Gazdaság

Otthonteremtők javuló esélyei

/ 2001.12.07., péntek 07:43 /

A Fidesz tovább bővítené az otthonteremtési támogatásokat. A párt választási programja szerint a bérlakásépítés növelése mellett tervezik a lakótelepi kivezetőprogram kidolgozását, és ösztönözni kívánják a munkaadókat szolgálati lakások építésére. A tervezett változásokról Sasvári Szilárdot, a Fidesz lakáspolitikai stratégiai műhelyének vezetőjét, frakcióvezető-helyettest kérdeztük.

Fotó: Hortolányi Anikó
"Kedvezőbbé szeretnénk tenni a használt lakás vásárlásához felvehető hitelt"

A jelentős állami támogatás miatt folyamatosan növekszik a hitelfelvevők száma: ebben az évben minden hónapban tízmilliárd forint kölcsönhöz jutottak az építkezők és a lakásvásárlók. Ez hosszú távra meghatározza a következő kormányok mozgásterét. Mekkora terhet bír el az állam?

A jelenlegi gazdaságpolitika a pénzügyi egyensúly megtartása mellett a növekedésre helyezi a hangsúlyt, így vannak és lesznek olyan bevételi források, amelyekkel rövid, közép- és hosszú távon is finanszírozni lehet a támogatási rendszert. Ráadásul évről évre csökken az infláció, így sokkal kiszámíthatóbb és tervezhetőbb a tehervállalás. A kamattámogatást a polgári kormány a lakáspolitika fontos elemének tartja, azaz a későbbiekben is élhetnek vele a hitelfelvevők.

A közelmúltban a Fidesz otthonteremtési konferenciáján kritikaként elhangzott: nem készülnek háttérszámítások a támogatások hatásairól.

A Széchenyi-terv csak másfél éve létezik, és az adatok jó része a bankok birtokában van. Ezek ismeretében készül majd olyan háttértanulmány, amely pontosan elemzi, hogy a támogatás a különböző településtípusokban milyen folyamatokat indít el. Lassan fel tudjuk térképezni, mely társadalmi csoportok élnek a kedvezményes lehetőséggel.

A Fidesz lakáspolitikáját folymatosan az a vád éri, hogy csak a jómódúak lakáshoz jutását segíti. Mivel tudja biztatni azokat, akik nem mernek otthont álmodni maguknak?

Az építkezők 2 és 5 millió forint közötti hitelt vesznek fel. Van, aki a maximális tízmillióhoz is hozzá tud jutni a jövedelme és hitelképessége alapján, de nem ez a jellemző. Leginkább a középosztály alsó és középső részéhez tartozók vesznek fel hiteleket. Mivel az állami támogatás a korábbi tízéves futamidő helyett húsz évig vehető igénybe, jelentősen csökkent a törlesztőrészlet. Havi 15-20 ezer forintot (ami három-négymillió forint hitel havi törlesztőrészlete) még kétkeresős minimálbérből is ki lehet fizetni - ennél többet költenek a családok, ha albérletben laknak. Azaz ma nagyobb az esélyük a minimálbéren élőknek is arra, hogy saját otthonuk legyen.

Mégis sokan vannak, akiknek egyáltalán nincs hol lakniuk, utcán, erdőben alszanak. Ők mikor remélhetik, hogy valaki segít rajtuk?

A kormányprogramba többek között azért vettük bele az állami támogatású bérlakásprogramot, mert annak a társadalmi csoportnak is szerettünk volna lakhatási megoldást találni, amely nem képes ezt egyedül megoldani. Az önkormányzatok bérlakásépítés esetén a húszszázalékos önrész mellé akár nyolcvanszázalékos vissza nem térítendő támogatást is kaphatnak. Volt már rá példa, hogy egy önkormányzat - mégpedig a fővárosi - kimondottan hajléktalanok számára épülő átmeneti otthonok kialakításához kért és kapott 150 millió forint támogatást a bérlakásprogram keretében. Az önkormányzatok feladata, hogy a jelentős állami hozzájárulás igénybevételével ezeknek a rétegeknek a problémáját megoldják.

Milyen támogatásokat terveznek még a jövőben?

Kedvezőbbé szeretnénk tenni a használt lakás vásárlásához felvehető hitelt is. Jelenleg 8,5 százalékos a kamat, miközben az új lakás építésére vagy vásárlására felhasználható banki kölcsöné 4,5 százalékos. Vizsgáljuk a Nagycsaládosok Országos Egyesületének javaslatát, mely szerint használt lakás vásárlására is igénybe lehessen venni a gyermekek után járó vissza nem térítendő támogatás (szocpol) egy részét. Ösztönözni szeretnénk a munkáltatókat, hogy szolgálati lakásokat építsenek. Emellett a panellakások nyílászáróinak cseréjére, illetve fűtésének korszerűsítésére felvehető vissza nem térítendő támogatás bevezetése miatt szükségessé vált a távhő-szolgáltatási törvény felülvizsgálata is.

A már említett otthonteremtési konferencián a pártállam bosszújának nevezte az egyik előadó a 800 ezer házgyári lakás felépítését. A Fidesz választási vitairatában megfogalmazott "lakótelepi kivezetőprogram" milyen továbblépési lehetőségeket nyújt a panelban élőknek?

A program az állam, az önkormányzat és az érintett családok közreműködésével valósulhat meg, esetleg vállalkozó bevonásával. Lényege, hogy az önkormányzat új sorházas vagy társasházas övezetet hoz létre azok számára, akik a lakótelepi lakásból továbblépnének. Ők a panelt leadják az önkormányzatnak, az új lakás megvásárlásához pedig igénybe veszik az állami és helyi támogatásokat. A lakótelepi lakást az önkormányzat kiutalja egy szociálisan rászorulónak - így egyszerre két családon is tud segíteni. Ez Kispesten már működik, az ottani tapasztalatok alapján lehet továbbfejleszteni.

Utoljára 1990-ben épült meg a kívánatosnak vélt negyvenezer új lakás. Az építési engedélyek száma ebben az évben várhatóan eléri az ötvenezret. Számít áttörésre?

Az építési engedélyek száma mindig meghaladja az átadott lakások számát, hiszen egy családi ház két-három év alatt készül el. Az adatok azonban valóban azt mutatják, hogy az emberek elkezdtek újra tervezni, gyűjteni. A Bokros-csomag esztendejében 39 ezer építési engedélyt kértek az emberek, de ebből tízezer lakás nem épült fel. Azaz tízezer család álmát tették tönkre a megszorító intézkedések. Az idén valószínűleg 30 ezer fölé nő az átadott új lakások száma. Ez az év mindenképpen megtöri azt a trendet, amit a kilencvenes években tapasztalhattunk, hogy folyamatosan csökkent a lakásépítés.

A rendszerváltás előtt szűnt meg az önálló építésügyi minisztérium, azóta a feladatain öt-hat tárca osztozik, amit sokan kifogásolnak. Mit szól ahhoz, hogy az ellenzék választási győzelem esetén önálló tárcát hozna létre?

A lakásügy bizonyos területeit valóban érdemes lenne egy minisztériumhoz telepíteni. Jelenleg a Széchenyi-terv lakásprogramja a gazdasági tárcához tartozik, a megvalósításhoz szükséges pénzügyi hátteret viszont a Pénzügyminisztérium biztosítja. Úgy gondolom, a pénzt is annak kell odaadni, aki a lakáspolitikával foglalkozik. Összhangot kellene teremteni a jelenleg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozó építésügyi igazgatás, valamint a lakáspolitika között. A mostani kormányzati ciklusban már nincs értelme a változtatásnak, de a választások után érdemes átgondolni a teendőket. Az ésszerűsítésre vonatkozó terveken már dolgoznak a Miniszterelnöki Hivatalban. Egyébként az európai uniós országok többségében nincs önálló lakásügyi minisztérium.

A szocialisták folyamatosan túllicitálják a jelenlegi kormány eredményeit. Több bérlakás, több új otthon átadását tervezik. Tudják ezekkel az ígéretekkel tartani a versenyt?

Azt gondolom, a valóság túllicitál az MSZP ígéretein. A költségvetési vitában nemrég azt mondta a szocialisták vezérszónoka, hogy ők húszmilliárd forintot fognak költeni a bérlakásállomány növelésére. Mi többet fogunk, hiszen a tavaly nyáron megnyílt pályázati lehetőség keretében már 24 milliárd forint állami támogatást ítélt oda a tárcaközi bizottság. Ma Magyarországon annyi bérlakás épül, amennyit az önkormányzatok szeretnének. A Széchenyi-tervnek a bérlakásállomány növelésére fordítható keretét a pályázók igényeinek megfelelően folyamatosan bővítette a kormány. Hogy a magánszemélyek hány lakást építenek, az az anyagi lehetőségeik mellett a szándékuktól is függ. Az embereknek csak egy része gondolkodik új lakásban, a másik része a meglévő otthonának minőségét szeretné javítani. Ebben is partner a kormány, hiszen a felújításhoz, korszerűsítéshez is jelentős támogatást nyújt.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.