Gazdaság

„Nem igaz, hogy kevés új siker van”

B. B. / 2014.10.08., szerda 13:46 /
„Nem igaz, hogy kevés új siker van”

Nem igaz, hogy nincsenek új magyar startup-sikerek, az államnak pedig nem csak lehetősége, de kötelessége is aktív szereplőként viselkedni ezen a területen – mondja a Válasz.hu-nak Spaller Endre, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) elnöke. Spaller beszélt a legfontosabb hazai innovációs seregszemle, az október 16-án kezdődő Innotrends és a hivataluk által frissen elkészített startup-térkép jelentőségéről is.

A startup divatszó – mondta Pálinkás József az Indexnek adott minapi interjújában. Az Innotrends egyik szekciójának pedig az a címe, hogy A startup hype-on túl. Túlértékelt kifejezés ez?

Tény, hogy három-négy éve még senki sem használta a startup szót, most pedig kis túlzással minden címlapról ez köszön az olvasóra. Szerintem startup az a vállalkozás, ami keresi a saját üzleti modelljét, azaz ha reggel bemegy dolgozni a munkatárs, nem magától értetődő, hogy pontosan mit is kell tennie a sikerért.

Ha már hype: az utóbbi időben megjelent kritikák szerint nincs is elég új, minőségi magyar kezdeményezés. Hogy látja?

Nem igaz, hogy kevés új siker van. A hivatalunk által összeállított startup-térkép 250 céget, projektet tartalmaz. Ahhoz képest, hogy a startup szót tényleg nem használta senki néhány éve, ez nagyon szép szám. A sajtó is tele van sikertörténetekkel.

Valóban, de azok többnyire még mindig a Preziről, a Ustreamről és a LogMeInről szólnak.

Nemzetközi sikereket elért startupok már tucatnyian vannak. Mindez fél évtized alatt. Hozzáteszem: az sem baj, ha a Prezi és társai mondják el újra és újra, mitől lettek sikeresek. Ők azok, akikre évtizedek múlva is büszkék leszünk, akik mintát adhatnak sokaknak.

Az Innotrends-szel az a céljuk, hogy mindenki összegyűljön erre a két napra, aki csak él és mozog a startup-világ és az innováció területén. Ugyanakkor fórumot már elég sokan biztosítanak ezeknek a szereplőknek.

Lehet, de az Innotrends felépítése pont lefedi az összes kérdést, szükségletet, ami csak felbukkanhat az innovátoroknál. Mik ezek? Először is a nemzetközi tudás. Tele leszünk nemzetközi előadókkal: finn vendégünk, Juha Ruohonen, a StartupSauna alapító tagja olyan tapasztalattal rendelkezik a saját területén, mint kevesen. Vagy ott van az idei kiemelt vendégünk, Dél-Korea: felszólal Seung Mok Yoo, a Koreai Ipartechnológiai Intézet igazgatója és más intézményvezetők is.16 szekcióban 100 előadóval találkozhatnak. A kockázati tőkések, inkubátorok mind jelen lesznek, így lehetőség nyílik üzleti tárgyalások lebonyolítására is. A szakmai előadásokon olyan uralkodó trendek mutatkoznak be, mint például a bionika, nanotechnológia, agykutatás, vagy a klímapolitika.

Ha valaki átolvassa az idevágó polémiákat, például a Forbes startup-vitáját, azt látja, hogy még mindig az az egyik alapkérdés, hogy mit keres az állam aktív szereplőként ezen a területen. Az Innotrends is állami kezdeményezés. Tehát: mit keres itt az állam?

Van néhány dolog, amit szerintem nem csak lehetősége, hanem kötelessége is az államnak megtenni az ország startup vállalkozásaiért. Hogy mást ne mondjak, szinte minden Budapestre érkező nemzetközi delegáció megfordul ebben a hivatalban. Érdekli őket a magyar innováció, hallottak róla, meg szeretnének ismerkedni vele. Mi pedig közvetíteni tudunk, oda tudjuk adni egy-egy vállalkozás onepagerét (a céget bemutató egyoldalas anyagot), meg tudjuk mutatni a startup-térképet. Lehet, hogy ezt a közvetítő munkát „civil” szereplő is el tudná végezni, de a delegációt a hivatalos útja menetrend szerint vezeti hozzánk.

Hogyan működik ez a gyakorlatban? Mondana példát?

Legutóbb a szaúdi közlekedési miniszter járt nálunk. Amikor hozzá hasonló hivatalos személy érkezik, mindig elkíséri egy üzleti delegáció. Mi előre megnézzük, hogy az adott országban melyik területek lehetnek számunkra érdekesek, majd ennek alapján szűrünk a saját adatbázisunkban. A szaúdiaknak kiküldtünk nagyjából 50 projekt-tájékoztatót előzetesen, ők kiválasztottak ötöt, mi pedig elhívtuk ide az ő vezetőiket, hogy létrejöjjön a találkozó. Végül volt olyan projekt, ami elnyerte a tetszésüket, így vélhetően konkrét üzlet is születik majd.

A startupokról beszélünk, pedig az innováció rendszerint a nagy, multinacionális vállalatoknál valósul meg, ahol erre infrastruktúra és pénz van. Mintha ők kisebb teret kapnának az Innotrendsen.

Ezt rosszul látja: a megfelelő szekciókban kaptak szerepet. Például az 5G kifejlesztéséről szóló I. Magyar Jövő Internet Konferencián. Nyilván nem itt fogják feltalálni ezt a technológiát, de óriási dolog lenne, ha magyaroknak is része lenne benne. Az 5G-nél persze nem magyar értelemben vett startup-méreteknél várható az innováció, de kapcsolódási pontot kisebb cég is találhat.

A magyar K+F vállalkozások és a startupok közös problémája, hogy nem a piacból élnek, a verseny a pályázatokért megy. Hogyan lehet ezen változtatni?

A látlelet pontos, de nem csak Magyarországra, egész Európára igaz. Beszédes, hogy Európában költik el a legtöbb pénzt kutatás-fejlesztésre és innovációra, ennek ellenére a tőke az Egyesült Államokban és Kínában jelenik meg. Az ok az, hogy a piac előrébb jár, mint az EU-s pályázati struktúra. Ha valaki elkészít egy pályázatot az itthoni (vagy európai) sztenderdeknek megfelelő nyelvezettel és adattartalommal, szinte biztos, hogy sikertelen lesz a tengerentúlon. Mert ők máshogyan gondolkodnak, más fogalmakkal, más terjedelemben kell közelíteni hozzájuk. Mi vagyunk az első hivatal, amelyik felvállalta, hogy a két üzleti kultúrát közelíti. Pár év múlva ez a sikeres Magyarország egyik legfontosabb versenyelőnye lesz.

 

Innotrends 2014 konferencia
 

Az október 16-17-én megrendezett konferencián több mint 150 szekcióülést és számos előadást hallhatnak a vállalkozók.

A részletes program ezen az oldalon érhető el.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.