Gazdaság

„Nem kell félni az inflációtól!”

/ 2017.03.01., szerda 17:40 /

„A moderált infláció mellett alacsonyan tartott kamatok segítik a hiteltörlesztést, ennek legnagyobb nyertese az állam, s ez még nem fáj a betéteseknek” – állítja a jegybank ügyvezető igazgatója, Virág Barnabás.

– Januárban rég nem látott, 2,3 százalékos szintre nőtt az infláció, sőt, egyes vélemények szerint márciusra akár a háromszázalékos jegybanki cél közelébe kerülhetünk. Hogyan látja a helyzetet a jegybank?

– Indokolatlan az inflációval riogatni. Az elmúlt hónapokban valóban emelkedett az infláció – ami egyébként globális jelenség –, ám ennek oka szinte kizárólag a nyersanyagárak elmozdulása volt. A világpiaci olajárak a tavalyi év elején érték el mélypontjukat, ami után viszont ismét 50 dollár fölé emelkedtek. Ennek hatásai jelentek meg most az inflációban. Ugyanakkor komoly trendváltásról nem beszélhetünk. A magasabb nyersanyagárak a következő hónapokban átmenetileg még tovább emelhetik a fogyasztói ár-indexet, de a tavaszi hónapok végétől ez a hatás fokozatosan megszűnik, és ezzel az infláció is újból süllyedni kezd. Egy növekvő, felzárkózó pályán haladó gazdaság esetében, mint amilyen jelen pillanatban a magyar is, a stabil, alacsony infláció megjelenése normális jelenség. Megnyugtató, hogy várakozásaink szerint ez a következő években is a háromszázalékos célértékhez közeli inflációt fog jelenteni.

– Az emberek ugyanakkor azzal szembesülnek majd, hogy az infláció ellenére alacsony marad a jegybanki alapkamat, aminek következménye, hogy megtakarításaik értéküket vesztik, mert a kamat kisebb, mint a pénzromlás.

– Az alacsony kamatok gazdaságösztönző hatásaiból a gyorsabb növekedésen keresztül mindenki részesül. Több beruházás valósult meg, bővült a foglalkoztatás, és a lakossági fogyasztásra is jótékony hatást gyakorolt. Az alacsonyabb kamatok különösen az adósságokkal rendelkező szereplőknek kedvezőbbek. Példaként elég csak az államháztartás csökkenő kamatkiadásait említeni, ami az idei évben már mintegy 600 milliárd forinttal lesz alacsonyabb, mint a 2012-es érték. De a tendenciák hasonlóak a vállalkozások és a háztartások esetében is. A megtakarítások nagyságára leginkább a jövedelmek alakulása van hatással. Tekintve, hogy a munkabérek növekedése az idei évben akár két számjegyű is lehet, a hazai megtakarítások továbbra is stabilan magasak lehetnek. A kamatok szintjének inkább a megtakarítások szerkezetére lehet hatása. A megtakarítók az alacsonyabb hozamú, likvidebb eszközök helyett igyekeznek majd magasabb hozamú, az inflációval szemben nagyobb védelmet nyújtó befektetéseket találni.

– Igen, de ma már inkább készpénzben van a likvid vagyon, miközben az emberek bankbetét helyett állampapírokat vesznek. Utóbbiaknál ugyanakkor az állam a kamatokkal és a jutalékokkal többet fizet, mint ha intézmények jegyeznék ugyanezt az állampapír-mennyiséget.

– Ez téves értelmezés. Nemzetközi példák egyértelműen azt mutatják, hogy azon gazdaságok képesek fenntartható felzárkózást mutatni, amelyeknél a gazdaság finanszírozása nagy arányban a belföldi megtakarításokon alapszik. Az a tény, hogy a magyar államadósságon belül az elmúlt években a devizarészarány számottevően csökkent, miközben a belföldi szereplők tulajdonosi aránya emelkedett, alapvetően hozzájárult hazánk befektetési kategóriába történő felminősítéséhez. Emellett fontos megemlíteni, hogy a kérdésben említett kamatok a hazai háztartások vagyonát növelik, hosszabb távon is hozzájárulva a gazdaság növekedéséhez.

– Sokan bírálják ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bankot, hogy a devizahitelek forintosításakor változó kamatozású, és nem hosszú időre, fix konstrukcióra lehetett alapesetben „lecserélni” a régi hiteleket. Ha elindulnak felfelé a kamatok, ezeknél a hiteleknél emelkedik a törlesztőrészlet.

– Én csak dicsérő értékeléseket olvastam a hazai devizahitelek forintosításáról. A lépéssel a rendszerváltás utáni magyar gazdaság egyik legsúlyosabb stabilitási és szociális problémákat is okozó időszakát sikerült lezárni. Nincs szükség mélyebb értékelésre ahhoz, hogy belássuk, e nélkül a svájci jegybank 2015. januári lépése családok száz-ezreinek okozott volna további jelentős törlesztőteher-növekedést, súlyosan veszélyeztetve a pénzügyi stabilitást és az éppen beinduló gazdasági növekedést. Akinek forintosították a hitelét, az elmúlt két évben azzal szembesült, hogy a csökkenő kamatokkal párhuzamosan egyre kisebb a törlesztőrészlete. A kamatok változásából adódó kockázat nagyságrendekkel kisebb, mint a korábbi árfolyamkockázat. Az MNB is a hosszabb kamatfixálású konstrukciók alkalmazására hívja fel a figyelmet. Ugyanakkor e hitelek kamatfelára jelenleg még 2-3 százalékponttal magasabb, mint a térségben. Fontos, hogy a jövőben ez a felár csökkenjen, és így vonzóbbá váljanak ezek a termékek.

– A vállalati oldalon idén kifut a Növekedési hitelprogram, amellyel kapcsolatban mindenki elismeri: komoly szerepet játszott abban, hogy a vállalatok újra elkezdtek hitelben gondolkodni. Az átlagos kis- és középvállalkozás ugyanakkor még mindig a vissza nem térítendő EU-pályázati pénzekből finanszírozná a fejlesztéseit. Lesz itt változás?

– Valóban sok kkv támaszkodik az EU-pénzekre, de fontos, hogy még többen képesek legyenek hatékonyan felhasználni. A jegybank ezért fontosnak tartja, hogy az eredeti terveknek megfelelően az uniós pénzek 60 százalékát valóban gazdaságfejlesztésre, a hosszú távú termelékenységet és növekedési képességet javító beruházásokra használják fel. Emellett lényeges, hogy hazánkat a kor kihívásainak megfelelő, kellően diverzifikált finanszírozási környezet jellemezze, ahol minden beruházni kívánó vállalkozás képes megtalálni a számára megfelelő finanszírozási csatornát. Ezt segítheti a bankrendszerünk versenyképességének javítása, a digitalizációban rejlő előnyök kiaknázása vagy épp a tőzsde fejlesztése.

– Ezeknek a cégeknek ugyanakkor – nem kis részben a szigorodó jegybanki hitelezési elvárásoknak köszönhetően – nem vagy csak nehezebben lehet hitelt nyújtani. Hogyan oldható fel a gordiuszi csomó?

– A jegybank régóta hangsúlyozza, hogy a kkv-k hitelezése érdekében szükség van a garanciaintézmények hatékonyabb használatára. A világ gazdaságai egy új technológiai forradalom első szakaszában tartanak. Akár néhány év alatt is olyan fiatal, innovatív vállalkozások jelenhetnek meg tömegesen, amelyek nem rendelkeznek a klasszikus hitelezéshez szükséges banki múlttal vagy megfelelő fedezetekkel. Ez a pénzügyi rendszer egyik legkomolyabb kihívása. Általános szemléletváltásra van szükség, hiszen a technológiai fejlődés a pénzügyek világában is dübörög. A kérdés csak az, hogy a megfelelő válaszokat a hagyományos szereplők vagy a már terjedő új, innovatív felületek fogják megadni. Erre természetesen az MNB-nek mint szabályozónak is jó előre fel kell készülnie.

– Parlamenti beszámolójában a jegybankelnök fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az MNB programjai révén a bruttó hazai termék két százalékát kitevő, 600 milliárd forintnyi lehet a költségvetés megtakarítása a kisebb kamatokon, s eközben a jegybank 2015-től már komoly osztalékot is fizet az államnak. De a jegybanki nyereség olyan ügyleteken is képződik, mint például az aranytartalékra kötött határidős ügyletek. Jó, ha a jegybank „spekulál”?

– Ez súlyos tévedés. A jegybank nem végez spekulációs tevékenységet. Sem az aranytartalék kezelése során, sem más területen. A valótlan hírek kapcsán az MNB többször is bemutatta, hogy aranytartalékaink nagysága az elmúlt 25 évben gyakorlatilag nem változott. Ezzel szemben az igazság az, hogy az MNB által követett monetáris politika 2013 óta az államadósság kamatterheinek mérséklésén túl az alacsonyabb kamatkiadásokon keresztül a jegybank eredményét is pozitívan érintette.

– A közelmúltban Budapesten tartott szakértői fórumot a Nemzetközi Fizetések Bankja. Hogyan értékelték a monetáris politika aktuális helyzetét?

– A központi bankok az elmúlt években elérték teljesítőképességük határát. Különösen igaz ez azokra a gazdaságokra, ahol a jegybankok akár még negatív tartományba is süllyedő alapkamatok mellett általános eszközvásárlási programokat hirdettek. Egyre több elemzés mutatja, hogy ezen programok a várt gazdaságélénkítő hatást csak kevéssé érték el, miközben jelentősen növelték az eszközárbuborékok kialakulásának veszélyét, vagy éppen tovább élezték a vagyoni egyenlőtlenségeket. Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Bank más stratégiát választott. Az alapkamat csökkentése mellett a Monetáris Tanács olyan célzott programokat indított el, amelyek sikeresen számolták fel a fenntartható növekedés előtt álló akadályokat. Mivel a válság örökségeként – főleg Európában – számos gazdaság küzd hasonló kihívásokkal, a magyar megoldások és eredményeik egyre több kolléga érdeklődését keltették fel.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

80 éves a XIII. kerület

A XIII. kerület június 1-jén ünnepli önálló közigazgatási egységgé válásának 80. évfordulóját. A díjmentesen látogatható ünnepi eseménysorozat a gyermeknapi hétvégén, május 25-27-én elkezdődik, a programok helyszíne a Béke tér lesz.