valasz.hu/uzlet/uj-botrany-a-norveg-alapnal-kulfoldi-szakertok-kaszaltak-volna-102295

http://valasz.hu/uzlet/uj-botrany-a-norveg-alapnal-kulfoldi-szakertok-kaszaltak-volna-102295

Gazdaság

„Sok nehéz pillanat volt”

/ 2018.05.16., szerda 14:58 /

Sok nehéz időszak volt a Magyar Telekom és a kormány kapcsolatában 2010–2013 között, az áttörést a közös hálózatfejlesztési cél hozta meg – mondja Christopher Mattheisen. A cég 12 év után távozó vezérigazgatója az Origo- és a Kovács Ákos-ügyekről is beszélt.

– A második fél évben költözik a cég a Fradi-stadion mellett épülő új székházba, de ön nélkül, mert június végén, közel 12 év után távozik a vállalattól. Nem tetszett a kilátás az új vezérigazgatói irodából?

– Egy jó vezetőnek tudnia kell, mikor jár le az ideje. Jó pár hónapja határoztam el, hogy nem hosszabbítom meg a szerződésemet. A mostani megfelelő pillanat a váltásra, mert jók a cég eredményei és piaci pozíciói, növekedési pályán van, nem utolsósorban pedig Rékasi Tibor személyében adott a megfelelő utód. Az elmúlt két év részben ennek biztosításáról szólt.

– Már két éve eldőlt az utód személye?

– Tibornak volt azért néhány próbatétele. Sok tapasztalatot szerzett az üzleti ügyfeleket kiszolgáló területen, és sikeresen vezette az elmúlt több mint egy évben a lakossági üzletágat. Nagyon gyorsan beletanult, jók a vezetői képességei.

– Nem vetett rá rossz fényt, hogy a Budapesti Közlekedési Központ online bérletrendszerének tavaly nyári botránya előtt fél évvel még ő vezette az alkalmazást fejlesztő T-Systemset?

– Nem, ehhez semmi köze. Ráadásul úgy gondolom, a T-Systems a valós szerepénél méltánytalanul nagyobb súllyal került be ezekbe a híradásokba. Az akkori problémát pedig gyorsan és teljes körűen orvosolta, tesztelésre átadott egy új platformra épülő megoldást.

– A távozásáról szóló közlemény szerint saját vállalkozásaival akar foglalkozni. Mire készül?

– Van pár lehetőség, ötlet, de még nem mondhatok konkrétumokat.

– Marad a távközlésben, illetve Magyarországon?

– Utóbbit még nem tudom megmondani. Lehet, hogy lesz közöm a távközléshez, de nem egy másik szolgáltatónál. Egy biztos, használni fogom, amit itt megtanultam.

– Mi a kedvenc lecke?

– Az egyik dolog, amire büszke vagyok, hogy többségi tulajdonosunk, a Deutsche Telekom-csoporton (DT) belül elsőként, de Európában is az elsők között integráltunk mindent egy cégbe a vezetékes üzletágtól a mobilon át a tévészolgáltatásig. Amikor kinevezésem után a DT bonni központjában bemutattam az erről szóló stratégiámat, a csoport akkori, szintén új vezérigazgatója azt mondta: ez szembemegy mindennel, amiben ő hisz. Akkor nem gondoltam volna, hogy ilyen hosszú pályafutásom lesz a cégnél. De aztán a DT minket követett. Az integráció egyben a legnehezebb feladat volt. Egyrészt az eltérő szervezeti kultúrák, másrészt a 30-40 informatikai rendszer összefésülése miatt ez bizonyult a legkeményebb diónak. Végül sikerült, ennek is köszönhető, hogy stabil, fenntartható növekedést tudtunk felmutatni az elmúlt négy évben.

– Előtte, 2010–2013 között viszont a cég sorra kapta nyakába az új adókat, és hírlett, hogy nehezen jött ki a kormánypárti politikusokkal. Hogy emlékszik vissza erre az időszakra?

– Ez tényleg kihívás volt, de nem mi voltunk az egyetlen vállalat vagy iparág, amely ebbe a helyzetbe került. Eltartott egy ideig, míg sikerült kialakítani a kormánnyal a közös nyelvezetet. Az áttörést az hozta el, hogy találtunk egy közös prioritást, a hálózatfejlesztést, és ez elvezetett a 2014. februári partnerségi együttműködési megállapodáshoz.

– Amelyet Orbán Viktor kormányfőn és önön kívül Timotheus Höttges DT-vezérigazgató is aláírt. Mennyire szólt bele az anyavállalat a Magyar Telekom döntéseibe?

– Elég nagy autonómiát kaptam, s ez fontos motiváció volt. Van néhány, a bonni központ által meghatározott célkitűzés, de rajtunk múlik, hogyan érjük el őket. Ugyanakkor léteznek olyan projektek, amelyeket kifizetődő csoportszinten megvalósítani. Ha egy platformra vagy applikációra több országban is szükség van, nem érdemes csak azért önállóan fejleszteni, hogy bizonyítsuk a hozzáértésünket. A jövőben szerintem egyre több közös projekt lesz, mert ugyanolyan kihívásokkal szembesülnek nálunk, mint Németországban, Horvátországban vagy Szlovákiában. Mindenesetre a DT sosem akadályozta a stratégiánk megvalósítását.

– Az Origo eladásáról ki döntött?

– Üzleti logika alapján a helyi menedzsment hozta meg ezt a döntést. Láttuk, hogy az online média fejlődik, de úgy ítéltük meg, hogy egyre nehezebb helyzetbe fog kerülni, mert a Google uralja ezt a pályát. Ráadásul az Origo sokkal több figyelmet követelt a Magyar Telekom vezetésétől, mint amit a mérete indokolt volna. Ezt a figyelmet szerettük volna inkább az alaptevékenységre fordítani.

– Pedig egyesek szerint az Origo kormánykritikájának visszafogása, majd eladása volt a feltétele annak, hogy a Magyar Telekom megszerezhesse a számára fontos frekvenciablokkokat.

– A kettőnek semmi köze egymáshoz.

– Szokta még olvasni az Origót?

– Néha megnézem, sok más weboldal mellett.

– Hogy tetszik, amit lát?

– Nem véleményezem sem az Origót, sem a többi portált.

– Előfordult, hogy konkrét ügyekkel kapcsolatban nyomást gyakorolt önre vagy a vállalatra a politika?

– Konkrét döntésekkel kapcsolatban nem, de sok nehéz pillanat adódott 2010 és 2013 között. Nem könnyű a tulajdonosoknak elmagyarázni azt a helyzetet, amikor hirtelen jön egy telekomadó. Én azt is nyomásnak éreztem, amikor évi 30 milliárd forintos költséget jelentő különadót kaptunk a nyakunkba, de ez nem az a fajta befolyásolási kísérlet, amiről a kérdés szólt.

– És a Kovács Ákosnak a nők szerepéről szóló nyilatkozatával kezdődő történet? Ott kormányzati álláspont volt, hogy az állami szerződések felmondása megtorló intézkedés, amiért a Telekom megszakította az énekessel a szponzori kapcsolatot.

– Ez is olyan eset volt, amikor nehéz volt megértetni magunkat, de ez nem befolyásolta a szakmai döntéseinket. És nem volt hatása az egyéb területekre.

– Valóban, a Telekom tavaly egy ötmilliárdos kormányzati tendert nyert meg, miután a Vodafone-t aránytalanul alacsony árajánlat miatt kizárta az eljárás állami lebonyolítója. Egy ilyen esetet is el kell magyarázni Bonnban?

– Sok mindenről kell beszámolni a többségi tulajdonosoknak, de nincs összefüggés a fenti dolgok között. A piacon verseny van, mi pedig a közbeszerzési eljárás keretében egy minden szempontból érvényes és versenyképes ajánlatot tettünk. Ennek eredményeként szerződhettünk az ajánlatkérővel.

– Az említett partnerségi megállapodás nyomán a vállalat 12 milliárd forintos uniós támogatásból 46 járásban épít ki széles sávú kapcsolatot. A dokumentum 2014-es aláírásakor Orbán Viktor azt mondta, 2018 végére minden magyar háztartásban lesz széles sávú internet. Lesz?

– Más szolgáltatók mellett mi is pályázati úton nyertünk el uniós támogatást, így nemcsak rajtunk múlik, de úgy látom, hogy vagy teljesül a 100 százalék, vagy nagyon közel leszünk a teljes lefedettséghez. (Ami nem jelenti azt, hogy mindenki rá is kapcsolódik – a szerk.) Mi évek óta intenzíven fejlesztünk, eddig nagyrészt saját erőforrásból, ennek köszönhetően a mi területünkön már hárommillió háztartásban érhető el a nagy sebességű, széles sávú vezetékes hálózat.

– Pár éve visszatérő kritika volt a médiahatóság részéről, hogy idehaza drága a mobilkommunikáció. Mostanában nem hallani ilyet tőlük. Javult volna a helyzet, vagy a kormány nem akar már saját szolgáltatót indítani, így nem érdekes az állam számára ez a téma?

– Ár-érték arányban nagyon jól állunk Magyarországon. A Telekom hálózatai több független felmérés szerint is világszínvonalúak, az egyiknél mobilhálózatunk 65 ország 180 szolgáltatójának versenyében az ötödik helyet szerezte meg. Ami a költségeket illeti, számos olyan tényezőt kell figyelembe venni, ami felett az ilyen összehasonlítások gyakran átsiklanak. Ilyen például, hogy Magyarországon széles körben elterjedtek a céges, önkormányzati és egyéb flották, sokan ezek tagjaként használják a szolgáltatásokat. A többes szolgáltatások (internet, tévé, telefon egy csomagban – a szerk.) után járó kedvezményeket ugyancsak figyelmen kívül hagyják. Nem szabad megfeledkezni az olyan költségtényezők hatásáról sem, mint a különadók, a nagyon magas frekvenciadíjak, és – az internetszolgáltatás kivételével – a távközlési szolgáltatások két számjegyű áfája.

– Előkerülhet még az állami mobilszolgáltató ötlete, vagy miután a témát utoljára magas szinten említő Lázár János kikerült a kormányból, végképp az asztalfiókban marad?

– Az a kérdés, hogy van-e elég frekvencia. A mostani három szolgáltatónál van, egy negyedik cégnek pedig van valamennyi frekvenciája, amelyet 15 évre szerzett meg lassan már négy éve, de még nem indította el mobilszolgáltatását. Ha még egy szereplő lenne, akkor neki is kellene frekvencia. Nem mondom, hogy lehetetlen, de nem könnyű. A magyar piac ráadásul hozzászokott a magas színvonalhoz, amelyet csak jól megvalósított stratégiával, üzleti szemlélettel lehet biztosítani.

– Az említett negyedik cég a Digi – számolnak azzal, hogy a közeljövőben már valóban elindítja a mobilszolgáltatását?

– 2014 óta minden évben készültünk erre. Számolunk ezzel most is, de nem tudjuk, mikor következik be.

– Az interjú előtt pár órával jött a hír, hogy a Vodafone megveszi többek között a magyar UPC-t is. Ennek milyen hatása lesz a piacra, illetve a Telekomra?

– Az utánzás a hízelgés legőszintébb formája. A Vodafone látja az integrált szolgáltatás értékét, nem leszünk tehát egyedül a konvergenciás stratégiánkkal. Ha valaki ezen az úton jár, nagyon figyelnie kell a minőségre. Ez olyan terület, ahol az utódom is biztosan szívesen versenyez majd, de a piaci hatásokat egyelőre nehéz volna megítélni.

– Elképzelhetőnek tartja, hogy az új tulajdonos szétbontja a régiós Telenor-csoportot, a magyar vállalat Mészáros Lőrinc egyik cégénél köt ki, és előnyben részesített állami szolgáltató lesz?

– Nincs sok információm, de ismerve a vevő csoport, a PPF tulajdonosát és csehországi telekommunikációs tevékenységét, arra számítok, hogy nem a feldarabolás és értékesítés a célja, hanem sikeressé akarja tenni a térségi Telenor-vállalatokat.

– A Gazdasági Versenyhivatal kartellgyanú miatt eljárást folytat a Telenorral és a Magyar Telekommal szemben. Hol tart az ügy, és milyen kimenetelre számít?

– A folyamatban lévő eljárásban mindenben együttműködünk a hatósággal. Meggyőződésem, hogy nem volt törvénybe ütköző egyeztetés, cselekedet ebben az ügyben. Óvatosak és körültekintőek voltunk, amikor elkezdtük megtárgyalni a Telenorral a hálózatmegosztási szerződést. Már korai szakaszban, bőven a megállapodás aláírása előtt informáltuk a hírközlési hatóságot és a versenyhivatalt, és ez után is folyamatosan, mindenben támogattuk a munkáját. A hírközlési hatóság jóvá is hagyta a frekvencia-haszonbérleti szerződést még az együttműködés megkezdése előtt. Bízom benne, hogy a vizsgálat is megállapítja: nem volt tiltott egyeztetés.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.