Gazdaság

Nézünk, mint a házimoziban

/ 2017.02.08., szerda 14:51 /

Eltérő mozizási trendet képvisel a Magyarországon egyeduralkodónak mondható, izraeli székhelyű Cinema City és a hazai piacra most belépő török CINEMApink. A versengésnek remélhetőleg a nézők lesznek a nyertesei.

A kevesebb székes, bőrfoteles, lábkinyújtós, vagy a technikát csúcsra járató, IMAX-es, 4DX-es formátumokkal hódító mozizást kedvelik jobban a budapestiek? Hamarosan kiderül, hiszen nagy váltások várhatók a fővárosi mozis piacon: színre lép a török illetőségű CINEMApink, amely – egyelőre – két plázában, a Mammut 1-2-ben és a MOM Parkban nyitja meg termeit; ott, ahol korábban a Cinema City üzemeltette a filmszínházakat. A törökök nem is mozit terveznek, hanem kulturális-szórakoztató központot, ahol a mozibüfé mellett éjszaki klub, bowlingpálya és ingyenes, tízezer kötetes könyvtár is várja a látogatókat.

A magyar mozizásban húsz éve kezdődött az a változás, amely átalakította a korábbi nézői szokásokat. 1997-ben érkezett Magyarországra a Cinema City is, amely 2016-ra – az angol Cineworlddel való 2014-es összeolvadás után – Cineworld Group néven Európa második legnagyobb mozihálózatává vált: 226 mozijuk, 2100 termük van kilenc országban. Magyarországon ezzel párhuzamosan – különösen a Palace Cinemas 2011-es felvásárlása óta – monopolhelyzetbe kerültek. A fővárosi és vidéki plazákban üzemelő multiplexek a sok teremmel, a nagy választékkal és a kényelmes székekkel a mozizás új élményét hozták, még ha sokan visszasírták is a korábbi popcornmentes, klasszikus filmszínházakat, amelyek egy része art moziként működött tovább.

Tavaly szeptemberben robbant a hír, hogy bezár a Mammut mozija, idén januárban pedig már arról olvashattunk, hogy a MOM Parké is lehúzza rolót. Az első híradások arról szóltak, hogy a bevásárlóközpontok és a moziüzemeltető Cinema City nem tudott megegyezni a bérleti díjban, majd egy jövőbeni új üzemeltető képe is felderengett, ám csak a múlt héten vált világossá, hogy ez a török tulajdonban lévő CINEMApink lesz. A kommunikáció nem volt szerencsés, a közönség sokáig bizonytalanságban volt. A Cinema Citynek egyébként mindkét helyen lejárt a bérleti szerződése, s Buda Andrea, a cég marketing- és PR-igazgatója lapunknak csupán annyit mond: nem vezettek sikerre a plazákkal időben elkezdett, a bérleti szerződés meghosszabbításáért folytatott tárgyalások.

Kevesebben, kényelmesebben

A háttérben minden bizonnyal az állt, hogy a plázák már a kopogtató új üzemeltetővel kívántak szerződést kötni. A CINEMApink úgy került kapcsolatba Magyarországgal, hogy az a kereskedő, aki a Sony ügynökeként a 4K digitális projektorait értékesíti Törökországban is, magyar, és miután meglátta a cég exkluzív termeit, megkérdezte a vezetőitől, nem akarnának-e Magyarországon is befektetni. Az 1994 óta működő CINEMApink 23 mozit üzemeltet Törökországban, és éppen külföldi terjeszkedésbe kezdtek Szlovákiában, Cipruson és Grúziában, amikor érdeklődni kezdtek a magyar piac iránt is.

Mindezt tőluk tudjuk, az elmúlt héten ugyanis Budapesten járt Serdar Şener, a cég tulajdonosa, Selim Yavuzoglu vezérigazgató és a magyarországi befektetésekért felelős vezető, Hüseyin Çakmak, megnézni, hol tartanak a munkálatok. A vállalat vezetői jogosnak tartják a kérdést, hogy amikor az otthoni letöltések miatt sokan már a mozi haláláról értekeznek, miért éri meg filmszínházba fektetni, de szerintük éppen a nézőszám csökkenése indokolja a változást. Koncepciójuk szerint ugyanis kevesebb ülőhely van egy-egy – minden moziban más dizájnnal kialakított – teremben, de azok nagyon kényelmesek, valódi bőrből készülnek, és lényegesen több hely jut a lábaknak. Így kevesebb emberrel is teltházat lehet elérni, ami egészen más élményt nyújt, mintha egy székekkel zsúfolásig megtöltött teremben öt-tíz ember üldögél az üres sorok között. A sok nézőt vonzó blockbusterek esetében pedig egyszerre több teremben is vetíthetik ugyanazt. „Olyan, mintha otthon lennél, mégis hatalmas filmvásznon látod a filmet, luxuskörülmények között” – mondja Serdar Şener, a brand tulajdonosa.

A CİNEMApink munkatársai: Gulyás Balázs, Serdar Şener, Selim Yavuzoglu és Hüseyin Çakmak

Fotó: Szabó Balázs

A színvonalhoz tartozik az is, hogy a filmeket – a hazánkban általános 2K helyett – 4K felbontásban adják, amihez csúcsminőségű Dolby Atmos erősítés járul: aki már hallotta, azt mondja, olyan, mintha valóban benne lennénk a filmben. A 3D-filmek olyan erős világtrendet képviselnek, hogy azt nem tudják megkerülni, a 4D-moziban viszont nem hisznek: szerintük mindez nem valódi, a szék mozgása vagy az illathatás pedig elveszi az élményt magától a filmtől. Az isztambuli Akmerkez bevásárlóközpontban lévő CINEMApink mozi 2015-ben elnyerte a világ legjobb filmszínházának járó díjat, de az árak ezzel együtt Magyarországon sem lesznek magasabbak, mint egy normál moziban: ezt úgy tudják kigazdálkodni, mondják, hogy több jegyet adnak el – Törökországban a dupláját –, mint a versenytársak, olyan kiváló minőséget nyújtanak.

A nagy vetélytárs

Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni a legerősebb hazai versenytársat, amely talán most csatát vesztett, de háborút nem. Buda Andrea rögtön meglepő adattal szolgál: bár 2005-ben tapasztalható volt visszaesés, 2008-tól a 3D-nek köszönhetően megindult a fellendülés, és azóta minden évben növekszik náluk a nézőszám és a jegybevétel is. A CINEMApink által diktált változásokra irányuló kérdésünkre pedig így válaszol: „A Cinema City soha nem másokhoz igazodva alakítja ki a stratégiáját. A cég húsz éve van Magyarországon, és azóta folyamatosan fejleszt. Idén egymilliárd forintot költünk felújításra: IMAX-vásznat, székeket cserélünk az Arena Plazában, a miskolci és a székesfehérvári mozit teljesen felújítjuk, székeket cserélünk, de megújul a büfétér és a lobbi is, és másik két vidéki moziban is kisebb felújításokat végzünk, ahogy eddig is. Árainkat sem szoktuk összehasonlítani másokéival: arra összpontosítunk, hogy mi milyen élményt tudunk nyújtani.”

A fejlesztések kiterjednek a technikára is: a Westend moziját az átvételkor 600 millió forintból újították fel, és kialakítottak egy 4DX-termet is, amivel új formátumot hoztak Magyarországra. „Ez jelenleg a legmodernebb mozizási forma: a képhez igazodik a székmozgás, illatok, buborékok, fényhatások fokozzák az élményt. Győrben 300 millió forintból hoztunk létre 4DX-termet” – mondja a marketingigazgató. Igazodnak tehát a mozipiaci változásokhoz, amibe az is beletartozik, hogy míg korábban heti egy bemutató volt, most legalább három-négy új film jön be hetente, de van, hogy hét, ezért annál változatosabb egy-egy moziban a filmkínálat, minél több terme van. A bevásárlóközpontokkal ebben a szellemben tárgyaltak: kifejezésre juttatták, hogy szeretnének ottmaradni és fejleszteni – a Mammutba például VIP-mozit is terveztek.

Hogy a budapesti nézők melyik moziba járnak majd szívesebben, az függ attól is, hol milyen alkotásokat vetítenek. Megfigyelhető például, hogy egy-egy film két-három hétnél tovább nem megy a mozikban. Buda Andrea szerint a nézők döntenek: amelyik filmet szeretik és keresik, azt sokáig műsoron tartják – ilyen volt a Star Wars vagy a Mamma Mia! –, amelyiket nem, azt leveszik, mert kell a hely az újaknak. „Nem az a cél, hogy üres termekben menjenek a vetítések, hiszen üzemeltetni kell a mozit, ki kell fizetni a költségeket, a munkabéreket.” A jegyelővétel alapján is látják a nézői igényeket, hogy mekkora teremben, napi hányszor és meddig játszanak egy filmet.

Másképp látja ezt Gulyás Balázs, a CINEMApink magyarországi képviselője, aki a második Orbán-kormány idején a Mokép vezérigazgatója volt. Szerinte vannak olyan filmek, amelyek bekerülnek a mozikba és rögtön telt házzal futnak, de van olyan is, amelynek lassabb a felfutása, és nem csökken, hanem növekszik a nézettsége, mert szájhagyomány útján terjed a híre. (A Saul fiát is azért tudták több mint 200 ezren megnézni, mert majdnem két évig folyamatosan műsoron volt, de ilyen – több mint százezer nézővel – a tavalyi év legsikeresebb magyar filmje, a Kassai Lajosról szóló A Lovasíjász is.)

CINEMApink terem

Vászonhasználat

A másik különbség a két cég filmvetítési politikájában az, hogy míg a Cinema City szed a forgalmazóktól vászonhasználati díjat (VPF – Virtual Print Fee), a CINEMApink nem tervez ilyet, és talán ez boríthatja fel igazán a piacot. „A Cinema City nemzetközi gyakorlat alapján kér 500 eurót vásznanként és filmenként. Ez a digitális átalakulásra vezethető vissza” – magyarázza Buda Andrea. A digitális átálláskor ugyanis a moziknak kellett az infrastruktúrájukat fejleszteni ahhoz, hogy a filmeket vetíthessék. A Cinema City 2010-ben mind a 176 termében lecserélte a régi vetítőgépet és vásznat, ami termenként 30 millió forintos beruházás volt. Mindeközben a forgalmazók nyertek a váltással, hiszen már nem kellett 35 milliméteres kópiákat gyártani egyenként 1500-2000 euróért: a digitalizációval ez a költség 500 euróra csökkent. „Mi 500-at kérünk – a magyar filmeknél kevesebbet –, ez a forgalmazók korábbi kiadásainak még mindig csak a fele. Ezzel pedig részt vállalnak a mozik által végrehajtott beruházásokból.”

A CINEMApink is új, modern technikát épít be, de nem fog vászonhasználati díjat kérni, mert ez szerintük torzítja a filmkiválasztást is: aki nem fizet, az nem kerül be, akkor sem, ha jó, értékes és kurrens filmje van. A Gazdasági Versenyhivatal egyébként 2016-ban azt javasolta a VPF-et alkalmazó moziüzemeltetőknek, hogy „díjalkalmazási gyakorlatuk – időtávjában, összegszerűségében és alkalmazási feltételeiben – legyen tekintettel a beruházásaik megtérülésére”. Hogy ez mikor hoz változást a Cinema City gyakorlatában, azt Buda Andrea szerint a jövő dönti el.

A hazai piac mindenesetre megélénkül: a CINEMApink a Mammut 2-ben március elejére ígéri a nyitást, ezután nyit a Mammut 1, néhány hétre rá pedig a MOM Park. Az ajtókban nem állnak majd jegyszedők, a belépőket automata ellenőrzi, de lesznek hoszteszek, akik, ha kell, segítenek a tájékozódásban. Úgy tudjuk, a bevásárlóközpontokkal tízéves szerződést kötöttek – ez alatt a többmillió eurós beruházásnak meg kell térülnie. Terveznek – a törökországihoz hasonlóan – valamelyik budapesti mozijukba olyan termet is, ahol sportközvetítések, például futballmeccsek mennek majd hatalmas kijelzőn, 4K-ban, s ahol jönni-menni, beszélgetni is lehet. Hogy ez melyik moziban lesz, még nem tudni – várhatóan nem állnak meg kettőnél.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.