Gazdaság

Semmis a trükköző bank hitelszerződése

/ 2012.12.10., hétfő 14:35 /
Semmis a trükköző bank hitelszerződése

Semmisnek mondott ki egy devizaalapú hitelszerződést a bíróság, mert a hitelt folyósító bank a teljes hiteldíj mutatóba (THM) nem számította bele a napi árfolyamrés kiszámításának költségét. A jogerős döntés nyomán más devizahitelesek is a siker reményében indíthatnak pereket a pénzintézetek ellen.

Illusztráció: Léphaft Pál

A per tárgya egy 2006-ban kötött deviza-alapú szerződés volt – mondta a Heti Válasz Online-nak dr. Lázár Dénes, a felperest képviselő ügyvéd. Ennek a konstrukciónak egyik sajátossága, hogy az adós nem az általa megvásárolt devizában törleszt, hanem a hitelét folyósító pénzintézetnél kell megvásárolnia a külföldi fizetőeszközt. A bank az általa meghatározott napi árfolyamon váltja át az adós által befizetett forintösszeget devizára, az árfolyamrésből eredő átváltás költségeinek fejében pedig díjat, jelen esetben 1százalékot számít fel.

Az adós érdekinek képviseletében a bíróságon fellépő Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekvédelmi Egyesület ügyvédje, dr. Lázár Dénes a Heti Válasz Online-nak elmondta, hogy a felperesi érvelés szerint semmis az a hitelszerződés, amelyben a folyósító pénzintézet nem tűntet fel minden, a szerződéshez kapcsolódó felszámított hiteldíjat és költségelemet.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSzÁF) korábbi – a 2006-ban kötött szerződések feltételeit meghatározó – állásfoglalásaiban egyértelműen leszögezte, hogy az átváltás költségéért felszámított díj (árfolyamrés) nyilvánvalóan olyan költségelem, amely befolyásolja az adós által fizetett törlesztőrészlet nagyságát, vagyis ez a díj a szerződés olyan feltétele, amelyről az adóst mindenképpen tájékoztatni kell.

A THM meghatározásának és feltüntetésének kötelezettségét éppen azért írta elő a bankoknak a törvény, mert így akarta a törvényalkotó biztosítani, hogy az ügyfelek minden szükséges és fontos információ birtokában és tudatában köthessék meg a sorsukat akár évtizedekre meghatározó hitelszerződéseket. Márpedig ha a bank nem tájékoztatja teljes körűen a kölcsönszerződés költségeiről az adóst, akkor sérülnek a hitelfelvevők jogai.

A pénteken kihirdetett közbenső ítélet jogerős, vagyis ez a jogi aktus csak a szerződés semmisségét mondja ki, a döntésből fakadó jogkövetkezmények tekintetében a bíróság még nem határozott. Tekintettel arra, hogy az egyesület még nem vette át a devizaalapú szerződés semmisségét kimondó döntés írásos indoklását, nem tudják egyértelműen megmondani, milyen további jogkövetkezmények származhatnak az ítéletből – mondta dr. Lázár Dénes.

Az üggyel kapcsolatos érdekességként említette meg az ügyvéd azt, hogy idén hívták fel a PSzÁF figyelmét arra, hogy az árfolyamrés számítása miatt felszámított banki díj olyan költség, amelyet a hiteleket folyósító pénzintézetek eltérő módon vettek figyelembe a THM kiszámításánál. Az egyesület megvizsgált több tucat hitelszerződést és megállapították, hogy az OTP – a felügyelet korábbi állásfoglalásnak megfelelően – költségelemként jelölte szerződéseiben az árfolyamrés kiszámításáért felszámított díjat, ezzel a szemben a K&H bank nem tette a THM részévé ezt a költségelemet. A PSzÁF erre az észrevételre még nem reagált – tette még hozzá dr. Lázár Dénes ügyvéd.

A december 7-én a Fővárosi Törvényszéken kihirdetett ítélet alapján más devizaalapú hitellel rendelkező adósok is pert kezdeményezhetnek, amennyiben bankjuk a szerződésükben meghatározott THM-be nem számította bele az árfolyamrés kiszámításának költségét. Ez persze csupán egy egyedi ügyben született ítélet, ami nem jelenti azt, hogy a mostani döntés nyomán tömeges perindításokra kell számítani, de az bizonyos, hogy – következetes bírósági jogértelmezés esetén – az adósuknak lehet esélyük a bankok részéről egyoldalúan szabályozott devizaalapú hitelek megtámadására.

 

  Fogalmak

THM: a teljes hiteldíj mutató vagy THM olyan egységes, minden hitelező által kötelezően használt mutató, amelyből kiderül, hogy az adott hitel felvétele után az adósnak egy év alatt a tőkén túl mekkora összeget kell visszafizetnie. Magyarországon 1997-ben vezette be a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a betétesek védelmében. Törvény kötelezi a bankokat arra, hogy a fogyasztók érdekeit védve, közzé kell tenniük a termékeik teljes hiteldíj mutatóját.

árfolyamrés: az árfolyamrés százalékos érték, amit azt mutatja, hány százalékkal tér el egy bank saját deviza-vételi és deviza-eladási árfolyama egymástól.

devizahitel: a devizahitel olyan hitel, ahol mind a hitel folyósítása, mind pedig a törlesztése az adott devizában történik; a mindennapi szóhasználatban azonban leginkább a deviza alapú hitel, amit értünk alatta.

deviza alapú hitel: szemben a devizahitel fogalmával, a hitel folyósítása, csakúgy, mint a hitel törlesztése, forintban történik, azonban a fennálló tartozás és a törlesztőrészlet nyilvántartása devizában van; Magyarországon a kihelyezett jelzáloghitelek igen jelentős része deviza alapú hitel.

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.