new.valasz.hu/uzlet/meg-fog-dobbeni-mennyivel-dragabban-utazunk-mint-a-lengyelek-125281

http://new.valasz.hu/uzlet/meg-fog-dobbeni-mennyivel-dragabban-utazunk-mint-a-lengyelek-125281

Gazdaság

Magyarország még jó ideig nem számíthat az EU-s pénzekre

/ 2014.07.08., kedd 16:59 /
Magyarország még jó ideig nem számíthat az EU-s pénzekre

Magyarország az elsők között nyújtotta be az Európai Uniónak az ún. partnerségi megállapodást. A dokumentumot Brüsszel azóta sem fogadta el, úgy tudjuk, még mindig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség minisztériumokhoz való terelése jelenti a gondot.

Az új, 2014-2020-as költségvetési időszakban a források lehívásának első lépése egy ún. partnerségi megállapodás megkötése az Európai Unióval.  Ezután lehet az operatív programokból beszélni, majd megindulhatnak a pályáztatások. A Miniszterelnökségen a kezdetektől arról beszéltek, hogy ősztől indulnak a kiírások.

A folyamat azonban már az első lépéseknél megakadt. Bár Magyarország az elsők között nyújtotta be idén március 7-én a partnerségi megállapodást, Brüsszel még most sem hagyta azt jóvá. A Válasz.hu európai  bizottsági forrásból úgy értesült, „még nem vagyunk az elfogadás közelében”.

Mi az a partnerségi megállapodás?
A Partnerségi Megállapodás (PM) a 2014–2020-as időszak tervezési folyamatának alapdokumentuma. Azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait, és kitűzi fő fejlesztési prioritásait a 2014 és 2020 közötti időszakra. Erősen kötött formátumban készül, a dokumentumnak az Európai Bizottság (EB) által kiadott sablonoknak kell megfelelnie. Az uniós szinten egységesített műfaji, tartalmi és szerkezeti elvárások olykor érthetően azt eredményezik, hogy a PM-ben megfogalmazott üzenetek egyes tagállami partnerek számára nehezen átláthatók. A dokumentumot 2013 elején kezdte Magyarország tervezni, július elején az EB szakmai-módszertani szempontból részletes bizottsági véleményezésre alkalmasnak találta a tervezetet. Magyarország az EU tagállamok közül az elsők között ért a tervezés eme előrehaladott fázisába. (forrás: www.nth.gov.hu)

Az új keretköltségvetési időszakban ugyanis a közös pénzek elosztását már a tervezéskor az EU2020-as célokhoz kell igazítani, emellett jobban figyelembe kell venniük a tagállamoknak az ún. országspecifikus ajánlásokat. A helyzet különlegességét mutatja, hogy az angol szakszóval CSR-nek rövidített országspecifikus ajánlások – mint nevük is mutatja – nem kötelezőek, most mégis az eddiginél nagyobb súllyal esnek majd latba. Persze az Európai Bizottság eddig is „meleg szívvel ajánlotta” megfogadásukat, mint mondják, azok az országok, akik legalább a CSR-ek egy részét végrehajtják, könnyebben jönnek ki a válságból. „Az előző ciklusban lényegesen szabadabban használhatták fel a tagállamok a pénzeket, ez most megváltozott” – mondja egy másik forrásunk.

Mint ismert, az országspecifikus ajánlások egy részével Magyarország nem értett egyet, ezt a nyilvánosságra hozatal utáni tárgyalásokon sikerült is finomhangolni, így Orbán Viktor miniszterelnök már elfogadta őket a legutóbbi uniós csúcstalálkozón.

A magyar EU-2020 vállalások

2010 novemberében jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely számszerűsíti a magyar vállalásokat, amelyek az ún. Európa 2020 Stratégia kiemelt céljainak eléréséhez szükségesek.

  • 2020-ig a jelenlegi 56-ról 75 százalékra nő a 20–64 éves népesség foglalkoztatási rátája.
  • A kutatás-fejlesztési ráfordítások szintje a GDP 1 százalékáról 1,8 tizedre emelkedik.
  • A megújuló energiaforrások részaránya az energiafelhasználáson belül 14,6 százalékra nő.
  • 2020-ra a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők aránya a 30–34 éves népességen belül 30,3 százalékra nő, ezzel párhuzamosan az oktatásban, képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 18–24 éves népességen belül 10 százalékra csökken addigra.
  • A szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség aránya 5 százalékponttal csökken.

„Egyelőre még nem is az országspecifikus ajánlásokkal van a baj” – mondja neve elhallgatását kérő informátorunk, s elárulja, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) feloszlatása, a feladat minisztériumokba való áthelyezése nem tetszik Brüsszelnek. „Most a magyar félnek kell lépnie, neki kell módosítania a partnerségi megállapodáson” – mondja másik forrásunk.

A Válasz.hu több mint egy hete keresi Csepreghy Nándort, a Miniszterelnökség helyettes államtitkárát, hogy megtudjuk: hol tart a folyamat, módosítja-e Magyarország a dokumentumot, és hogyan indulhatnak így meg ősszel a kifizetések? Válaszokat mostanáig nem kaptunk.

Közben június 20-án a szlovákok beelőztek minket, aláírták a megállapodást Brüsszellel.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.