Gazdaság

Mit akar itt Kína?

/ 2018.01.31., szerda 16:09 /

A magyar miniszterelnök azzal a közléssel élénkítette a Die Welt című lap berlini gazdasági konferenciájának hallgatóságát, hogy ha az EU nem képes megadni a magyar infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges pénzeket, akkor Kínához fordul.

A hírügynökségek nem tudósítottak a német gazdasági vezetők reagálásáról, a lap kommentjei pedig, mint általában az internetes hozzászólások, nem mérvadók. Voltak köztük tréfásak is. Holott itt nem a közismert magyar humort csillantotta fel Orbán Viktor, még csak nem is finom nyomásgyakorlási kísérlettel van dolgunk, hiszen a kínai finanszírozáshoz fordulás tény: a Belgrád–Budapest vasútvonal-felújítási projektet korábban már bejelentették. Vegyük hát komolyan a politikusi megnyilatkozást, és gondoljunk bele, hogy infrastruktúránk további modernizációját miként várhatjuk a kínaiaktól.

Nem csak jövőlatolgatásról van szó, a szakma emlékszik korábbi fejleményekre. Mint Lengyelországban, ahol 2009-ben az A2 autópálya egy szakaszának építését kínai állami vállalat nyerte el igen olcsón, a kiírási ár 45 százalékáért. A kézenfekvő dömpingvádra a lengyel béreknél jóval kisebb kínai munkaköltséggel és az otthonról hozott anyagok, eszközök olcsóságával próbált válaszolni a nyertes, ám idővel tényleg áremeléssel próbálkozott a megrendelőnél, amit az nem fogadott el. Nyilván az alacsony bérű kínai munkások ezreinek alkalmazása sem tetszett volna a lengyel kormánynak. Az ügyből 2011-ben per lett, a szakaszt európai cégek fejezték be.

A belgrádi vasútvonal ügye más, hiszen itt a finanszírozást is a kínaiak adnák – maguknak. A szerb és magyar állam beleszólása a lengyelénél kisebb lenne, a kivitelezők között lényegében nincs verseny. A kínai államtól hitelt felvennünk önmagában nem nagy ötlet: adósbesorolásuk nem éri el a német vagy francia szintet, bár lényegesen jobb a magyar államénál. De legalább nem azzal az ép ésszel megmagyarázhatatlan esettel van dolgunk, mint a paksi bővítésnél, ahol a kormány a mienknél rosszabb besorolású (így hitelhez olcsóbban aligha jutó) Oroszországtól vesz kölcsön.

Nyilván mind Paks II., mind a belgrádi vasút esetében a külföldi partnernek a konkrét üzleten túli fontos törekvése az uniós referencia felmutatása. A vasúti projektnél a kínai áruk gyorsabb ideszállítása adódna további indokként; igaz, ez nem magyar érdek, inkább szolgálná a globalizáció folyamatát, amelynek a kommunista Kína nem fékezője, hanem haszonélvezője. És valóban, a legfrissebb hírek az Európa felé irányuló kínai vasúti szállítások erős növekedéséről szólnak. A térképre nézve azonban elég nyilvánvaló, hogy maga a – kínai tulajdonú – pireuszi kikötő egy beltenger partján van, onnan gyatra állapotú görög, macedón, szerb pálya vezet át rossz adottságú terepen, így Belgrádban aligha fognak hatalmas árumennyiséget betáplálni a leendő modern kapcsolatba. A komoly vasúti pályák Oroszországon és Kazahsztánon át, északabbra érik el Európát.

Ám az ilyen érvekkel mintha nem foglalkozna a politikai vezetés. Az üzleti kalkulációkkal sem. Éppen ezzel a projekttel kapcsolatban hangzott el a magyar állami rádióban az a botrányos kijelentés, amely szerint másodlagos, hogy a beruházás „forintban hogyan térül meg”. Orbán Viktor szerint az a fontos, hogy a szállítási útvonal hazánkon keresztülmegy, és „ez a tény önmagában felértékeli Magyarországot”. A mondat azért sokkoló, mert amikor a kormány hitelt vesz fel a mai és jövőbeli magyar adózók számlájára – éspedig önként, nem kényszerhelyzetben –, akkor pontosan az a nemzeti érdek, hogy nekünk, magyaroknak, megtérüljön. A többi csupán kamera és mikrofon előtti pózolás, pohárköszöntői szófordulat. Európai uniós alapokból eddig rengeteg ingyenes vagy kedvezményes forrást kaptunk infrastruktúrára, amit aztán mi magunk jól-rosszul elköltöttünk fontosnak ítélt céljainkra. Lehet persze hitelt is felvenni további jól jövedelmező tervekre. Az viszont nem kétséges, hogy Kínának hitelnyújtóként melyik ország szempontja a fontos. A sajátjáé.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.