valasz.hu/uzlet/minosegi-alapanyagok-finom-szendvicsek-es-salatak-a-spar-uj-uzemebol-127964

http://valasz.hu/uzlet/minosegi-alapanyagok-finom-szendvicsek-es-salatak-a-spar-uj-uzemebol-127964

Gazdaság

Stop Szilícium-völgy?

/ 2018.04.11., szerda 18:04 /

Donald Trump nekiment az Amazonnak, a filmipar a Netflixnek, önvezető autók öltek embereket, a Facebook adatbotránytól vérzik. Négy hét alatt 365 milliárd dollárt veszített értékéből öt Szilícium-völgyi cég – átmeneti megtorpanás, vagy a világnak elege lett a techpápákból?

Jól indult az év Jeff Bezosnak. Az Amazon webáruház alapítója januárban letaszította Bill Gatest a világ leggazdagabb emberének trónjáról, mi több, ő lett az első ember, akinek egyszerre több mint 100 milliárd dollárja van. Március elején – ahogy cégének részvényárfolyama tovább emelkedett – már 130 milliárd dollárt kóstált a vagyona. Aztán jött Donald Trump. Támadásai nyomán az Amazon árfolyama bezuhant, Bezos így szegényebb lett 15 milliárd dollárral.

Hogy egy hivatalban lévő amerikai elnök nyílt támadást indít egy tőzsdén jegyzett cég ellen, példátlan. Csakhogy nem az Amazon az egyetlen technológiai vállalat, amely mélyrepülésbe kezdett. Az elmúlt egy hónapban mind az öt FAANG-részvény (Facebook, Amazon, Apple, Netflix, Google) esett. Az elmúlt években ezek a papírok voltak a tőzsde királyai, melyekből a befektetők a busás hozam biztos tudatában vásároltak be alaposan, hónapról hónapra új csúcsra emelve az árfolyamot. Bár a múlt héten mind az öt papír stabilizálódott, sok elemző szerint a techrészvények aranykora véget ért.

A Facebook már az Amazon előtt megrogyott, amikor kiderült, hogy a Cambridge Analytica nevű brit adatbányász cég 87 millió felhasználó adataihoz fért hozzá jogosulatlanul, és épp Trump kampányában használták fel őket. A Netflix növekedése töretlen, de a filmipar egyre erélyesebben tiltakozik az internetes film- és sorozatnéző platform ellen. Az önvezető autók megjelenését két halálos baleset fékezte le márciusban. Vajon mindez csak rossz emlékű lábjegyzet lesz a Szilícium-völgy dicsőséges történetében, vagy véget ér egy korszak?

Gigászok harca

De miért került az Amazon Trump célkeresztjébe? Az elnök három dolgot rótt fel Twitter-üzeneteiben. Az első, hogy az online kereskedelem rontja a helyi kisboltok üzletét. Ez igaz, bár meglepő, hogy a piacpárti Republikánus Párt vezetője emel kifogást az ellen, hogy egy piaci szereplő sikeresebb másoknál. A második, hogy az Amazon „kifutófiúként” használja az amerikai postát (USPS), súlyos veszteséget okozva az adófizetőknek. A harmadik, hogy a legtöbb államban nem fizet helyi forgalmi adót. Utóbbi két kritika erősen sántít.

Trump szerint a USPS minden kézbesített Amazon-csomaggal veszít 1,46 dollárt. A szám egy tavalyi Citigroup-elemzésből származik, de ebben a formában nem igaz. Ez az összeg az, amennyivel a postának emelnie kellene az Amazonnak felszámított kézbesítési tarifáját, hogy legalább annyi nyeresége legyen rajta, mint a levelek kiszállításán. Csakhogy nem biztos, hogy jól járna az áremeléssel. Versenyhelyzetben van: az Amazon a posta mellett a FedEx, a DHL, a UPS és más piaci futárcégek szolgáltatásait is igénybe veszi. Márpedig a levelek és újságok kézbesítése folyamatosan hanyatlik, az egyetlen terület, ahol növekednek a USPS bevételei, a neten rendelt csomagok kiszállítása. Ráadásul legfőképpen azért veszteséges, mert 2006-ban a törvényhozás kötelezte, hogy 75 évre előlegezze meg alkalmazottai egészségbiztosítását.

Az Amazon – évente harmadával növekvő és immár 178 milliárd dollárra rúgó – bevételének 40 százalékát adja saját áruinak értékesítése, a többit a más cégek termékeivel való kereskedés hozza. Előbbiek után az Amazon mind a 45 amerikai államban szed be és továbbít forgalmi adót, ahol létezik ilyen adónem; a rajta keresztülfolyó áruk esetében viszont csak ott, ahol az eredeti eladó cég fizikailag jelen van. Ezt írja ugyanis elő egy 1992-es legfelsőbb bírósági ítélet. Legitim érv, hogy ez a kőkorszaki szabályozás számottevő adóbevételtől fosztja meg a tagállamokat. Visszatetsző viszont, hogy ezt az a Trump rója fel, akinek webáruháza (trump-store.com) mindössze két tagállamban fizet forgalmi adót.

Trumpot sok kritikusa szerint az irigység fűti: az üzleti pályája során hatszor csődöt jelentő valóságshow-hős sosem volt megközelítőleg sem olyan sikeres vállalkozó, mint a dollárszázmilliárdos, félmillió embert foglalkoztató Bezos. Az is szúrhatja a szemét, hogy utóbbi 2013-ban megvette – és újra jövedelmezővé tette – a Washington Postot, amit a többi liberális médiummal együtt „fake news”-nak (álhírgyárnak) tart az őt ért kritikák miatt. Noha az orgánum vezetői szerint Bezos a tartalomba nem szól bele, Trump az Amazon lobbistájának tartja a napilapot, és már a kampányban kilátásba helyezte, hogy leszámol az „adóelkerülő monopóliummal”. Ez alighanem fenyegetés marad, de egyre többen beszélnek Washingtonban az antitröszt-törvénykezés visszatéréséről, a túl nagyra nőtt szilícium-völgyi óriások feldarabolásáról.

Bezos amúgy könnyű célpont, kevesen ejtenének érte könnyet. Bill Gates-szel és Mark Zuckerberggel ellentétben eszében sincs magát világmegmentő filantrópnak láttatni. Igaz, támogat pár jótékony célt: Seattle-ben tudományos múzeumot alapított, írástudatlanság elleni programot finanszíroz, és nagy összeget adományozott az újságírók ingyenes jogi védelmét ellátó Reporters Without Borders szervezetnek. Ennek ellenére inkább a szürke, maximalista, állandóan adatokat bújó és üzleti rést kereső cégvezető képe él róla, ráadásul az Amazonraktárakban uralkodó munkakörülményekről rémtörténetek keringenek. Hiába van neki is űripari cége, ami egy-két éven belül turistákat vinne Föld körüli pályára újrafelhasználható rakétákkal, róla nem alakult ki a vizionárius zseni imázsa, mint a SpaceX és a Tesla főnökéről, Elon Muskról.

Csőstül jön a baj

Negatív felhanggal került a hírekbe a Netflix is: filmjeit kitiltották az idei cannes-i fesztiválról. Az immár 118 millió előfizetővel bíró streaming platform nyeresége zömét eredeti tartalomba öli: idén 80 saját gyártású nagyjátékfilmet mutat be, valamint még legalább ennyi dokumentumfilmet és sorozatot. Bár akad köztük silányabb alkotás, sok a minőségi tartalom. A Mudbound című, rasszizmusról és háborúról szóló drámájukat idén négy Oscarra-jelölték, tavaly két filmjük – Okja, The Meyerowitz Stories – szerepelt a cannes-i versenyprogramban. Míg a régi, nagy hollywoodi stúdiók egyre inkább a szuperlátványos, de sekélyes franchise-filmeknek, folytatásoknak és remake-eknek adnak teret, a Netflix menekülőutat kínál az eredetibb alkotóknak. Olyan műveket készít és juttat el a közönséghez, amelyekben a nagy stúdiók és forgalmazók nem látnak fantáziát.

Csakhogy ragaszkodik hozzá, hogy ezek egy időben debütáljanak az interneten és a mozikban. A moziláncoknak ez érthető okokból nem tetszik, ezért nem tűzik műsorra a Netflix filmjeit, így egy sor remek alkotást nem élvezhetünk sötét teremben, nagy vásznon. Több neves rendező, így Christopher Nolan, Pedro Almodóvar és Steven Spielberg is szót emelt a „mozigyilkos” cég ellen.

Rájárt a rúd márciusban az önvezető autókat fejlesztő vállalkozásokra is. Egy autopilóta üzemmódban hajtó Tesla Kaliforniában nekirongyolt egy sávelválasztó betonfalnak, a sofőr meghalt. Az Uber autonóm taxija pedig Arizonában elütött egy nőt, aki éjjel tolta át a biciklijét egy kivilágítatlan autópálya-szakaszon – a 48 éves Elaine Herzberg az első ember, akit önvezető autó gázolt halálra. Valószínűleg akkor sem lett volna esélye, ha ember a sofőr, az áldozat ugyanis az utolsó pillanatban bukkant elő az árnyékból. Csakhogy épp azért fejlesztenek önvezető kocsikat, mert a gép okosabb, gyorsabb és jobban lát – ám a program meg sem kísérelt fékezni. A szakértők szerint két ilyen eset után a szabályozók világszerte szigorítani fogják az önvezető autók forgalomban való tesztelésének feltételeit, ami ha le nem állítja is, lassíthatja a fejlesztést.

Mindeközben Mark Zuckerberg Facebook-alapító Canossát jár. „Elkerülte a figyelmünket, hogy platformunkat károkozásra is lehet használni. Értem ezen a fake newst, a választásokba való külföldi beavatkozást, a gyűlöletbeszédet, a személyes adatok biztonságát. Nem mértük fel eléggé a felelősségünket, és ez nagy hiba volt. Az én hibám” – szabadkozott egy telefonos sajtótájékoztatón. A cég most tűzoltómunkával próbálja visszanyerni a közvélemény bizalmát: átláthatóbbá tette adatvédelmi beállításait, szigorította a külső szereplők hozzáférését az adatokhoz, felduzzasztotta a megtévesztő és gyűlöletkeltő tartalmakat kiszűrő csapatát.

A kijózanodás kora

A Facebookot már az adatbotrány előtti hónapokban egyre több kritika érte. Korábbi alelnöke, Chamath Palihapitiya egy decemberi előadásában elismerte: bűntudata van, amiért olyan eszközt adtak az emberek kezébe, ami szétszakítja a társadalom szövetét, mivel a dopaminvezérelt visszacsatolásokra épülő közösségi médiában lehetetlen az értelmes diskurzus, és virágzik az önigazoló dezinformáció. A Facebook egyik korai befektetője, Sean Parker szerint a közösségi háló atyjai pontosan tisztában voltak vele, hogy az függőséget fog okozni, és „Isten tudja, mit művel gyerekeink agyával”. Pszichológusok egyre többször adnak hangot a telefonnal a kezében felnövő nemzedék mentális jóléte miatti aggodalmuknak.

Palihapitiya szerint a szilícium- völgyi befektetők olyan startupokba öntik a pénzt, amelyek addiktív haszontalanságokat kínálnak a felhasználóknak, és az emberiség nagy kihívásaira, például a klímaváltozást megoldó innovációkra nem jut forrás. Eközben az internet nemcsak jobbá és kényelmesebbé varázsolja életünket, de magányosabbá, irigyebbé, mérgesebbé, lehangoltabbá is tesz bennünket. Hiába mondják ezek a cégek, hogy céljuk a fejlődés és az emberiség szolgálata, nem váltották fel valami jobbal a kapitalizmust, csak magasabb sebességfokozatba kapcsolták. Sőt, élen járnak a nemzetközi adóoptimalizálásban, vagyis az adóparadicsomok kreatív kihasználásában is.

Azért hiba lenne temetni a Szilícium-völgyet. A Netflix a moziipar kritikái dacára továbbra is ontja a jó filmeket. A #deletefacebook kampánynak nem volt mérhető hatása, alig páran törölték magukat az oldalról. Online rendelés helyett senki sem kezdett újra boltba járni Trump tweetjei miatt. És Elaine Herzberg halála ugyanúgy nem vet véget az önvezető autó fejlődésének, ahogy Bridget Driscoll 1896- os tragikus elgázolása sem akadályozta meg az autók elterjedését.

Az viszont lehetséges, hogy a techpápák nem tetszeleghetnek többé a haladás jóságos apostolainak szerepében, és ahogy a szerencsejáték vagy alkoholgyártás, úgy a techvilág is szigorúbb nemzetállami szabályozás alá kerül a következő években. Bár az okos telefon sokáig hasznos eszköz lesz a kezünkben, az utcán is képernyőbe temetkező online zombik rövidesen talán hasonló társadalmi stigmával fognak szembenézni, mint ahogy ma a nemrég még éttermekben, irodában füstölő dohányosok.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.