Gazdaság

Nincs mit a latba vetni

Lettország, az egykori "balti tigris" vergődik

/ 2009.02.19., csütörtök 18:40 /

Romokban hever az EU nemrég még leggyorsabban fejlődő gazdasága. Lettország kölcsön felvételére szorult, a tüntetők a kormány távozását követelik, az idei évre pedig további gazdasági visszaesés várható. A lettek már csak a külső segítségben bízhatnak.

Amióta a 2,3 milliós kis balti állam 1991-ben elszakadt a Szovjetuniótól, most csökken a legnagyobb mértékben a GDP-je. A tavalyi év utolsó negyedévében 2007 hasonló időszakához viszonyítva 10,5 százalékos volt a visszaesés. Az idei év sem kecsegtet sok jóval. A GDP zuhanása alighanem tíz százalék körüli lesz az év első felében, és az egész évre nézve csak reménykedni lehet, hogy az ötszázalékos csökkenésnél nem lesz nagyobb a visszaesés.



Ilyen kilátások közepette történt még tavaly novemberben, hogy a lett hatóságok őrizetbe vettek egy gazdasági szakértőt. Dmitrijs Smirnovsnak az volt a bűne, hogy a nemzeti fizetőeszköz, a lat leértékelődésének veszélyére hívta fel a figyelmet. Azt tanácsolta, hogy mindenki mentse ki pénzét a bankokból. Márpedig a lettek jól emlékezhetnek arra, hogy a függetlenné válás utáni első jelentősebb gazdasági megrázkódtatást számukra éppen a bankrendszer összeomlása okozta, 1995-ben.

A második krízist alig tíz éve, 1998-ban szenvedte el Lettország az orosz gazdaság válsága miatt. A növekedés átmeneti lassulása után viszont gyors felfutás következett. Tavaly az év közepéig még az övék volt az EU leggyorsabban fejlődő gazdasága. A közelmúltban pedig karnyújtásnyira volt az euró bevezetése, mely csak az előírtnál magasabb infláció miatt látszott veszni: a pénzromlás 2007-ben elérte a tíz százalékot.

A "feltörekvő" gazdaságokra jellemző sérülékeny gazdasági és pénzügyi élet azonban újra diadalmaskodni látszik. Lettország nemrég bekerült azon hat ország közé, amelyek ellen az EU eljárást indíthat a túlzott költségvetési hiány miatt. A gazdasági válság is elérte Lettországot, és tavaly novemberben tüntetéseken követelték a kormány lemondását. A demonstrálóknak decemberben az adott alapot a tiltakozás folytatására, hogy a kormány 18-ról 21 százalékra emelte az áfát. A tüntetések januárban súlyos összetűzésekké fajultak az ország fővárosában, Rigában.

A gazdaságiból politikaivá is változott válság nem oldódott meg azzal, hogy a lett kormánykoalíció február 4-én túlélt egy bizalmi szavazást. Miközben az utcán több százan követelték Ivars Godmanis kormányának lemondását, a miniszterelnök azzal magyarázta maradási szándékát, hogy az ország a válságos helyzetben nem maradhat kormány nélkül.

Gyors intézkedések kellenek, például a lat árfolyamának megmentése és a közkiadások legalább ötszázalékos csökkentése érdekében. Közben - karácsonyi mentőövként - megérkezett a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az EU 7,5 milliárd eurós segélycsomagja. Lettország Svédországban bízhat még. A Balti-tenger másik partjáról sok kölcsön érkezett az ingatlanfejlesztésekhez, s a svéd bankok nem akarják veszni hagyni a pénzüket.

A segítségnek azonban ára is van. Lettországnak gazdaságpolitikai reformot kell végrehajtania az erős társadalmi ellenállás közepette. És a gazdasági válság miatt fizetésének csökkentését kérő Valdis Zatlers államfő is egyre türelmetlenebb. Március végéig adott időt a parlamentnek, hogy létrehozza azt a testületet, mely a nemzetközi pénzsegély elköltését ellenőrizné. Különben, mint mondta, maga teljesíti a tüntetők követelését, feloszlatja a törvényhozást, majd új választásokat ír ki.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.