Gazdaság

Nocsak: nyereségesek a bankok

/ 2017.03.14., kedd 15:31 /

A friss gazdasági hírek között arra bukkanhatunk, hogy utoljára 2008-ban volt akkora a magyar hitelintézeti szektor adózott eredménye, mint 2016-ban. Na jó, folyó forintban, ami nem ugyanaz, de 456 milliárd forint mindenképpen komoly summa.

A bankokról az a vélekedés, hogy mindig sokat keresnek, és rendre nyereségesebbek, mint a termelők, szolgáltatók. Nos, nem mindig. Tavaly a hitelintézetek átlagban tényleg 14 százalékos tőkearányos nyereséget értek el: a legtöbb iparágban a felének is örültek volna. Ám a megelőző hat évben nulla eredménnyel vagy több százmilliárd forintos veszteséggel zártak a hitelintézetek. A 2008-as pénzügyi megrázkódtatást nemcsak ők szenvedték meg, de ők is, noha időbeli átfutással. Amikor már javában zuhant az ipari termelés 2009-ben, padlóra került az építőipar, az ingatlan- és autóértékesítés, a családok a leértékelődő forintban kapott jövedelmükből (ha egyáltalán megmaradt az állásuk) mind nehezebben törlesztették korábban felvett devizahiteleiket, az évet még mindig tekintélyes nyereséggel zárta a magyar bankszektor. Ez nem kerülte el a hatalomra jutó Fidesz-kormány figyelmét: jött is a bankokra kivetett különadó 2010-ben (nem magyar találmány, de a mértéke példa nélküli volt), majd egy sor szigorítás, jogi változtatás. Ezek mind egy irányba mutattak: terheket róttak a bankokra.

A hitelélet talán a legerősebben szabályozott területe a gazdaságnak. Amiből viszont az is adódik, hogy minden komoly hibában, súlyos felelőtlenségben valamilyen módon benne voltak a hatóságok, a politikusok is. Ez azonban az utóbbiakat nem akadályozta abban, hogy az egyébként is népszerűtlen bankokat okolják az összes hibáért. Új adónak ritkán örül a honpolgár, de a banki különadó megemelte a kormány népszerűségét.

A bankadó, a diktált árfolyamú kedvezményes előtörlesztés, majd a devizahitelek több menetben végrehajtott végleges felszámolása idején, az említett hat évben nem lehetett nagy öröm banki részvényesnek lenni. Több milliárd eurónyi tőkét kellett a külföldi tulajdonosoknak beletenniük a bankjukba, ha aktívak akartak maradni a magyar piacon. Ám nem csak a barátságtalan politikai környezet miatt tűnt el évekre a hitelintézeti profit. A veszteségességért a 2008 végétől elromló gazdasági viszonyok, meg persze a bankvezetők hibásnak bizonyuló üzleti döntései a leginkább felelősek. Néhány bank csendben elment, egyeseket eladtak másik banknak vagy az államnak. A hitelezési volumen évekig zsugorodott – ami rossz volt a bankszektornak, és fékezte a gazdasági növekedést is.

Tavalytól már a korábbi bankadótehernek csak a felét nyögi a szektor; hallani is olyan kommentárt, hogy no lám, ettől lett nyeresége a bankoknak. Az adózott eredmény 2016-os megugrását azonban nem elsősorban a banki különadó megfelezése okozta. Tavaly végre megállt a hitelállomány sokéves zsugorodása, és a legfrissebb adatok további bővülést mutatnak. Főként pedig az következett be, amit egyaránt várt ügyfél, bankár és hatóság: kevesebb család és vállalkozás van késedelemben a hiteleivel. Ilyenkor a hitelintézeteknél kisebb tartalékot tesznek félre a várható veszteségek fedezésére, sőt akár a korábban képzett tartalék egy részét fel is szabadítják, hirtelen megnövelve a kimutatott nyereséget. A nem teljesítő követelések aránya a 2015-ös tíz százalékról mostanra ötre csökkent – ez nagy egyszeri javulás, amely jövőre már nem ismétlődhet meg, de mindenképpen jó jel.

Annak ismeretében, hogy társadalmunkban mély gyökerei vannak (okkal vagy ok nélkül) a bankokkal, bankárokkal, tőkepénzesekkel szembeni ellenérzésnek, érdemes kimondani: jó, ha a gazdaság fontos szektoraiban a befektetett tőke nyereséget hoz. Különösen akkor, ha a profit mögött legfőképpen az ügyfelek anyagi helyzetének, fizetőképességének javulása áll. A korábbi mértéktelen eladósodásból viszont az ügyfeleknek, a hitelt kínáló bankároknak és a felügyelő hatóságoknak muszáj tanulniuk.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.