Gazdaság

Nem kár két-három bankért

/ 2011.09.26., hétfő 11:20 /
Nem kár két-három bankért

Az még nem olyan nagy tragédia, ha két-három bank eltűnik a magyar piacról - véli Varga Mihály volt pénzügyminiszter. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint ki kell mondani: a bankok a devizahitelekkel becsapták az ügyfeleiket.



- Kezdjük egy találós kérdéssel: melyik bank indította el és mikor a devizahitelezést Magyarországon?


- Csak tippelni tudok. Az előző rendszerben a Pénzintézeti Központ nyújthatott elsőként devizahiteleket a vállalatok számára. A kérdés nyilván arra vonatkozik, melyik bank adott először devizaalapú jelzáloghitelt a lakosságnak. Emlékeim szerint az első Orbán-kormány utáni évben, 2003-ban indultak el a hazai bankok ezzel a termékkel, amely 2004-től futott fel igazán.

- És azt meg tudná tippelni, hogy ki felel a devizahitelek elburjánzásáért?

- Nem vagyok bíró. Politikusként viszont határozott véleményem van arról, hogy miért állhatott elő ez a helyzet. A Fidesz az első kormányzása alatt olyan otthonteremtési programot indított el, melynek köszönhetően az emberek 5-15 évre forintalapú jelzáloghitelt vehettek fel állami kamattámogatás mellett lakásvásárlásra vagy -építésre. Ma is vannak olyan adósok, akik még ezt a hitelt fizetik, és nincs vele bajuk, mert mindig tudják, mennyi a havi törlesztőrészletük, és mennyi fizetnivalójuk van még hátra. A devizahitelesekkel ellentétben ők nem szenvednek a kedvezőtlen árfolyamváltozásoktól, s még arra is volt lehetőségük, hogy ötéves, fix kamatozás mellett vegyék fel a kölcsönt. A 2002-ben hatalomra kerülő Medgyessy-kormány ezt a programot megszüntette, bár néhány miniszternek az utolsó pillanatban még sikerült élnie ezzel a lehetőséggel. A 2004-től kibontakozó devizahitelezés megfékezésére Magyarországon - a környező államokkal ellentétben - nem született korlátozó intézkedés. Érdemes lenne egy országgyűlési bizottságnak megvizsgálnia ebből a szempontból a 2004 és 2008 közötti időszakot.

- S kinek volt jogosítványa a korlátozások foganatosítására? A jegybankelnöknek? A pénzügyminiszternek? A bankfelügyelet vezetőjének?

- A devizahitelek elterjedését épp a kormány tette lehetővé. Lengyelországban és Romániában a pénzügyminisztérium például az ottani felügyelettel és a monetáris hatósággal közösen lépett fel a megfékezésükre. Ezért van az, hogy Lengyelországban a teljes lakossági hitelállománynak csupán 6 százalékát teszik ki a devizaalapú hitelek. A horvátoknál ez az arány 10 százalék. Nálunk negyven.

- Pedig a problémával a magyar hatóságok is tisztában voltak: szakmai konferenciákon felhívták a jelenség veszélyeire a figyelmet.

- Ezt a jegybank akkori alelnöke, Auth Henrik is megtette 2004-ben, de a Magyar Nemzeti Bank jelzésére az akkori kormány nem reagált.

- Az ellenzék szerint Auth felettese, Járai Zsigmond tehető felelőssé, mivel jegybankelnöksége alatt az MNB a kormánnyal ellenkezve, irracionális módon emelte fel az alapkamatot. Ez pedig a forintalapú hitelek felől a devizaalapúak felé terelte a lakosságot.

- Ez érvnek gyenge. Az alapkamat még a jelenleginél is jóval magasabb volt akkor, amikor a Fidesz elindította az otthonteremtő programját. Az alapkamat mértéke hol kisebb, hol nagyobb, a monetáris tanács dönt róla, s bármikor meg is változtathatja. A devizaárfolyamok mozgására viszont nincs ráhatásunk. Senki sem gondolta volna négy éve, hogy 150 forint helyett 270 forintba is kerülhet majd egy svájci frank.

- Ön mikor ismerte fel a devizahitelezés veszélyeit?

- Másokhoz hasonlóan korábban is sejtettem, hogy az árfolyamkockázat kezelése nem lesz könnyű feladat, de bevallom: én is 2008-ban, a válság kirobbanásakor szembesültem azzal, hogy ebből óriási baj lehet. Számomra a devizahitelezés legfontosabb tanulsága, hogy a magyar pénzügyi kultúra nem tud olyan gyorsan alkalmazkodni azokhoz az új banki megoldásokhoz, amelyeket a többségében külföldi tulajdonban lévő magyar pénzintézetek hoznak be az országba, részben a nyugati példák nyomán.



- Miért nem lehetett ezt a problémát már 2010 nyarán megoldani? Talán a gazdasági növekedés sem lassult volna ennyire és kevesebb áldozattal is járt volna.

- Kormányra kerülve szembesültünk azzal, hogy a devizaadósok egymás után vesztik el a fedelet a fejük fölül. Ezért első lépésként kilakoltatási moratóriumot vezettünk be, s megpróbáltuk minél gyorsabban kezelni a helyzetet. Ezután öt hónapon át tárgyaltunk a bankokkal, melynek eredményeként bevezettük a 180 forintos árfolyamgátat a frankhitelesek esetében. Ez azoknak adott esélyt, akik már érezték, hogy bajban vannak, de még tudták törleszteni hitelüket; a megemelkedett részletek miatti többletterheket viszont már nem tudták vállalni. Nekik jelenthet segítséget, hogy három évig csak 180 forintos árfolyamon kell fizetniük a frankadósságukat, s a különbözet egy gyűjtőszámlára kerül, amelyet 2015-től kell majd rendezniük. Ezután azoknak a helyzetét igyekezett megoldani a kormány, akik 90 napon túli fizetési késedelembe estek. Ma már több mint 100 ezer ilyen adósról beszélhetünk. Az ő ingatlanjaikat a Nemzeti Eszközkezelő vásárolja meg, Ócsán pedig a fizetésképtelen devizahiteleseknek építünk szociális bérlakásokat. Ma már az is látszik: hiába csökkentjük az államadósságot, az országkockázat mindaddig nem fog mérséklődni, amíg fennáll hazánk óriási devizakitettsége. Ezért kell hozzányúlni a devizában felvett magánadósságok problémájához is.

Két csoportja van a lakáshiteleseknek: az egyikbe azok tartoznak, akik a lakhatásuk megoldására vettek fel jelzáloghitelt, a másikba pedig azok, akik azért terhelték meg adóssággal az ingatlanjukat, hogy a pénzből valami mást vegyenek. Szabad felhasználású hitelből vásároltak autót vagy újították fel a lakást. Attól persze, hogy elviszik a plazmatévét vagy az autót, az élet még megy tovább. A baj ott kezdődik, ha nem tud fizetni, akkor a végén ő is ugyanúgy elveszíti a lakását. A két csoportot nem igazán lehet szétválasztani, de a nyerészkedőket ki kell szűrni. Ha valakit kitesznek az otthonából, akkor olyan változás áll be az életkörülményeiben, amit csak nagy erőfeszítések árán tud visszafordítani. A kormány ezért érzi magát felhatalmazva arra, hogy a közérdek védelme érdekében belenyúljon a pénzintézet és az adós közötti magánmegállapodásba. A kormány megoldása kezelhető, a bankokra nézve ugyan kockázattal jár, de még elviselhető terhet jelent.

- Csak nem a bankok kivonulással való zsarolása miatt visszakozik a kormány?

- Már tavaly is hallottuk ezt a fenyegetést a különadó kivetésekor, mégsem vonult ki egyik sem. Ha két-három bank eltűnne is a magyar piacról, az még nem volna olyan nagy tragédia. Volt már erre példa. De furcsának tartanám, hogy miközben külföldi beruházók érkeznek az országba, addig valamelyik bank a kivonulás mellett döntene. A pénzintézetek előbb-utóbb előállnak azokkal a termékekkel, amelyekkel a devizahitelek rendezését teszik lehetővé úgy, hogy közben ne veszítsenek ügyfeleket sem. A bankok tisztában vannak azzal, hogy helytelenül jártak el, amikor rátukmálták ügyfeleikre a devizás hiteleket. Mondjuk ki nyíltan: egyszerű profitérdekből becsapták a magyar embereket.

- Hatékonyabban lehetne megoldani a devizahitelezés problémáit, ha a kormánynak kiegyensúlyozottabb lenne a viszonya a jegybankkal?

- Könnyebb lenne, ha sikerült volna közösen gondolkodni a helyzetről. De ismerjük Simor András idevágó nézeteit - legalábbis ha hihetünk a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott diplomáciai feljegyzéseknek. Ezekből kiderül, hogy a jegybank elnöke nem tartotta fontosnak a devizahitelesek ügyének rendezését.

- Vállalna jegybankelnökséget Simor András mandátumának lejárta után?




- Nincs ilyen felkérésem, és szándékom sem. Mindenkinek tiszteletben tartom a hivatali idejét és munkáját. A jegybank függetlensége érték, amit respektálnia kell egy kormánynak.

- És miniszterelnöki megbízatást? A WikiLeaks szerint Orbán Viktor önt jelölte meg utódjául. A diplomáciai táviratok úgy említik önt, mint a kormányfő egyik legfontosabb bizalmasát.

- Minden diplomáciai kar készít feljegyzéseket, ezeknek nem tulajdonítanék különösebb jelentőséget. Annál is inkább, mert ezekből semmi sem következik a nagypolitikára nézve. Tanulság, hogy az embernek úgy kell beszélgetnie a nagykövetekkel és a diplomatákkal, mintha mikrofon elé lépne.



Kérdéses az eva és az ekho sorsa


Az interjú ideje alatt a parlamentben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón jelenti be, hogy elkészült a jövő évi költségvetés tervezete. "Évek óta most először lesz olyan költségvetése az országnak, amely nem a túlélésre, hanem a gazdaság fejlesztésére összpontosít" - mondja lapunknak Varga Mihály. A kormány 2012-ben zárni szeretné a nyugdíjrendszer és az egészségügy kasszáját; ez az államtitkár szerint azt jelenti, hogy ezek a szociális rendszerek csak annyi pénzből gazdálkodhatnak, amennyi a járulékokból ezekre a célokra befolyik. Varga szerint a gazdaság lassulása miatt várható 700-1000 milliárd forintos bevételkiesésnek - néhány adófajta emelésén túl - részben innen lesz meg a fedezete. A jövő évi 2,5 százalékos államháztartási hiánycél ugyanis "kőbe van vésve", csakúgy, mint az idei. "Magyarország 2004 óta az unió túlzottdeficit-eljárása alatt áll, ezért tartania kell a hiányszámokat. Máskülönben szankciókkal sújthat minket Brüsszel" - érvel Varga Mihály. Szóba kerül az adórendszer folytatódó átalakítása is, az adójóváírás, valamint a szuperbruttó kivezetése mellett az eva és az ekho eltörlését szintén elképzelhetőnek tartja a volt pénzügyminiszter.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.