinanszírozásra, és hitelt sem kell felvenniük, amíg megjön az uniós pénz. Ám fontos az óvatosság: a költségvetés maradhat hoppon, ha a pályázatnyertes cégek a pénzt felmarkolják, majd strómanok nevére íratják át a vállalkozást, és lelépnek anélkül, hogy akár egyetlen kapavágás történne az uniós támogatásból.

Egyelőre az is kérdés, lesz-e elég beruházni vágyó cég, amely fel szeretné venni ezt a hatalmas összeget. A Magyar Fejlesztési Bank elemzése szerint a 2014. tavaszi csúcshoz képest 63,2-ről 28,5 százalékra olvadt a határozott beruházási szándékot jelző vállalkozások részaránya. Hiába küzdötte le a válságot az ország, a teljes iparágakat egyik napról a másikra alapjaiban megváltoztató kormányzati intézkedések sora jelentős bizonytalansági tényező, amely visszavetheti a beruházási kedvet.

„Bolondbiztos” pályázatok

Egyes vélekedések szerint ezért volna fontos, ha inkább a kisebb, automatikus, egyszerű adminisztrációval járó – a pályázatírók szavával „bolondbiztosnak” nevezett – pályázatokra kerülne a hangsúly. A tavaly őszi tapasztalatok szerint a tőkehiányos kis-és közepes vállalatok számára meghirdetett gép-és eszközbeszerzési pályázatokat néhány óra alatt többszörösen „túljegyezték”– nem 30-50, de 200-300 milliárd forintnyi keretre is volna kereslet. A megvásárolt eszközökkel azonnal dolgozni lehetne, javulna a minőség, több terméket lehetne előállítani, új piacokat, megrendelőket lehetne találni. Mások azt szorgalmazzák: felül kellene vizsgálni annak kérdését, hogy a vállalkozásfejlesztési pályázati lehetőségek döntő részéből kizárt, ám a hazai GDP 65 százalékát megtermelő szolgáltatószektor számára is szélesedjenek a pályázati lehetőségek, mert így viszonylag nagy pénzt lehetne gyorsan, értelmesen a fogyasztó számára előnnyel járó fejlesztésekre felhasználni.

Hiába lehet a korábbi időszak 50 milliárd forintjával szemben 370 milliárd forintra pályázni az innovációs pályázatokon, sok cég megijed az innováció szó hallatán. Pedig ez az összeg nem pusztán egyetemi szintű kutatásokra fordítható – majd’ minden olyan műszaki fejlesztésre jó eséllyel lehet majd pályázni, amellyel modernizálják a gyártást. Az ilyesmi tisztázása azért is fontos, hogy el lehessen fojtani azokat a vadhajtásokat, amelyek indokolatlan projektek (például az innovációs pályázatoknál nem támogatható telephelybővítések) ilyen pénzekből történő megvalósítására biztatnak – forrásaink szerint egyes pályázatírók azzal házalnak, hogy meg lehet ezt oldani „okosban”. Úgy tudjuk, ennek híre Brüsszelbe is eljutott, ezért az unió az utóellenőrzések során kiemelten figyeli majd ezeket a projekteket. Ha pedig jogcím nélkülinek minősít egy-egy ilyen beruházást, akkor nem a sikerdíjával rég lelépő pályázatírótól, hanem a pénzt addigra már felhasználó vállalkozótól követelik majd vissza a kamatokkal növelt támogatási összeget.

 

Sokba kerül az eminensszerep

A 2014–20-as költségvetési ciklus közel harmadán túl nem állunk fényesen az EU-források felhasználása terén – mondja Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint támogatandó, hogy 2017 végéig valamennyi uniós pályázati kiírás jelenjen meg, hiszen így előre látható lesz, milyen beruházásokra lehet majd támogatást kapni. Arra ugyan szerinte kicsi az esély, hogy 2020 után is a mostani nagyságrendben legyenek a felzárkózást célzó vissza nem térítendő fejlesztési források az EU-büdzsében (ha lesznek egyáltalán), érdemes a többi felzárkózó visegrádi és térségbeli EU-tagállammal összehangoltan harcolni.

Az elmúlt hónapok helyben járása demoralizáló volt a vállalkozók számára, még akkor is, ha az apparátus hasznos tevékenységet végzett, kifizetve az előző ciklus pénzeit. Krisán emlékeztet: Budapest és Pest megye vállalkozói 2011 végén, az ország többi cége pedig 2012-ben tudtak utoljára érdemben uniós forráshoz jutni. Mint mondja, fontos lenne elérni Brüsszelben, hogy a nem tőlünk függő késedelmek miatt átcsoportosítási lehetőséget kaphassunk. A visszatérítendő támogatásoknál például a feltételek elfogadtatása miatt keletkezett több mint másfél-két éves csúszás. Krisán László szerint a feltételek újratárgyalásakor csökkenteni kellene azt a korábbi vállalást is, hogy a rendelkezésre álló vállalkozásfejlesztési források nagy hányadát visszatérítendő formában helyezik ki a cégekhez, hiszen a visegrádi négyek mindegyike jelentősen kisebb arányt vállalt. Márpedig a jelenlegi rekordalacsony kamatok mellett ez a fajta támogatás már nem vonzó, hiszen a hitelek csak kissé drágábbak, így a visszatérítendő támogatási keret lehívása is kérdéssé vált. Eközben a vállalkozások az „ingyenpénzként” kapott vissza nem térítendő támogatásokra várnak, hogy beruházásokba kezdjenek.

Rosta

Sztankóczy András

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Ez valódi meglepetés volt Orbán Viktortól

A külföldön rendszerint provinciális nacionalistának beállított Orbán Viktor meglepően föderalista megoldásokra tett javaslatot. Amint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül, a kormányfő európai hadsereget és visegrádi parlamenti közgyűlést szeretne.

Juliette Binoche a Jameson Cinefesten

Az Oscar-díjas színésznő, Juliette Binoche lesz a Jameson CineFest – Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál megnyitójának sztárja: Magyarország nemzetközi filmfesztiválja az Arany Oroszlán-díjas remekmű, a Kék vetítésével kezdődik szeptember 9-én. Binoche különdíjat kap a fesztiválon és megemlékezik a film rendezőjéről, Krzysztof Kieslowskriól, a modern filmművészet egyik legjelentősebb alakjáról, aki éppen húsz éve hunyt el.

Deutsch Tamás: elkészült a Digitális Oktatási Stratégia

„Remélem, hogy a Digitális Oktatási Stratégia végrehajtásával az előttünk álló években látható, kézzel fogható módon elkezdődik és a 2020-at követő egy-két évben befejeződik a teljes magyar oktatási rendszer digitális átalakítása” – mondta tegnap Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos.