Gazdaság

Munkaerő-piaci leltár

/ 2001.04.27., péntek 07:41 /

Nagy vihart kavart az utóbbi hetekben az Európai Unió Bizottságának azon javaslata, amely elvben összesen hét évig korlátozhatja a leendő új tagállamokból érkező munkaerő fogadását. A tagjelölt országok többsége heves bírálattal illette a tervezetet, míg Magyarország egyelőre kivár.

Az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalások elérkeztek az egyik legérzékenyebb témához, a munkaerőpiac megnyitásának kérdéséhez, amely a személyek szabad áramlásával kapcsolatos joganyag összefüggésében merül fel. A bizottság április 11-i ülésén véglegesítette tárgyalási állásponttervezetét. E szerint a csatlakozás utáni első öt évben a régebbi tagországok saját nemzeti munkavállalási rendszerüket alkalmazhatják, vagyis teljes mértékben vagy részlegesen korlátozhatják a keleti munkaerő beáramlását, illetve akár liberális megközelítést is alkalmazhatnak. Az ötéves szakasz után indokolt esetben - ha a teljes nyitás súlyos zavarokat idézne elő az adott tagország foglalkoztatási helyzetében - egy-egy tagállam további két évvel meghosszabbíthatja a munkavállalási moratóriumot. Az integráció után két évvel a bizottság automatikusan felülvizsgálná a rendszert, és javasolhatná az átmeneti időszak lerövidítését vagy megszüntetését is. Hét év után pedig mindenképpen megszűnne mindenfajta korlátozás lehetősége. A javasolt átmeneti rendelkezések csak a kelet-európai tagjelöltekre vonatkoznak, Ciprusra és Máltára nem, mivel e két, szintén tagjelölt ország maga is munkaerőhiánnyal küszködik.

A tervezet elvben tehát valamennyi jelenlegi tagállam óhajának eleget tesz, hiszen az első öt évben szabad kezet ad bármilyen korlátozó vagy netán liberálisabb munkaerő-politika alkalmazására. Aligha kétséges persze, hogy a Brüsszel által viszonylag rugalmasnak tartott változat elsősorban a német és osztrák állásponthoz áll közel, hiszen e két tagállam polgáraiban él leginkább a félelem a kelet-európai munkaerő-áradattól. Kérdés, hogy ez a félelem mennyire megalapozott, hiszen az eddig e témában született tanulmányok mind arra a következtetésre jutottak, hogy a bővítés semmilyen drámai változást nem hoz majd a kelet-nyugati munkaerő-áramlásban, és nem borul fel az uniós munkaerő-piaci egyensúly, legföljebb egyes veszélyeztetett szakmákban, illetve a határ menti területeken várható nagyobb mozgás.

Tiltakozik a kamara
Az Európai Unió tervezett munkaerő-korlátozásáról közös állásfoglalást fogadott el a múlt héten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége. E szerint az EU munkaerőpiacát korlátozástól mentesen kell megnyitni a csatlakozó kelet-európai ország előtt. A részleges megnyitás nem szolgálja hazánk hosszú távú érdekeit, hátráltatná a magyar gazdaság dinamikus fejlődését, versenyképességét. A korlátozás ugyanis lehetőséget adna arra, hogy az unió jelenlegi tagországai kiválogassák a kvalifikált munkaerőt, és csak ezeket a szakembereket engedjék be piacukra. Parragh László, az MKIK elnöke úgy fogalmazott, hogy biztatják a kormányt, védje meg a csatlakozási tárgyalásokon a magyar gazdaság érdekeit, és ha szükséges, a munkaerő szabad áramlásának korlátozása esetén hasonló lépést helyezzen kilátásba az Európai Unió országainak munkavállalóival szemben a magyar munkaerőpiacon, illetve a közbeszerzésben.
K. E.
A brüsszeli javaslat természetesen nem találkozott a keleti tagjelölt országok tetszésével. Juhász Endre, Magyarország brüsszeli EU-missziójának vezetője még visszafogottan nyilatkozott, amikor kijelentette, hogy egyelőre semmiképpen sem nevezné elfogadhatatlannak a javaslatot. Magyarországot nagyon érdekelné az a kitétel, hogy az első ötéves időszakban a tagországok saját nemzeti szabályozásukat alkalmazhatnák, hiszen felmerül a kérdés, hogy milyenek lesznek ezek a szabályozások a csatlakozás után. Mint a magyar főtárgyaló hangsúlyozta, Magyarország a tagállamok által jóváhagyandó hivatalos álláspontra kíván majd érdemben reagálni. Gottfried Péter integrációs államtitkár úgy foglalta össze a bizottsági javaslat lényegét, hogy eszerint még öt évig a mostani feltételekkel lehetne munkát vállalni a jelenlegi tagállamokban.

Az érintett tagjelöltek közül legegyértelműbben Lengyelország bírálta a javaslatot, elfogadhatatlannak nevezve a munkaerő-áramlás hétéves korlátozását. Csehország is megalapozatlannak találja a félelmeket, és a polgárok egyenlőségének eszméjét látja veszélyeztetve. Mint a Lidové Noviny című lap írja, a cseh, a magyar és a lengyel polgárok túl fogják élni a karantén éveit nagyobb bajok nélkül, itt inkább az EU elveinek, a személyek szabad áramlásának tiszteletben tartásáról van szó. Varsóban egyenesen úgy kommentálták a bizottsági javaslatot, hogy az EU ezzel másodrendű tagországokká minősítette le a csatlakozni vágyókat.

Litvánia és Szlovákia is tiltakozik a tervezet ellen, mivel szerintük a felvételre váró országok számára túl hosszú az 5+2 éves átmeneti időszak. Szlovénia azon az alapon kér magának különleges bánásmódot, hogy gazdasági helyzete semmiben sem különbözik Ciprusétól és Máltáétól. Észtország úgyszintén értelmetlennek tart bármiféle korlátozást, hiszen a balti államok lakossága nem jelentős, és nem kívánnak tömegével Nyugat-Európában munkát vállalni.

Maguk a tagállamok egyelőre óvakodnak a brüsszeli javaslat minősítésétől. A soros EU-elnökség és a tagországok már tanulmányozzák a tárgyalási papírt, hogy május közepére véglegesíteni tudják közös álláspontjukat, és május 16-án, az újabb főtárgyalói fordulón megvitathassák a témakört. A német és az osztrák álláspontról nem lehet sok kétség a fentiek tükrében, de nem hivatalos források megerősítik, hogy egyes tagok, mint például Spanyolország vagy Portugália, ellenzik a korlátozást, nem kis részben azért is, mert saját munkaerőpiacuk is inkább felvevő jellegű.

A heves indulatkitörések láttán Romano Prodi, a bizottság elnöke a Die Presse című bécsi lapban reagált a bírálatokra. Cikkében elismerte, hogy a tagállamok félelmei a nagyarányú bevándorlástól talán túlzottak, de e félelmek léteznek, és a bizottság javaslata lehetőséget kínál a közvélemény megnyugtatására oly módon, hogy a bővítés egészét ne kelljen elodázni. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az átmeneti rendelkezések azt is megakadályozzák, hogy a legjobb szakemberek elvándoroljanak az új tagállamokból.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.