Gazdaság

SPAR-termet avattak a Szent István Egyetem Budai Campusán

/ 2017.10.12., csütörtök 14:00 /

A jövő agráriuma és a jövő agrár-felsőoktatása attól lesz sikeres, hogy mennyire tud gyakorlatorientált lenni, és ebben a duális képzsének óriási szerepe van – emelte ki Dr. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium miniszterhelyettese a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. több mint 4,5 millió forintos támogatásával, a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karán létrehozott modern oktatóterem ünnepélyes átadóján. Az eseményen részt vett a két érintett szervezet képviselői mellett Pölöskei Gáborné, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára is.

Az ünnepi beszédek sorát Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője nyitotta meg. A közel 13 ezer munkavállalót foglalkoztató SPAR elkötelezett abban, hogy a hazai oktatási rendszer a valós piaci igényeknek megfelelő tudást biztosítson a fiataloknak, ezért elsők között csatlakozott a duális főiskolai, egyetemi képzéshez – emelte ki. Elmondása szerint a vállalat számára stratégiai fontosságú a szakember pályamodell bemutatása és népszerűsítése, valamint leendő munkatársaik felkészítése a valós vállalati elvárásokra, amellyel egyébként a kereskedelmi szektorban érzékelhető szakemberhiányt is mérsékelni remélik. „Vállalatunk és az egyetem hosszú évekre visszanyúló, eredményes kapcsolatára való tekintettel a SPAR vezetése úgy döntött, segítséget nyújt abban, hogy a jelenlegi és jövőbeni hallgatók az intézmény falain belül is még korszerűbb körülmények között tanulhassanak” – hangsúlyozta.

 

Megtudtuk, hogy a korszerű informatikai eszközökkel ellátott 24 fős teremben egyebek mellett az élelmiszerkereskedelem, az élelmiszeripari gazdaságtan, az értékesítés, a logisztika és marketing tárgyak oktatása zajlik. A támogatás mértéke meghaladja a 4,5 millió forintot, amelyből projektort, vetítővásznat, új számítógépeket és monitorokat, valamint a szükséges szoftvereket vásárolták meg; ezeken kívül a termet új székekkel és asztalokkal rendezték be.

Dr. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium miniszterhelyettese gratulált a terem avatásához és köszönetét fejezte ki az együttműködésért mindkét félnek. Emlékeztetett: a mezőgazdaság stratégiai ágazat, és ezen belül az élelmiszergazdaság kiemelt jelentőségű ágazat, aminek jövőképe mindannyiunk számára fontos kell, hogy legyen. Tájékoztatása szerint az ENSZ előrejelzése alapján 2050-ig 75%-al több élelmiszerre lesz szükség, miközben 30%-al kevesebb termőterület és 40%-al kevesebb víz áll majd rendelkezésre. Ez egy nagyon komoly kihívás, és a megoldás nyitja az egyetemekben rejlik, a kutatási potenciálban, hiszen ma még nem tudjuk a válaszokat ezekre a kihívásokra; azokat jövőben kell megtalálni – hangsúlyozta. A helyes válaszokat pedig megtalálni úgy lehet – folytatta, ha a gazdasági élet valós kihívásait és a kutatói intézetek elméleti tudását összhangba hozzuk egymással és közös szinergiában működtetjük. A jövő agráriuma és a jövő agrár-felsőoktatása attól lesz sikeres, hogy mennyire fog tudni gyakorlatorientált lenni, és ebben a duális képzsének óriási szerepe van – emelte ki. Az, hogy egyre több cég és kutatóintézet talál egymásra és dolgoznak közösen, adja számunkra azt a reményt, hogy olyan jövőképpel rendelkezhetünk, hogy ezekre a nagy kihívásokra a válaszok időben meg fognak születni - zárta beszédét.

Pölöskei Gáborné, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára szerint a duális képzés rejtelmeiben akár el is lehet tévedni: úri huncutságnak tűnhet, holott nem az, mert a gazdaság igényeit ki kell szolgálni. Ezt viszont csak akkor lehet jól tenni – folytatta, ha a kereslet (amit a gazdasági szektor keres) és a kínálat (amit az egyetem tud) egymásra talál; a kettő összehangolására pedig nagyon jó lehetőség van a duális képzés keretében. Véleménye szerint ez olyan minőségi képzést tud nyújtani, amit azonnal a valós életre lehet fordítani. Ehhez azonban személyi és tárgyai feltételekre van szükség a képzők oldaláról, amelyek biztosítani tudják azt a színvonalat, amire szüksége van „a nagybetűs életben”, azaz a gazdaság számára – magyarázta. Ezt pedig a gazdaság szereplői tudják a legjobban; ha tehát ők segítenek a fejlesztésben, hogy olyan környezet alakuljon ki, amely naprakész tudás átadására alkalmas, akkor az lehet a jövő – fejtette ki.  Kiemelte: ez a „tanműhely, taniroda” lehetőséget teremt arra, hogy már az egyetemi keretein belül létrejöjjön a duális képzés, hogy amikor a fiatalok kikerülnek az egyetem falai közül, ne kelljen még fél-egy évet további képzésekkel eltölteniük mielőtt valóban teljesen érett munkaerőnek számítanak. Így azok a fejlesztések, amit a vállalatok segítenek, mindenképpen előremutatóak – összegezte, majd köszönetét fejezte ki mindazon vállalatok, szolgáltató és ipari cégek számára, akik ezt – saját érdekükben is – felismerik és segítenek.

Dr. Tőzsér János, a Szent István Egyetem (SZIE) rektora tájékoztatása szerint a SPAR és az Élelmiszertudományi Kar együttműködése az elmúlt tizenhárom évben folyamatosan fejlődött. Elmondása szerint ez akkor és azért kezdődött el, mert akkora érett meg az idő és állt rendelkezésre a megfelelő elméleti és gyakorlati szaktudás mindkét intézményben. A kölcsönös bizalom kezdetekről fogva jellemezte az együttműködést – folytatta. Ismertette, hogy a hosszú és következetes munka során első lépésként a vállalat és az oktatási intézmény számos innovatív kezdeményezést valósított meg közösen, egyebek mellett az élelmiszerbiztonságra, valamint az élelmiszerek nyomonkövethetőségére vonatkozóan. Az együttműködés második szinte a duális képzés bevezetése volt, amely mindkét fél számára újdonságnak számított, hiszen amely olyan igényt elégít ki a gyakorlati képzés kapcsán, amely korábban még nem létezett: a részt vevő hallgatók valós munkakörülmények között sajátíthatják el a gyakorlati ismereteket – tájékoztatott. Az együttműködés harmadik állomása a campus SPAR élelmiszerkereskedelmi termének felújítása volt, amely „egy olyan szellemi műhely, ahol az elmélet és a gyakorlat találkozik”.  Közös érdekünk, hogy hallgatóink magas szintű, versenyképes tudással lépjenek ki a munkaerőpiacra – zárta beszédét.

Dr. Palkovics László, Budai Campus rektorhelyettese beszédében a kereskedelmi ismeretek fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte, hogy jelentős piai igény van az olyan munkaerőre, amely az élelmiszeripari ismeretek mellett kereskedelmi ismeretekkel is rendelkezik. Elmondása szerint ezért is hozták létre az élelmiszeripari kereskedelmi szakirányt, ahol nemzetközi ismeretekkel rendelkező kutatók, oktatók elméleti tudása kerül átadásra, az élelmiszeripari kereskedelmi vállalkozások gyakorlati jellegű segítségével, valamint az oktatán során koncentrálnak a vezetői készségek átadására is. Az átadott tanterem is az ezeknek a hallgatóknak a képzéséket fogja szolgálni – folytatta, majd köszönetet mondott azoknak az egyetemi munkatársaknak, akik az egyetem és a SPAR közötti együttműködést létrehozták és fenntartották: többek között Fehér Orsolya egyetemi munkatársnak és Horváth Ferenc cégvezetőnek, mint az egyetem korábbi hallgatójának.

Horváth Ferenc, a SPAR cégvezetője kiemelte, hogy volt egyetemi hallgatóként pontosan tudja, hogy mennyire nehéz szakmai tapasztalat nélkül belevágni a „való életbe”, és hogy mennyire sokat tud ebben segíteni, ha a fiatal már az egyetemi évek alatt beleláthat a vállalati gyakorlatba, egy kereskedelmi cég működésébe, hiszen akkor sokkal könnyebb később beintergálódni a cég életébe és ott akár vezetővé válni. Nagyon fontosnak tartja, hogy a két szervezet közötti kapcsolat ilyen gyümölcsöző maradjon továbbra is, hiszen – mint mondta –, egy cég akkor tud sikeres lenni, ha komoly erőforrásokat fektet a jövőjét jelentő alkalmazottaiba is. Ez érvényes Magyarország 6. legnagyobb, 13 ezer embert foglalkoztató munkáltatójára is, amely 13 ezer család megélhetésének felelősségét is jelenti. Ez csakis sikeres, jövőbe mutató gondolkodással lehetséges – zárta beszédét.

Az ünnepélyes átadás után az egyetem Érzékszervi Laborjában egy rendhagyó órán steaksütési gyakorlatot, illetve a húsbiztonsággal, kereskedelemmel, minőségellenőrzéssel kapcsolatos érdekességeket mutatott be dr. Friedrich László tanszékvezető és Horváth Ferenc, mint a Regnum Húsüzem és Oktatóközpont vezetője is, és a SZIE volt hallgatója.

 

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

Fekete György utódja: „Ide ne hozzon senki pártpolitikát!”

Karmester vagyok, és az is maradok, nem lettem politikus attól, hogy MMA-elnöknek választottak – mondja Vashegyi György, aki november elejétől három évig vezeti a köztestületet. Az új elnökkel minőségről, ízlésdiktatúráról és az együttműködés hiányáról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.