A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén 32 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megalakította a város új közlekedési cégét, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt-t. Élére Tarlós István főpolgármester az előzetes híreknek megfelelően Vitézy Dávidot, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) eddigi szóvivőjét nevezte ki.

A koncepció szerint a BKK fogja előkészíteni és végrehajtani a főváros közlekedési stratégiáját, s közlekedési ágazatok - különösen a közúti és közösségi közlekedés - integrált irányításáért és felügyeletéért fog felelni. Megrendelője és finanszírozója lesz a közúti közlekedési közszolgáltatásoknak. Az esélyegyenlőségi, fenntarthatósági, valamint a gyalogos- és kerékpáros közlekedés szempontjait szem előtt tartva fogja fejleszteni a városi közlekedést.

A BKK egységes finanszírozási rendszert fog működtetni, ellátja a fővárosi tulajdonú közlekedési és közútkezelő szolgáltató cégek tulajdonosi felügyeletét, koordinálja a közúti és a közösségi közlekedést érintő kerületi, önkormányzati, közmű- és egyéb beruházásokat, valamint aktív szerepet vállal a regionális közlekedési együttműködésben.

Az átalakításokat követően a BKV szolgáltató, üzemeltető céggé válik, melynek feladatai kimerülnek a BKK által megrendelt szolgáltatás biztosításában és az infrastruktúra fenntartásában. Tarlós István szeretné, ha tulajdonosként az állam is beszállna a BKK-ba, hogy ily módon a fővárossal együttműködve tudják felszámolni a BKV Tarlós megfogalmazása szerint hihetetlenül magas adósságállományát.

A BKV jövőjével kapcsolatosan a főpolgármester Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszterrel folytatott kedden tárgyalásokat. Az eddigi eredményekről Tarlós úgy nyilatkozott, hogy négy alternatíva merült föl a közlekedési társaság átalakításával kapcsolatban, de a végső álláspontot Orbán Viktor miniszterelnökkel, valamint Fellegi Tamással közösen fogják kialakítani.

Tarlós elképzelése, hogy a BKV-t szétválasszák, amire már korábban is volt példa. A társaságból kiszerveznének egy autóbuszos céget, a kötöttpályás üzem pedig a megmaradt BKV keretein belül működhetne. Ez azért lenne szükséges, mert a közlekedési társaság buszparkja „tökéletesen elhasználódott", a buszok átlagéletkora 17 év, de vannak 22 éves, máig forgalomban lévő járművek is. A kiszervezés mellett szól az is, hogy így nem kell rövid idő alatt 1100 buszt megvásárolni, és a sok száz milliós belső adósságállomány egy részének ledolgozását több évre lehetne húzni.

A VEKE szerdán kiadott közleményében üdvözli a BKK megalapítását. Mint írják, ők már évek óta szorgalmazzák a megrendelői, közlekedésszervezői feladatok kiemelését az üzemeltetőktől - nem csak a BKV, de a vasút és volántársaságok esetében is. „Az üzemeltetők foglalkozzanak alapfeladataikkal, az üzemeltetéssel, a stratégiai, fejlesztési és megrendelői feladatokat pedig közelebb kell vinni a döntéshozatalhoz. A VEKE már 2004-ben felvetette az integrált megrendelői szervezet felállításának szükségességét, szakmai álláspontunk évek óta ismert minden nyilvános és szakmai fórumon" - áll az egyesület közleményében.

A VEKE azon túl, hogy büszke arra, hogy Vitézyt nevezték ki a központ vezetőjének, arra is felhívta a figyelmet, hogy a BKK előtt számos komoly feladat áll. „Rendbe kell tenni a közlekedési szektor finanszírozását, fenntartható alapokra kell végre helyezni. A jogszabályokat felül kell vizsgálni, szabályozni kell a jelenleg szabályozatlan és gazdátlan elővárosi közlekedést, ehhez pedig ki kell alakítani a közlekedési szövetségek rendszerét." Budapestnek szerintük kezdeményezőként kell fellépnie a problémák megoldása érdekében.

A járműpark elfogadható szintre történő felemelése az egyik elsődleges cél

„A BKV lerongyolódott infrastruktúrájának és járműparkjának elfogadható szintre történő felemelése, a parkolási rendszer anomáliáinak kezelése, a kerékpárosok igényeinek kielégítése, a közlekedés okozta környezetszennyezés csökkentése, az utcák visszaadása a gyalogosoknak, vagy az elérhető uniós források kiaknázása embert próbáló feladat, ráadásul olyan stratégiai látásmódot követel, mellyel eddig a Főváros nem rendelkezett" - összegez az egyesület.

A VEKE utal a rossz anyagi helyzetre is, melyet az egyesületük által „lassan egy évtizede egyedüliként kifogásolt 4-es metró beruházás teljes csődje" is tetéz. Szerintük ennek ellenére a járatritkítás, valamint drasztikus tarifaemelés szóba sem jöhet, mivel az eddigi áremelések sem hozták meg a kívánt eredményt. Egyedül a szolgáltatás minőségének folyamatos javítása lehet járható út.

A Fővárosi Közgyűlésben szocialista részről kifogás érkezett Vitézy Dávid korával kapcsolatban, mivel még 25. életévét sem töltötte be. Horváth Csaba MSZP-s frakcióvezető szerint Vitézy diplomáján még meg sem száradt a tinta, nincsen vezetői gyakorlata, ezért kinevezése a főváros legfontosabb vállalata élére súlyos tévedés és hiba.

Tarlós István megvédte kinevezettjét, szerinte az, hogy az ellenzék Vitézy „felderítő oknyomozó" tevékenysége miatt haragszik rá, számára a legkevésbé sem ok arra, hogy eltekintsen a kinevezéstől. A főpolgármester itt arra utalt, hogy Vitézy a BKV felügyelőbizottsági tagjaként több cégen belüli visszásságra is rámutatott.

A BKK ifjú vezetője az őt ért támadásokra úgy reagált, hogy majd az idő eldönti, alkalmas-e a megbízatásra, és hogy a BKK felépítése után bizalmat kap-e az ellenzéktől. Szerinte a fővárosi cégeknek már több olyan irányítója is volt, akiknek ugyan volt vezetői tapasztalata, ám mégsem végeztek eredményes munkát. A BKK felépítése a következő hónapok feladata lesz, ebben a munkában számos szakemberrel kíván együtt dolgozni. Elmondása szerint feladatuk lesz, hogy radikálisan átalakítsák a jelenleg széttagozott közlekedési intézményrendszert, melyhez 1968 óta nem nyúltak hozzá, és központi irányítás alá vonják azt. Mintának London közlekedésszervezési modelljét tekinti.

Újságírói kérdésre a dugódíjjal kapcsolatosan úgy nyilatkozott, hogy a főváros korábban kötelezettséget vállalt annak bevezetésére, mivel ez a 4-es metró európai uniós támogatásának feltétele volt. Ennek előfeltételeit azonban meg is kell teremteni: P+R parkolókat kell építeni, valamint a tömegközlekedést fejleszteni.

A közgyűlés a BKK megalapításán túl döntött a fővárosi tulajdonú cégek irányításáról is. A közszolgáltató cégek vezetőit Kocsis István BKV vezér, valamint a három külföldi tulajdonú cég - Főgáz, csatornázási művek és a vízművek - felügyelőbizottságának kivételével leváltotta. Kocsis azért maradhatott, mert „a gyanús ügyek hosszú sora" nem az ő idejében történt. Tarlós szerint aki fájlalja a gyors váltást, az azt pártolja, ami az elmúlt négy évben ezeknél a cégeknél történt. A gyanús, átláthatatlan szerződések és fiktív tanácsadói szerződések megkötéséért a vezetőknek felelősséget kell vállalniuk.

Tarlós István a Parking Kft. élére Devecz Miklóst, a Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt. élére László Györgyöt, az Enviroduna Kft. élére Wertán Zsoltot, az FKF Zrt. élére Tölgyesi Balázst, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. élére Szőke Lászlót, a Főkert Nonprofit Zrt. élére Szabó Józsefet, a Főkétüsz Kft. élére Lángfy Pált, a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. élére Horváth Józsefet, a Főtáv Zrt. élére Fekete Csabát, a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. élére Wohner Zsoltot, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. élére Nagyunyomi-Sényi Gábor Antalt, a Fővárosi Taxiállomásokat Üzemeltető Szolgáltató Nonprofit Kft. élére Komáromi Endrét nevezte ki.