Gazdaság

Panama csatornák

Kiderült! Így tűnnek el százmilliók a Terézvárosban

, / 2009.01.14., szerda 13:15 /

Politikus, baráti értékbecslő, közbeiktatott vállalkozó - az erzsébetvárosi ingatlanbotrány hatósági leleplezése óta nyilvánvaló, hogy van értelme személyi felelősségről beszélni Budapest történelmi negyedeinek magánosítása kapcsán. A Heti Válasz a szomszédos VI. kerületet is átvilágította, különös figyelmet szentelve az Andrássy és a Bajcsy-Zsilinszky úti épületek panamagyanús eladásának. A vagyonvesztés módszertanát egy frissen feltárt irodaügyleten keresztül mutatjuk be; csak ez az egy eset 300 milliós mínuszt "hozott" Terézvárosnak.

Terézváros Önkormányzata visszautasítja azokat a vádakat, amelyek szerint a VII. kerülettel azonos módon és formában történt a terézvárosi ingatlanok eladása" - a VI. kerületi polgármesteri vezetés egy hónapja e közleménnyel igyekezett elejét venni, hogy a helyi ellenzék a Bajcsy-Zsilinszky út és a Király utca közé eső belpesti régiót is panamával sújtott övezetté nyilvánítsa. A párhuzam valóban sántít: míg az ügyészség Erzsébetváros esetében már megnevezett kilenc gyanúsítottat, Terézvárosban csak feljelentések íródtak és nyomozások folynak, terhelt politikusok egyelőre nincsenek - és a hatályos büntetőjogi szabályozás alapján kérdéses, hogy valaha lesznek-e. A hűtlen vagy hanyag kezelés bűncselekményét ugyanis elsősorban természetes személy követheti el, egy képviselő-testületi formában határozgató önkormányzat nem. Ráadásul a helyi vagyonkezelési szabályokat a kerület politikusai önmagukra alkották, tehát attól, hogy egy épület értékesítésének körülményei közfelháborodást váltanak ki, még nem feltétlenül írhatók le a büntető törvénykönyv kategóriáival.

A csillagok szerencsés együttállásakor (például egy vádalkuképes gyanúsított feltáró vallomásának következtében) persze a politikát is elérheti egy-egy ingatlanbotrány. Ez történt a VII. kerületben, ahol az ügyészség - ha hűtlen kezeléssel nem is - csalással, okirat-hamisítással, vesztegetéssel vagy hivatali visszaéléssel meg tudta gyanúsítani az önkormányzat gazdasági és pénzügyi bizottságainak SZDSZ-es elnökeit (Gál Györgyöt és Kardos Pétert), a helyi vagyonkezelő szervezet által alkalmazott baráti értékbecslőt, továbbá a politikusokkal összejátszó vállalkozót (a vádalkura nyitottnak bizonyuló Nagy Györgyöt), illetve az öt közreműködő strómant. A személyi felelősség - egyelőre nem büntetőjogi értelemben - a panamagyanús terézvárosi esetek kapcsán is kimérhető; e kerületben szintén voltak döntés-előkészítő politikusok, „házi" értékbecslők, olyan közbeiktatott vállalkozók, akik, miután nyomott áron hozzájutottak egy-egy önkormányzati ingatlanhoz, hetekkel később már piaci értéken adták tovább szerzeményüket a végfelhasználóknak. Az alábbiakban néven nevezzük a VI. kerület palotaértékesítési modelljének megalkotóit és a többnyire pályáztatás nélkül kiválasztott magán-ingatlanközvetítőket.

Személyi felelősség

A nagy terézvárosi épületbizniszek két ciklusra, az 1994-98-asra, illetve a 2002-2006-osra estek; mindkettőben az MSZP adta a polgármestert (ahogy ma is), és a kerületvezetésben egymást érték az ingatlanos, illetve vagyonkezelői előéletű politikusok. Terézváros jelenlegi országgyűlési képviselője, Kékesi Tibor például értékbecslői végzettséggel, emellett 1994-től önkormányzati mandátummal is rendelkezik (első periódusában az „ingatlanhasznosításokról" döntő vagyonbizottságot vezette, valamint a Terézvárosi Vagyonkezelő Rt.-t elnökölte). A 2002 óta polgármesteri stallumot viselő Verók István a '90-es évek közepétől a kerület egyik épülethasznosító kft.-jét irányította, majd az 1998-2002-es ellenzéki időkben átpártolt a szocialista fennhatóság alatt maradt Erzsébetváros vagyoncégéhez (vezérigazgató-helyettesnek). A 2006-tal végződő ciklus gazdálkodásért felelős alpolgármestere, Fürst György ugyan kikopott a politikából, neve mégsem merülhet feledésbe: 1994-98-ban polgármesteri tanácsadóként ő jelenítette meg Terézváros ingatlanpolitikáját, 2002 után pedig majd' minden kétes előterjesztésen az ő szignója szerepelt. Fürst 1994-ben a Kiss Péter fémjelezte Baloldali Ifjúsági Társulás kontójára jutott MSZP-s önkormányzati helyhez a VI. kerületben, majd az 1998-as választási bukta után olyan ismert „macherokkal" alapította meg a Baloldali Fiatalok XXI. Századi Társasága nevű - ám hamarjában kimúlt - egyletet, mint Zuschlag János vagy Schmuck Andor.

Nagyításért kattintson a képekre!


A politikusok mellett a Terézvárosi Vagyonkezelő (TV) Zrt. által szakmányban felbérelt két értékbecslő-ingatlanszakértő cég, az Unihouse Kft. középvezetői szintje sem tud semmit. Pedig az Unihouse alkalmazása az összeférhetetlenség határát súrolja (A cég bravúros gyorsaságú eltűnéséről írt cikkünk itt olvasható!), illetve a Dollar Land Kft. is méltó az említésre, hiszen e társaságok tulajdonosi hátteréről - tapasztalataink szerint - a helyhatóság : az értékbecslő magáncég és az értékbecslésre megbízást adó önkormányzati TV Zrt. jogi munkatársa/képviselője egyazon személy, bizonyos Halmai Katalin - aki emellett a Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes által elnökölt XII. kerületi MSZP-alapszerv és a hegyvidéki önkormányzat tagja.

Az Unihouse honlapján ráadásul Halmai neve mellett egy olyan mobiltelefon hívószáma szerepel, melynek fenntartója a VI. kerületi vagyonkezelő; ez is bizonyítja, hogy a helyhatóság bennfentes értékbecslőcéget használ az ingatlaneladásokhoz. (Halmai egyébiránt az Unihouse alapítójának özvegye, a kft. mostani vezetőjének mostohaanyja.) Aligha meglepő, hogy a Terézváros második számú udvari értékbecslőjeként jegyzett Dollar Land Kft. tulajdonosa is függ a párttól: a Puch László volt MSZPpénztárnok stábjához sorolt Sarkadi Nagy Barna a régi rendszerben az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke volt, ma pedig az egyik legnagyobb állami funkcióhalmozó (lásd a felsorolást a cikk alján).

Vállalkozó szellem

A politikusok és a pártos értékbecslők után elérkezünk a közbeiktatott vállalkozókhoz, akik „az önkormányzattól (pályázat nélkül) olcsón vesz, majd néhány hét múlva piaci áron értékesít" munkamódszer alkalmazásával váltak tényezővé a terézvárosi üzleti és közéletben. A hvg.hu, a Magyar Narancs és a Heti Válasz már korábban megnevezett néhány ilyen személyt: Arie Yom-Tov az izraeli-amerikai hátterű Autóker Holding számára hajtott fel ingatlanokat, Mátyás László ügyvéd pedig a Hunyadi téri vásárcsarnok és az Andrássy út 21. szám alatti műemlékpalota kiközvetítésében működött közre, hogy végül spanyol fejlesztőkhöz kerüljenek ezek a „rehabilitációs" projektek. Mindeddig elsikkadt viszont a legfontosabb szereplő, Márton István neve, akivel az önkormányzat már 1996-ban együttműködési megállapodást kötött a kerület „történelmi jelentőséggel bíró épületállományának" megújítása érdekében. Márton ezután közreműködött az Operával szembeni volt Balettintézet, valamint az ugyancsak az Andrássy út legértékesebb részén lévő 19. és 23. számú paloták és más ingatlanok áron aluli kivásárlásában, majd a szinte azonnali továbbértékesítésében (lásd keretes összeállításunkat).

„Az üzleti eredményeim jelentették az anyagi alapot ahhoz, hogy a New Orleanst (zenés mulató a VI. kerületi Lovag utcában - A szerk.) társaimmal közösen ne csak elgondoljam, hanem meg is valósítsam" - nyilatkozta Márton István 2001-ben a Budántúl online magazinnak. Az ingatlanszakember és a kerületi politika összefonódását igazolja, hogy 2004-ben (vagyis az Andrássy úti paloták magánosításának évében) az önkormányzat a New Orleans táncterén rendezte meg az első terézvárosi bált.

Bérletesek előnyben

Noha Márton azt állítja lapunknak, jó ideje nincs közös dolga a Terézvárosi Önkormányzattal - „döntően spanyol befektetőkkel együttműködve fejlesztünk az ország más részein" -, a Heti Válasz olyan új esetekre bukkant, amelyek már a 2004-es palotabotrányok után „keletkeztek", és betekintést engednek a VI. kerület vagyonvesztési (illetve a Mártonhoz kötődő cégek gazdagodási) gyakorlatába. Íme egy 2005 őszével kezdődő eseménysor: Márton egyik állandó üzlettársa október elején megveszi a Byzantium nevű kft.-t (később hősünk is tulajdonos lesz ugyanitt). Október 19-én az önkormányzat pályáztatás nélkül bérbe adja a cégnek a Bajcsy-Zsilinszky út 1. (Anker köz 1-3.) számú társasházban lévő, 2800 négyzetméter alapterületű helyiségcsoportot. December 2-án a Byzantium levélben közli Verók István polgármesterrel: elkerülhetetlen az irodák felújítása, amely csak akkor gazdaságos, ha „a fenti bérlemények tulajdonjogának megszerzésével párosul". A Halmai Katalin-féle Unihouse Kft. már december 7-re szállítja is - a Terézvárosi Vagyonkezelő megbízásából - az értékbecslést, ami bruttó(!) 200, 210 és 315 ezer forintos négyzetméterárban határozza meg a 2800 négyzetméteres helyiség három helyrajzi számon futó részletének értékét. (Ugyanebben a Deák térre néző épületben egy 2005. szeptemberi, szintén az önkormányzat számára készített szakvélemény bruttó 400 ezer forintra taksálja a négyzetméterárakat, jelenleg pedig 500 ezer forintért kínálnak irodákat a házban.)



Fürst György alpolgármester december 13-án sürgősségi előterjesztést fogalmaz, melyben indítványozza az irodacsoport elidegenítését. December 15-én a képviselő-testület Fürst akaratának megfelelően szavaz, január 9-én pedig megszületik az adásvételi szerződés a Byzantium és a vagyonkezelő között nettó 387,84 milliós áron. Az ár azért ily' szerény a területnagysághoz képest, mert az önkormányzat - saját rendelete értelmében - 20 százalékos árengedményt ad, ha a korábbi bérlő veszi meg az ingatlant. Tehát a Byzantium az értékalulbecslést és a frissen szerzett bérleti jogviszonyát kihasználva a piaci ár körülbelül feléért jut hozzá az irodákhoz. Aztán, hogy beteljesedjen az Andrássy útról már ismert forgatókönyv, a cég a tulajdonjog bejegyzése után egy hónappal olasz befektetőknek adja el szerzeményét - eredménykimutatása szerint 690 millió forintos nettó árbevételt elkönyvelve. A piac tehát visszaigazolja, hogy az önkormányzat egyetlen ilyen eseten is képes 300 milliót veszíteni. (Márton István szerint a 300 milliónál azért kevesebb volt a tiszta haszna, mert közelebbről meg nem nevezett „tízmilliós összegeket" kellett a helyiség állagjavítására fordítani.)

Azt, hogy a bérleti jogviszonnyal vissza lehet élni, számos más terézvárosi eset is bizonyítja. Az Andrássy út 47. eladásáról például bíróság mondta ki, hogy az önkormányzat rossz értékbecslés alapján hozta helyzetbe az egyik korábbi bérlőt - ezt a szakvéleményt Sarkadi Nagy Barna Dollar Land Kft.-je szállította. Úgy tudjuk, Wertán Zsolt Zoltán VI. kerületi KDNP-s képviselő is bejelentéssel élt a rendőrségen egy, a fentihez hasonló - nem Mártonhoz köthető - bérleti ügy kapcsán (amit már továbbítottak a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyetteséhez). A politikus megerősítette lapunknak: gyanúja szerint az Andrássy út 2. alatti földszinti helyiség eladásán legalább 250 millió forintot veszített az önkormányzat azzal, hogy nem pályáztatta meg az ingatlant, hanem lényegében kiutalta a bérlőnek. Wertán leszögezte: minden hasonló horderejű ügyben feljelentést fog tenni, mert „az nem járja, hogy valakit csak azért teszünk meg bérlőnek, hogy napokon belül csókos tulajdonost faragjunk belőle".

Márton István viszont úgy látja, az önkormányzatoknál nincs meg a szakértelem arra, hogy maguk tendereztessenek, a gyors költségvetési bevételek viszont nyilván elengedhetetlenek - „vagyis nincs szó bűncselekményekről, bár értem én, hogy ilyen politikai közegben valakinek minden ingatlaneladás után el kell szaladnia az ügyészségre". Márton ezek után nyilván azt sem tartja abnormálisnak, hogy üzlettársai bruttó(!) 65 ezer forintos négyzetméteráron szerezték meg - természetesen még 2005-ben, Fürst György és az önkormányzat jóvoltából - azt a Bajcsy-Zsilinszky út 7. szám alatti irodahelyiséget, amit jelenleg ő maga is központi bázisként használ. Egy 2008. májusi értékbecslés szerint ebben a házban akár nettó(!) 380 ezer forintra is rúghat egy-egy ingatlan négyzetméterára.



„Házaló" pártemberek a VI. kerületben


Fürst György - 1994 és 1998 között Borsány György polgármester pénz- és ingatlanügyi szakértője, majd az ellenzékbe szorult MSZP-frakció tagja, a 2002-2006-os ciklusban pedig vagyongazdálkodásért felelős alpolgármester. A terézvárosi ingatlanbotrányok annyira elkoptatják, hogy kimenekül a politikából: ma a Centrum Parkoló Kft. első számú vezetője.

Kékesi Tibor - Bejegyzett ingatlanközvetítő és értékbecslő. 1994 óta helyi képviselő; első ciklusában a vagyongazdálkodási bizottság vezetője és a Terézvárosi Vagyonkezelő Rt. igazgatósági elnöke, később MSZP-frakcióvezető. 2002-ben és 2006-ban egyéni országgyűlési mandátumot is szerez a VI. kerületben, tagja a parlament költségvetési bizottságának.

Verók István - 1995-től a legértékesebb önkormányzati ingatlanokat kezelő Terézvárosi Kft. ügyvezetője, majd a helyi baloldal bukása után vezérigazgató-helyettes a szomszédos Erzsébetváros vagyonkezelőjénél. A 2002-es választások előtt beül a Terézvárosi Önkormányzat vagyonbizottságába; ebben az évben - és 2006-ban is - a kerület MSZP-s polgármesterévé választják.

Halmai Katalin - 1996-tól (megszakításokkal) a Terézvárosi Vagyonkezelő Rt. jogi képviselője; e minőségében ellenjegyzi a kerület ingatlanértékesítéseit. Ezzel párhuzamosan a vagyonkezelő által foglalkoztatott értékbecslő magáncég, az Unihouse Kft. állandó munkatársa, s mellékesen: a XII. kerületi önkormányzat MSZP-s képviselője, a jogi és a tulajdonosi bizottságok tagja.

Sarkadi Nagy Barna - Ingatlanforgalmi szakértő, a Dollar Land Kft. alapítótulajdonosa. Ezt a céget a VI. kerületi önkormányzat - az Unihouse Kft.-hez hasonlóan - „házi" értékbecslőként alkalmazza. Sarkadi főállásban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. humánpolitikai igazgatója, emellett az Állami Szerencsejáték Zrt. és a Mehib Zrt. igazgatósági tagja (korábban a Puch László szocialista expénztárnok stábja által tulajdonolt Horizont Zrt. vezérigazgatója).

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.