valasz.hu/uzlet/van-e-ertelme-betiltani-a-muanyagszatyrot-es-a-szivoszalat-129146

http://valasz.hu/uzlet/van-e-ertelme-betiltani-a-muanyagszatyrot-es-a-szivoszalat-129146

Gazdaság

„Nem támadunk cápaként”

/ 2015.03.18., szerda 14:22 /

Üzleti titkok miatt sohasem lehet majd pontosan rekonstruálni a brókerbotrányban történteket – véli Barcza György. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója várja hazánk felminősítését, ami szerinte a bankadó miatt van késésben.

– Quaestor-kötvény vagy magyar állampapír? Melyikben van a pénze?

– Szerencsére rögzített, illetve inflációhoz kötött kamatozású államkötvényekbe fektettem a pénzem, és legnagyobb része az Államkincstárnál van. Itt ugyanis ingyenes a számlavezetés. A rögzített kamatozású kötvény csökkenő hozamkörnyezetben tud szép profitot hozni. Így azok a befektetők, akik 2012-ben hosszú futamidejű, fix kamatozású magyar állampapírt vásároltak, szép hozamra tettek szert. A mindenkori infláció fölött 3-4 százalékos kamatot kínáló kötvények pedig olyan értelemben biztonságot jelentenek, hogy reálértéküket minden körülmények között megőrzik. Tíz év alatt az árszínvonal felett 30-40 százalékos nyereséget hoznak, tartós befektetési számlán elhelyezve ráadásul adómentesen.

– Azt is elárulja, hol vette őket? Az Államadósság Kezelő Központ korábban azt tervezte, hogy a Magyar Államkincstárral együttműködve a postákon kívül a járási, illetve a kormányhivatalokban is kaphatóak lesznek majd a magyar állam papírjai.

– Az Államkincstár az elmúlt két évben 33 helyen nyitott új értékesítési pontot önkormányzatokban, kormányablakokban is. Jelenleg 54 helyen van ügyfélszolgálati irodája, ahol számlát lehet nyitni és állampapírokat lehet vásárolni. Azt tapasztaljuk, hogy minél több csatornán tudjuk a termékeinket kínálni, annál nagyobb a kereslet irántuk. Sőt: az utóbbi időben a bankokban is megélénkült az állampapír-forgalmazás.

– Pedig nekik ez konkurencia, nem?

– Első ránézésre valóban. Az elmúlt időszakban sokat javult a bankok hitel-betét mutatója, lejött az egészségesnek tekinthető szintre, de mivel hitelezési aktivitásuk még visszafogott, most nincs szükségük jelentős forrásbevonásra. Ezért is vannak történelmi mélységben a bankbetéti kamatok. Hozzájuk képest az állampapírok magasabb hozamot ígérnek, s mivel a bankok értékesítésük után jutalékot kapnak, ez nekik bevétel.

– Többen épp a lakossági kötvények utáni magas kamatköltséget kifogásolják, mondván: ez sokba kerül az államnak, miközben a nagybani piacon aukciók formájában olcsóbban tudna kötvényeket kibocsátani.

– Abból a pénzből, amit az állam a lakossági befektetőknek kamatként kifizet, vagy további megtakarítás lesz, vagy adózott fogyasztásra megy el. Mindkettő segíti a költségvetést. De ha nem a költségvetésbe, hanem a magángazdaságba kerül ez a pénz, akkor is itthon marad, és a gazdasági növekedésre lehet jótékony hatással. A lakossági állampapírokból a költségvetési hiány biztonságosan finanszírozható.

– Február közepén az ÁKK négy százalékra emelte az új, ötéves futamidejű Prémium Magyar Államkötvény kamatát, és három százalékra az egyéves futamidejű kamatozó kincstárjegy, valamint a kincstári takarékjegy kamatát. Ha kicsit vártak volna, talán nincs is szükség kamatemelésre: a Buda-Cash és a Quaestor-botrány után nyilván egyébként is dőlnek önökhöz az ügyfelek.

– A tavalyi negyedik negyedévben azt tapasztaltuk, hogy már nem elég vonzóak a lakosság számára a 2-essel kezdődő kamatok – talán pszichológiai okokból. Mivel nálunk a korábbi évtizedekben tartósan magasan mozgott az infláció, viszonylag magasak voltak a kamatok is. S bár az infláció feletti reálkamat nem volt magasabb, mint most, szokni kell még az alacsony nominális kamatszintet. Már az első tíz napban látható volt, hogy jól fogynak az új állampapírok, s bejött, amit gondoltunk: sikerült kisebb hozamemeléssel 4-5-szörös keresletnövekedést elérnünk. A márciusi adatokban ennek lesz majd elsődleges hatása, s nem a brókerügyeknek.

– Az ön olvasatában miről szólnak ezek a botrányok?

– A posta vagy a kincstár hálózatában történő értékesítéseinket ez nem érinti. Miként a gazdasági válság idején is kiderült, hogy az állampapír a legbiztonságosabb befektetés más értékpapírokhoz képest, úgy megint erősödni fog a bizalom irántuk. Mi a lakosság számára szóló értékesítést hosszabb távon tervezzük meg, s nem az ilyen esetek függvényében. Ami most az értékpapírpiacon zajlik, tisztulással ér fel. Már az induláskor, 1991-ben elhibázott volt az értékpapírpiac szabályozása, mert jogi, és nem pénzügyi megfontolásokon alapult. A brókercégeknek sokáig egyetlen számlájuk volt a Központi Elszámolóház és Értéktárnál, a KELER-nél, a brókerház belső számlavezetésén múlott, hogy egy befektetőnek mennyi értékpapírt írt jóvá és tartott a számláján, s végül kijött-e az az összmennyiség, ami a KELER-számlán volt. Ezért történhetett meg a Kulcsár-ügy is, mert a rendszer akkor sem zárt tökéletesen, és hamis számlakivonatokkal meg lehetett vezetni az ügyfeleket. A jelekből ítélve a probléma azóta is fennáll, az akkor elindított változások nem mentek végig a rendszeren. Nincs rálátásunk arra, hogy a három cégnél milyen tranzakciósorozat, csalás vagy egyéb szabályozatlan üzletmenet folyhatott. A pénzügyi szektor olyannyira bonyolult, s oly’ sokféle ügylettípus van, hogy nem hiszem, hogy a történet valaha is rekonstruálható lesz. Már csak az üzleti titkok miatt sem: sok üzleti partnere volt az érintett brókercégeknek, őket is mélyen érintik a történtek. A jegybanki felügyelet most nehéz helyzetben van, mert ezek az ügyek rontják a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat. Ugyanakkor szükség van a rendszer szabályozott működésére is. Azt viszont nem tartanám etikusnak, hogy az ÁKK, kihasználva a helyzetet, cápaként támadja meg ezt a bajban lévő piacot. Mi a hosszú távú, stabil és kiszámítható működésben bízunk, ez építi a hitelességünket. Ettől fognak bízni az emberek az állampapírokban.

– Ami az államadósságot illeti: mit tud tenni az ÁKK azért, hogy minél kisebb legyen az ország devizában lévő adósságállománya?

– Az államadósság alakulását GDP-arányosan és éves szinten javasolt vizsgálni. A GDP-hez mért éves államadósságra három tényező hat: a gazdasági növekedés, a költségvetési hiány és az árfolyam. A növekedés az elmúlt három évben folyamatos volt, a költségvetés hiányát is három százalék alatt tartotta a kormány. Bár a forint árfolyama nem kedvezett a múlt év végén, mégis csökkenni tudott az adósságráta 76,9 százalékra. A forint árfolyama az államadósság euróban nyilvántartott része szempontjából fontos igazán. Most a devizaadósság a teljes adósságállomány 37-38 százaléka – a forint árfolyamától függően. A külföldiek kezében lévő adósság aránya pedig 55 százalék, mivel a forintadósság egy részét is külföldiek tulajdonolják. A devizaadósság csökkentésének leghatékonyabb módja, ha újabb és újabb kötvénykibocsátás helyett folyamatosan törlesztünk. A jövő év ebből a szempontból nagy kihívás, mert 2016-ban jár le a 2008-ban felvett IMF–EU-hitelcsomag utolsó részlete az Európai Bizottság felé. Sok múlik azon, hogy milyenek lesznek a piaci körülmények, s mennyit fogunk tudni forintból törleszteni, mennyit a letelepedési vagy a prémium euró-államkötvények révén, s ezenfelül szükség lesz-e devizakötvény kibocsátására. Jó hír, hogy az Európai Központi Bank mennyiségi lazítása kedvezően hat az európai kötvénypiacokra. Jövőre, ha szükség lesz kötvénykibocsátásra, azt valószínűleg már euróban is meg tudjuk tenni.

– Az Államadósság Kezelő korábban Törökországban is tervezett kibocsátást. Ez lekerült a napirendről?

– Nem feltétlenül rossz, ha egy adósságkezelő több piacra is támaszkodik. Ha kedvező piaci lehetőséget látunk, akkor ott próbajelleggel, kisebb összegű kötvénnyel megjelenhetünk, de alapvetően a kezdeti lépések nem az összegről szólnak, hanem a magyar állampapírok új piacokon történő megismertetéséről. A Közel-Keleten és Ázsiában óriási megtakarítások vannak, esetleg ezeket érdemes lehet megcélozni.

– Nem csalódott amiatt, hogy a Moody’s nem változtatott Magyarország államadós-besorolásán? A Standard and Poor’s hitelminősítő szakembereit önök a múlt héten meg tudták vajon győzni? Eddig náluk volt a legrosszabb hazánk megítélése.

– A hitelminősítőktől rendszeresen azt halljuk, hogy fő szempontjuk az adósság fenntarthatósága. A másik kritika az, hogy szerintük ezzel a gazdaságpolitikával nem lehet fenntartható növekedést elérni. Kijelentésük azonban megdőlt, hiszen tavaly uniós rekorderek voltunk, mivel kiugró növekedés volt a magyar gazdaságban. De mikortól tekinthető egy növekedés fenntarthatónak? Két éve és tavaly is volt gazdasági bővülés, sőt idén is lesz. Ha három évig folyamatos a növekedés, akkor a fenntarthatóságáról nincs értelme vitázni. Az látható, hogy a hitelminősítők óvatosak. Burkoltan, de jelzik a kommunikációjukban, hogy a pénzügyi szektort terhelő adóval van problémájuk. Szerintük ugyanis addig nem lesz fenntartható a növekedés, ameddig nem hitelez a pénzügyi szektor. A bankadó és a hitelezés közötti kapcsolat állandó aggodalom a hitelminősítőknél. Ezzel nem teljesen értek egyet, mert úgy is lehet növekedni, hogy az ország a belső megtakarításaiból fedezi a beruházásokat, és a pénzügyi rendszer csak összekapcsolja ezt a két részt. Már láttuk, hogy nem jó túlzott hitelnyújtással növekedést generálni, amiből eladósodás következik, és a végén pénzügyi válságba torkollik. A mostani gazdaságpolitikai modell a magán- és az államadósság csökkentése mellett biztosít növekedést, felzárkózást. Ez valódi stabilitás és kiszámíthatóság, ami beruházásra ösztönözhet.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.