Gazdaság

„Potenciális áfacsalókat képzünk”

/ 2015.05.13., szerda 15:21 /

Akár százmilliárd forintra is rúghat az az összeg, amit az államnak kell visszafizetnie, ha Brüsszel rájön, hogy szabálytalanul használják fel az uniós támogatásokat a hazai egyetemek – mondja az Állami Számvevőszék elnöke. Domokos László szerint vannak intézmények, ahol „két végükön égetik a húszezer forintosokat” a rektorok.

– A Fidesz korábbi gazdaságpolitikusaként most milyen a viszonya az Orbán- kormányhoz? Azt mondják: addig van jóban az ÁSZ a mindenkori kabinettel, amíg az csak az előző kormányok gazdálkodását vizsgálja.

– A független Állami Számvevőszék egyenlő közelségre vagy egyenlő távolságra van a végrehajtó hatalomtól. A szóhasználat politikai megközelítés kérdése. Mi nem a levegőbe beszélünk: a politikusi megnyilatkozásokkal ellentétben az ÁSZ jelentései bizonyítékokon és ellenőrzéseken alapulnak. Az ÁSZ a közpénzügyek és a közvagyon jó állapotáért, a jó kormányzás feltételeinek támogatásáért felel. Ezt szolgálják rendszerjavító javaslataink. Ezeket az erős miniszterek jó néven szokták venni, ahol viszont az apparátus irányítja a szervezetet, ott zokon veszik a megállapításainkat. A közpénzfelhasználók – polgármesterek, költségvetési intézmények vezetői – nem szívesen foglalkoznak a múlt terhes örökségével, mert úgy vélik: ez az építkezés elől veszi el az energiáikat. Aki így gondolkodik, ugyanazokat a hibákat fogja elkövetni, mint az elődje, ezért a viszonyunk hűvössé válhat. Aki azonban úgy gondolkodik, mint mi, és tudja, hogy a rend értéket teremt, jól fog viszonyulni hozzánk. Azt látjuk, hogy ahol nincs számvevőszéki ellenőrzés, ott nagyobb az esélye a súlyos szabálytalanságoknak, bűncselekményeknek. 2011-ben paradigmaváltás történt a közpénzügyekben: az ellenőrzötteknek kötelező intézkedési tervet készíteniük, és az ÁSZ utólag ellenőrzi, miként hajtották végre őket. Így a korábbi 35-40 százalék helyett ma már 100 százalékban megfogadják a javaslatainkat. Mintha egy új ország jött volna létre.

– Aligha gondolják ezt ugyanígy az emberek: mutyiktól, szabálytalan közbeszerzésektől hangos a közélet.

– Minél több ilyen esetet tárnak fel a hatóságok, annál inkább így vélekednek az emberek, ahelyett, hogy azt mondanák: működik a rendszer, jól végzi a dolgát a rendőrség, az ügyészség, a bíróság és az ÁSZ, mert feltárják a visszaéléseket. Az állam működésében mindig benne van a korrupció lehetősége, mint ahogy a baleset is velejárója a közlekedésnek. Egyetlen jól működő ország esetében sem az a kérdés, létezik-e korrupció, hanem az, hogy bekötötték-e a biztonsági öveket. Azaz a közpénzt költő intézmény vezetője megtesz-e mindent a szabályok betartatására, a visszaélések megelőzésére. Az emberek gyakran a jelenre, a mai vezetésre vetítik ki a múlt történéseit. Az ÁSZ a közelmúltban zárta le 30 egyetem és főiskola működésének vizsgálatát. Lesújtó megállapításaink a 2009–2013 közti időszakra vonatkoztak, 40 jelzést kellett tennünk különböző hatóságoknak, több mint egy tucat nyomozás van folyamatban. A Pécsi Tudományegyetemet például 79 közbeszerzési ügyben marasztalták el korábban bekövetkezett jogsértések miatt.

– Ez előtt mikor vizsgálta utoljára a felsőoktatási intézményeket az ÁSZ?

– A rendszerváltás óta most először, mivel ezek az intézmények széles körű autonómiát élveznek. Nézze meg, milyen hangosan tiltakoznak, hogy a kormány és a minisztérium ne avatkozzon be az ügyeikbe! Igen ám, de ha csődbe megy egy főiskola vagy egyetem, akkor ki fog helytállni helyettük? Több olyan ágazat is van, ahol még hírmondóban sem láttak számvevőket vagy kormányzati ellenőröket. És ha korábban nem ellenőrizték a működésüket, miért volna most rend náluk? A felsőoktatási intézményekhez hasonló áldatlan állapotokat találtunk az önkormányzati közműcégeknél, a színházaknál vagy a kamaráknál is.

– Az illetékes miniszter nem felelős a rektor vagy a rektor tevékenységét ellenőrző szenátus munkájáért?

– Ha az újságíró nem végzi el a feladatát, akkor a szerkesztője felelősségre vonható-e ezért?

– Nem szükségképpen, de az újságíró minden bizonnyal fejmosást kapna.

– És ha az újságíró ezután sem végzi el rendesen a munkáját?

– Akkor előbb-utóbb kirúgják.

– Ez a kulcsszó: ezt az egyetemi autonómia nem teszi lehetővé a rosszul gazdálkodó rektorok vagy szenátorok esetében. Elfogadhatatlan, hogy hosszú bírósági vitában kell eldőlnie, helyes volt-e egy rektor leváltása vagy sem.

– De miért kell, hogy az autonómia az intézményesített kuplerájjal legyen egyenlő?

– Huszonöt éve megválaszolatlan az a jogi kérdés, hogy mi van, ha az autonóm szervezeti működés nem tölti be teljes körűen a szerepét.

– Mi lehetne a megoldás?

– Ahhoz, hogy a felsőoktatási rendszer példamutatóan működjön, javítani kell a garanciális elemeken. Nem az ÁSZ feladata eldönteni, hogy erre a kancelláriarendszer vagy a konzisztórium a megoldás. Az ÁSZ attól sem zárkózik el, hogy monitorozza a felsőoktatási intézmények gazdálkodását. Ahhoz viszont, hogy jó vezetők kerüljenek az intézmények élére, hiányzik néhány feltétel: 2009 és 2013 között a rektorok a legjobban fizetett közszolgák voltak, a miniszterelnök havi fizetésének akár háromszorosát is hazavitték, éves jövedelmük több tízmillió forintra rúgott. Nem kifogásolom a magas fizetést, de csak akkor tartom elfogadhatónak, ha ehhez világos teljesítményértékelés társul. Az ÁSZ-nak korábban sem az intézményvezetők fizetésével volt gondja, hanem a rendetlenséggel, a számonkérhetőség és a felelősségre vonhatóság hiányával. Miként valósulhattak meg olyan egyetemi beruházások, amelyeket a szenátus nem hagyott jóvá? Hogyan fordulhatott elő, hogy miközben az egyetemet egymás után büntették meg a szabálytalanságok miatt, vezetői magas jutalmakat osztogattak maguknak, s még most is ők akarják megmondani, milyen a helyes működés? Ha valaki rektorként nem tud eredményes gazdálkodást felmutatni, nem lehet kérdés: fel kell ajánlania a lemondását. A magánszektor teljesítményre vonatkozó szabályainak kell érvényesülnie a közszférában is, ha már a bérezés is ehhez igazodik.

– Melyik felsőoktatási intézménynél tapasztalták a legtöbb problémát?

– A művészeti intézményeknél – a Moholy-Nagy, a Képző-, a Zene-, a Tánc-, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetemnél – például még véletlenül sem tapasztaltunk olyasmit, ami szabályos lett volna. A gazdálkodásnak a legelemibb szabályait sem tartották be. Úgy is fogalmazhatnék: a két végén égették a húszezreseket.

– Egy művész honnan is értene a pénzügyekhez…

– Azért ezt én nem ütném el ennyivel. Ezért is fordultam Balog Zoltán miniszterhez. Az itt végző diákok 90 százaléka ugyanis számlát kiállító egyéni vagy társas vállalkozó lesz, mégsem részesülnek egyetlen órányi gazdasági képzésben. Hogy lesznek így jól menedzselt muzsikusok, táncosok vagy színészek? A maradék 10 százalékból a művészeti élet meghatározó vezetői fognak kikerülni: társulatigazgatók, galériavezetők, múzeumigazgatók. Potenciális áfacsalókat talán mégsem kellene képezni…

– A főiskolák és az egyetemek rengeteg uniós forrásban részesültek eddig is. Ezekkel el tudnak számolni?

– Óriási a kockázat, hogy ezeket esetleg vissza kell majd fizetnünk Brüsszelnek. Becsléseink szerint ez akár a százmilliárd forintot is elérheti. A 2014–2020-as költségvetési ciklusban is az egyetemek lesznek az uniós források egyik legnagyobb haszonélvezői, hiszen százmilliárdok mehetnek kutatásra és innovációra. A pénzek elköltésének viszont szigorú feltételei vannak, s ha az egyetemek ezeket rosszul és szabálytalanul használják fel, akkor az unió felfüggesztheti a pályázatokat, a számlák befogadását, s a végén még büntetést is kiszabhat az államra.

– De ha ilyen rosszul gazdálkodtak az egyetemek vagy a színházak, akkor miért nincsenek rektorok és színházigazgatók börtönben?

– A rossz gazdálkodást nem keverném össze a szándékosan elkövetett, személyes haszonszerzés által motivált bűncselekményekkel. Egyetlen rosszul gazdálkodó esetében sem állítottam, hogy hatalmas vagyon pihenne a svájci bankszámláján vagy villája lenne Madeirán. Az ÁSZ ellenőrzései a színházi élet megmentését szolgálták, mert ahogy a színművész igazgatók a szabályos gazdálkodáshoz viszonyultak, az előbb-utóbb bukáshoz vezetett volna. Miután megértettük velük, hogy akár a vagyonuk is rámehet a szabálytalan gazdálkodásra – hiszen a társulatok ma már társasági formában működnek –, elfogadták a javaslatainkat: könyvvizsgálókat bíztak meg, hozzáértő gazdasági vezetőket vettek fel.

– A második félévben mely intézmények kerülhetnek az ÁSZ látókörébe?

– Folytatjuk a már megkezdett vizsgálatokat, most a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztőnél, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltatónál, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál, valamint több kórháznál is zajlanak ellenőrzések. Új területnek az állam adataival kapcsolatos gazdálkodást jelöltük meg. A Magyar Nemzeti Bank 2013-ban lezárt ellenőrzése során ugyanis azt tapasztaltuk, hogy a Simor András vezette intézmény törvényi alapon makroelemzési célokra hivatkozva adatokat kért be a bankoktól, ám, megsértve az üzleti titkokra vonatkozó szabályokat, ezeket felhatalmazás nélkül külföldre továbbította, s kiadta a Valutaalapnak. Ezzel veszélyeztette hazánk pénzügyi stabilitását. Az adóhatóságnál is hasonlót tapasztaltunk: hazánk részt vesz az áfacsalások leleplezésére létrehozott adatcsere-megállapodásban, az Eurofiscben. A külföldi megkeresések 55 százalékára a Nemzeti Adó-és Vámhivatal válaszol, s kiadja a kért adatokat, de megkereséseire csak 37 százalékban kap információkat a NAV. Jó lenne tudni, külföldön biztosított-e a magyar adózók adatvédelme, s hogy az adatok valóban csak az illetékes hivatalokhoz, gondos kezekbe kerülnek-e.

– Az ÁSZ a több tízmilliárd forint fölött diszponáló Nemzeti Kommunikációs Hivatalt is ellenőrizni fogja? Vagy azt, hogy szabályosan fektetett-e be a Quaestornál milliárdokat a Külügyminisztérium háttérintézménye, a Magyar Nemzeti Kereskedőház?

– Mivel a kommunikációs hivatal a múlt év őszén alakult, s a vizsgálathoz egy teljes lezárt üzleti év szükséges, ott idén még nem várható ellenőrzés. A zárszámadás keretében az ÁSZ egyébként minden évben ellenőrzi a központi költségvetési szerveket. Ebben a körben a Külügyminisztérium és a háttérintézménye is benne van. A kormánytól azt a felkérést kaptuk, hogy a brókerügyeket illetően főleg az érintett önkormányzatokat vegyük górcső alá. Most minden információt kockázatelemzésnek vetünk alá ebben a témában, s a szokásos szabályszerűségi ellenőrzéseinkben is erőteljesebben figyelünk a brókerügyekre utaló szálakra. Az ÁSZ ebből a szempontból fogja megvizsgálni a nemzeti bankfelügyelet működését is, eredménye jövőre várható. Szeretném megjegyezni: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2010-ig a Pénzügyminisztérium irányítása alatt működött, magyarán a PSZÁF vezetője utasítható volt. A szervezet csak 2011-tól vált ismét önállóvá. Miközben mindenki a PSZÁF nemzeti bankba való beolvadásával van elfoglalva, a jegybank volt az első, amely már az első ellenőrzéskor kiszúrta a pénzügyi szolgáltatóknál lévő visszásságokat. Ezért méltánytalannak tartom a jegybankon elverni a port.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.