valasz.hu/uzlet/a-ketpolusu-alvilag-magyar-szegmense-szetzilalodott-es-benyomultak-az-oroszok-52640/

http://valasz.hu/uzlet/a-ketpolusu-alvilag-magyar-szegmense-szetzilalodott-es-benyomultak-az-oroszok-52640/

Gazdaság

Simó György: Vállalkozói filozófiájú társadalmat!

/ 2017.08.31., csütörtök 10:30 /
Simó György: Vállalkozói filozófiájú társadalmat!

Egy vállalkozói filozófiájú társadalomban a nonprofit cégeknek is van üzleti modelljük – mondja Simó György. Az Origo alapítója és a Day One tőkealap ügyvezető partnere idén csatlakozott a Telenor Accelerate mentorainak csapatába. A programra szeptember 4-ig lehet jelentkezni.

– Alapítana ma médiaipari vállalkozást?

– Persze, ha a médiaipart okosan értelmezzük. Tény, hogy a minőségi újságírás ügye, aminek mindig a híve voltam, nem áll jól. Azon iparágak közé tartozik, amelyeket a leginkább kikezdett a technológia fejlődése. De ezekben is érdemes vállalkozni, ha alapvetően át tudjuk definiálni az iparágat. A média esetében ez a szórakoztatás felé történő elmozdulást jelenti, ezzel nagy pénzeket lehet keresni. Ha valaki olyan romantikus elképzelésekkel van megverve, mint én, hogy a média a demokratikus közélet eszköze, abból nem fog nagyot kaszálni, de ha nem ez a cél, hanem egy társadalmilag hasznos dolog létrehozása, akkor hajrá.

– Egy startupnak ez is lehet a célja?

– Abszolút. A legtöbb startup profitorientált, de a vállalkozói filozófia akkor is gyümölcsöző, amikor társadalmilag hasznos ötlet megvalósítására áll össze pár ember. A nonprofit vállalkozásnak is szüksége van üzleti modellre. Illetve lenne. A magyar civil szféra úgy működik – de ez a vállalkozási kultúrára is igaz –, hogy megszerzek egy ösztöndíjat, pályázatot, támogatást, elköltöm a pénzt, és keresek újat. Egy vállalkozói filozófiájú társadalomban ez úgy néz ki, hogy megtalálom a módját, miként álljon meg a dolog a saját lábán.

– A Tilos Rádió egyik alapítójaként is érvényesítette ezt a vállalkozói logikát?

– Igen, ez még egy bázisdemokrata közösségi rádiónál is hasznos. Fontos volt, hogy ne csak alapítványi támogatásokból éljünk. Ez csak egy láb volt a háromból. A második a hallgatói hozzájárulásokból állt, amely szorosan összefüggött a hallgatottsággal. A harmadik láb pedig az volt, hogy a rádióban felhalmozott zenei tudást a piacon értékesítettük, partikat szerveztünk.

– Miben tud majd segíteni mentorként a startupnak, amelyik a keze alá kerül?

– Elsősorban vállalkozói tapasztalattal. Az Accelerate program mentorai – azok is, akik ma már elsősorban befektetők – tapasztalt vállalkozók. Alapítottam már közösségi rádiót, piacvezető, milliárdos forgalmú online portált, az Origót, vezettem egy fővel induló kisvállalkozást és több ezer főt alkalmazó multit, de befektetőként is sok száz korai fázisú vállalkozás ment át a kezünkön az elmúlt hat évben. A szociológia felől érkeztem ebbe a világba, ezért talán a csapatépítésben tudok a legtöbbet segíteni. Mindenképp megpróbálok majd rámutatni arra, hogy milyen fontos az első néhány munkatárs kiválasztása. Az első hat-hét ember, aki egy vállalathoz kerül, évekre vagy még tovább meghatározza a cég vállalati kultúráját.

– Milyen iparágban tevékenykedő vállalkozást karolna fel?

– Leginkább a telekommunikáció, a média, a szoftverfejlesztés, a 3D-nyomtatás területén vagyok otthon mostanában. De talán még fontosabbnak tartom, hogy a cég ne csak a magyar piacban gondolkodjon. A startupkultúrának az a legizgalmasabb része, hogy bárhol a világon születhet olyan vállalkozás, amely letarolja a világpiacot, perifériaországok cégei tudnak globális szereplővé válni.

– Már befektető volt, amikor megalapította a FreeDee Printing Solutionst. Miért vágott bele újabb vállalkozásba?

– Izgatott, hogy milyen a nulláról felépíteni egy kis szervezetet. Egy alkalmazottal kezdtem, ma nyolc van, most kezdünk más országokban terjeszkedni, lényegében startupszerű növekedést produkálunk. Látni akartam, hogy mit jelent csapatot építeni, apróságokra nem odafigyelni és ezért ennek árát megfizetni, valamint átélni, hogy ha hibázom, annak látom a következményét. Egy nagy szervezetben ez nem így van: ha ügyes vagy, soha nem jönnek rá, hogy te voltál. De leginkább azért vágtam bele, mert izgatott a technológia.

– Egyszer már beleérzett, hogy egy technológia átformálhatja a világot.

– Igen, az internetnél, és ezt éreztem a 3D-nyomtatásnál is. Diszruptív technológia, amelyet alig ismer valaki, de átformálhatja a jövőt. Amikor a ’90-es években az internetet próbáltuk terjeszteni, még elmagyarázni is nehéz volt. A mobiltelefont könnyű: telefon, amivel a kertbe is kimehetek. Az internetnél nem volt analógia. Amikor azt mondtuk, hogy nézel egy monitort, és azon mindent csinálhatsz a világon bárhol, a legtöbben csak bámultak. De ha logikusan végiggondoltuk az internet lehetséges hatásait, már akkor beleláttuk mindazt, amiben most élünk. A mobilnetet, a közösségi hálókat, a felhőt, azt, hogy mindenkinek a zsebében ott van a világ. Ugyanezt látom a 3D-nyomtatásban. Kinyit egy ablakot, amin ha benézek, azt látom, hogy át fog alakulni a tárgyelőállítás értéklánca. Rengeteg tárgyat nem fognak többezres szériában legyártani egy kínai gyárban és egy központi raktárból kiszállítgatni a világba, hanem feltöltik a tervrajzát a gyártó honlapjára, és mindenki kinyomtathatja.

– Az utóbbi években olyan hangokat is hallani, hogy a 3D-nyomtatás csak fellángolás volt. Ez nem szegi kedvét?

– A lakossági elterjedés sebességét talán túlbecsültük, az iparban viszont gyorsabban hódít teret, mint vártuk. Tény, hogy kevésbé egyetemes, mint az internet, a tárgyelőállítás nem jellemző az egész társadalomra. De fenntartom, hogy aki ma képes rá, hogy felfúrjon egy képet a falra vagy megszereljen otthon dolgokat, annak lesz 3D-nyomtatója. Más kérdés, hogy ahogy körülnézek a gyermekeink és a barátaink körében, nem biztos, hogy ez a kör nő. Az ipar világában viszont már nem egzotikum, hanem a mindennapok része a technológia. A fogászati cégek például nagy tömegben kezdtek el 3D-nyomtatót vásárolni, a fogtechnikai megoldásokban pótolhatatlan segítség.

– Az internet sem otthon terjedt el először, a legtöbben a munkahelyen vagy az iskolában találkoztak vele.

– Most is szeretném elérni, hogy minden iskolában legyen 3D-nyomtató, ezért találtam ki a 3Dtech az iskolában programot. Minden tantárgyhoz remek szemléltetőeszközöket lehet nyomtatni, geometriai alakzatokat, a Föld szerkezetét, történelmi maketteket. Látom, mennyire kivirulnak a gyerekek, amikor megalkotják a 3D-modelleket, és így jobban beég a fejükbe a tananyag. Sajnos lassan haladunk, hiába tárgyalunk a kormánnyal. Bőven elég lenne némi adókedvezmény: ha egy cég, szülő vagy szülői közösség vesz egy 3D-nyomtatót az iskolának, írhassa le az adójából, a sportba áramló tao-támogatások mintájára. Két éven belül az iskolák harmadában lenne nyomtató. Sajnos a kormány központi beszerzési és elosztási logikához ragaszkodik, ami – nem a jó szándék hiánya, hanem a szervezeti tehetetlenség miatt – nagyon lassú.

* * *

Gyorsítósáv

A hazai nagyvállalatok között úttörőként indított korai fázisú startupoknak gyorsítóprogramot tavaly a Telenor. Az Accelerate öt induló vállalkozást választott ki 143 jelentkező közül, és három hónapon át segítette a legrátermettebb csapatokat abban, hogy növekedési pályára álljanak. A Tickething, a Musicating, a Zoi, a Zyntern és az eSports Horizon alapítói workshopokon vehettek részt, közösségi irodához jutottak a Telenor törökbálinti campusán és a budapesti Kaptárban, és hozzáférhettek a vállalat ügyfélbázisához. Emellett olyan mentorokat kaptak maguk mellé, mint Oszkó Péter, az OXO Labs és Varga Zoltán, a Central-Fund kockázatitőke-alap vezetője, Várkonyi Balázs, az Extreme Digital és Vinnai Balázs, az IND alapítója, valamint Pistyur Veronika, a Bridge Budapest Egyesület vezetője. Hozzájuk csatlakozik idén Simó György. A Telenor ugyanis másodjára is meghirdeti a programot. Ezúttal három startupot választanak ki, és mindegyiket két-két mentor segíti. Szeptember 4-ig lehet jelentkezni, bővebb információ a www.telenor.hu/accelerate honlapon.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Az EP nem fogadta el a kvótát, de választási ajándékot adott Orbánéknak

Nyugalom: nem igaz, hogy „állandó, felső kvóta nélküli migránsbetelepítési rendszert fogadtak el az Európai Parlamentben”. Cecilia Wikström svéd liberális képviselő tervezete maga az agyrém, de kizárt, hogy keresztülmenjen az EP-n és a Tanácson is. A választásra készülő Fidesz viszont komoly ajándékot kapott.

Zaklatásügy – megszólal a színművészeti egyetem rektora!

A próbán mondhatom, hogy vedd le a pólódat, és ülj az ölébe, de a próba végeztével nem kérhetem, hogy ülj az ölembe – mondja M. Tóth Géza rendező. A Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora tiltott határátlépésekről és az önvizsgálat fontosságáról. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

E-egészségügy: bolyongó páciensek, eldobott receptek

Az e-egészségügy bevezetése új korszakot nyit, orvosunk ezután mindent lát – azt is, ha nem szedjük a felírt gyógyszert, vagy ha másik specialistát keresünk fel helyette. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Egyszervolt kincseink – magyar főúri és nagypolgári gyűjtemények nyomában

A századforduló és a két világháború közötti Magyarország, illetve öt legendás műgyűjtő alakja rajzolódik ki az Elveszett örökség című kötetből. A kollekciók nagy része szétszóródott, de mit tehetünk azért, hogy a világ tudjon róla: jó néhány remekmű valaha magyar tulajdonban volt. Részletek a friss Heti Válaszban.