felsooktatasirangsor.hu/uzlet/nemetorszagban-szent-es-serthetetlen-4446

http://felsooktatasirangsor.hu/uzlet/nemetorszagban-szent-es-serthetetlen-4446

Gazdaság

Ön meg tudna élni a fizetése feléből?

Ennyire számítunk nyugdíjként, a többiről nem tudjuk, honnan lesz meg

/ 2017.01.26., csütörtök 12:26 /

Az emberek fele már most sem tudna megélni, ha egy hirtelen baleset vagy betegség miatt nem folytathatná munkáját – derült ki az UNION Biztosító legfrissebb felméréséből.

Minden harmadik megkérdezett gondolja úgy, hogy nyugdíjasként is dolgoznia kell majd. A válaszadók 40 százaléka a jelenlegi fizetésének felére vagy még kevesebb nyugdíjra számít, a magyarok kétharmada viszont egyáltalán nem tesz félre idős korára. Az évi 20 százalékos, akár 130 000 forintos adójóváírást bukja az, aki nem él például a nyugdíjbiztosítás adta lehetőségekkel.

Az UNION Biztosító nyugdíjcélú megtakarítást vizsgáló felméréséből kiderült: minden harmadik magyar arra számít, hogy nyugdíjasként is dolgoznia kell majd a megélhetéshez. A megkérdezettek mindössze 26 százaléka gondolja úgy, hogy mostani jövedelmének minimum 80 százalékát kézhez fogja kapni, a válaszadók 40 százaléka pedig jelenlegi fizetésének felére vagy annál is kevesebbre számít az államtól időskori juttatásként. A 26-35 évesek közel harmada szerint a jelenlegi fizetésének 10-20 százalékát kellene már most nyugdíjcélú megtakarításra félretennie, hogy legalább a mostani színvonalon élhessen majd. „Minél korábban kezdi el valaki a megtakarítást, annál könnyebben tudja összegyűjteni a nyugdíjas korban szükségessé váló lejárati összeget. Fiatalon akár már havi 5 000 forint is elegendő lehet ahhoz, hogy nyugdíjasként milliókat kapjon kézhez valaki” – magyarázta Bóna Katalin, az UNION Biztosító életbiztosítási ügyvezető igazgatója. Az UNION Biztosító nyugdíjkalkulátorával bárki megnézheti, hogy mekkora nyugdíjra számíthat, és mekkora biztosítást lenne érdemes kötnie.

Nem élünk az állami támogatással sem

A magyarok 60 százaléka egyáltalán nem tesz félre öregkorára, a 36-40 évesek 67 százaléka nem rendelkezik semmilyen nyugdíjcélú megtakarítással – derült ki az UNION felméréséből. Akiknek lenne miből, azok sem feltétlenül gondoskodnak anyagi biztonságukról. „Még azok között is, akik jövedelmükből minden hónapban meg tudnak takarítani kisebb-nagyobb összeget, 25 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem tesznek félre nyugdíjas éveikre” – tette hozzá Bóna Katalin.

Az UNION felmérésében megkérdezettek közel fele úgy érzi, hogy nehezen igazodik ki a különböző nyugdíjcélú megtakarítások között, a legbizonytalanabb éppen a nyugdíj előtt álló 56-60 éves korosztály. A válaszadók 42 százaléka azzal sincs tisztában, hogy évi 20 százalék adójóváírást igényelhet vissza nyugdíj-megtakarításának befizetései után. „Aki nem köt nyugdíjbiztosítást vagy más nyugdíjcélú megtakarítást, az a megtakarítási formától függően évi 130 000-150 000, de együttesen maximum 280 000 forintos adójóváírástól is elesik, mellyel az állam hozzájárul a nyugdíjbiztosításokhoz és a további nyugdíj-előtakarékossági befizetésekhez” – magyarázta az UNION szakértője.

Munkából megyünk a sírba

Az UNION felmérése szerint minden harmadik ember gondolja úgy, hogy a nyugdíjkorhatár elérését követően is dolgoznia kell majd a megélhetéséhez. A megkérdezettek fele pedig kétségbeesik, ha belegondol, hogy miből fog élni idős korában, ha mégsem lesz képes aktívan dolgozni. Egyre kevesebben bíznak abban is, hogy 60-65 éves korukban nyugdíjba vonulhatnak, a válaszadók 40 százaléka szerint mire nyugdíjba megy, már minimum 70 év lesz a nyugdíjkorhatár.

A megkérdezettek fele mondta azt, hogy már most sem tudna megélni, ha egy hirtelen baleset vagy betegség miatt nem folytathatná munkáját. További 40 százalék azok aránya, akik nem biztosak benne, hogy képesek lennének megélni a jövőben, és csupán minden tizedik válaszadó érzi magát felkészülve az ilyen váratlan helyzetekre. „Azok körében is, akik minden hónapban kisebb-nagyobb összeget félretesznek jövedelmükből, 70 százaléknyian úgy vélik, nem tudnának megélni, ha hosszabb időre kiesnének a munkából”- tette hozzáBóna Katalin.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

A Putyin–Csányi-dzsúdóbarátság háttere

A jövő heti budapesti cselgáncsvébé fékezett habzású sporthír volna, ha a rendezvényen nem tenné tiszteletét a dzsúdó fekete öves mestere, Vlagyimir Putyin. De hogy került az orosz elnök közelébe Csányi Sándor OTP-vezér, és hogy nem Mészáros Lőrinc? Exkluzív háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Hogyan lett Katalónia szinte észrevétlenül az iszlamizmus új fellegvára?

Miközben a világ Belgiumra, Franciaországra vagy Angliára figyelt, addig Katalóniában csendben létrejött egy, a fentiekkel vetekedő iszlamista közösség. A csütörtöki Heti Válasz megmutatja a barcelonai merénylet hátterét, azt, hogy a modern európai iszlamista terrorizmus miként tért vissza szülőföldjére.

Maradjon-e Orbán? – Jeszenszky Géza ölre menő vitája fiával, Zsolttal

Kiéleződtek a nemzedéki ellentétek Jeszenszkyéknél: a Trump-rajongó, Orbán-párti Zsolt nyilvánosan bírálta apját, amiért az kritizálja a kormányt. Géza, az egykori külügyminiszter és nagykövet most leült fiával, hogy megvitassák: szentesítheti-e a cél az eszközöket a jobboldali politikában.