Gazdaság

Súlyos kérdések költségvetése

/ 2018.06.25., hétfő 15:25 /
Súlyos kérdések költségvetése

Bejáratott demokráciákban az ország éves költségvetési tervének beterjesztése nagy fontosságú, sőt ceremoniális esemény: a pénzügyminiszter vakuk villogása közepette bivalybőr táskában viszi be a törvényhozás házába az állam bevételeinek és kiadásainak tervezetét. Az ellenzék feni rá a fogát: hátha a választási ígéretek megsértésének bizonyítékaira bukkan, netán olyan kiadási tételeket talál, amelyek célszerűtlenségét és ezzel az adóbefizetések elherdálását tudja rábizonyítani a kormányra. Az pedig aggódhat, akár az év utolsó éjszakájáig, hogy a büdzséje megkapja-e a parlamenti többséget.

Minálunk ilyen izgalmakat egy ideje nem hoz a költségvetési tervezet közzététele, majd elfogadása. A számsorokat leginkább gazdasági elemzők nézegetik. És azok szisszenek fel, akiktől meglepetésszerűen elvesznek pénzt. Eleve mérsékli az izgalmat, hogy nyáron lát napvilágot a kormányzat pénzügyi terve. A meleg mellett most a foci-világbajnokság is megcsappantja a közérdeklődést. Messze még a jövő évkezdet, és addig a gazdaság állapota, az adózó személyek és cégek teherviselő képessége jelentősen változhat. Közhelyes igazság, hogy fél év alatt sok minden megeshet a nagyvilágban, de most tényleg biztosra vehető: rengeteg fejlemény lesz a nyersanyagárak, a kamatlábak, a világkereskedelem szabadsága, a konjunktúra alakulása terén. A papírra vetett számok realitása sokat módosulhat néhány hónap, sőt akár hetek alatt is. Ezért is van az, hogy normál viszonyok között érdemes a bázisév legvégén elfogadni a költségvetést, az esztendő tényeinek ismeretében rögzíteni a rákövetkező évre szóló államháztartási tételeket, amelyek azután szigorú pénzügyi keretet adnak a kormányzat működéséhez.

A mi esetünkben ez utóbbi sem így van. A nyár derekán elfogadott törvény előirányzatait szükség esetén könnyű átírni. A sokszor módosított államháztartási törvény roppant nagy szabadságot ad a kormánynak az Országgyűlés által megszavazott kiadási és bevételi előirányzatok közötti virmanolásra (átcsoportosításra). Ha változnak a külső-belső feltételek, vagy a politikai vezetés meggondolja magát, akkor majd jönnek pótbevételek, költségvetési zárolások, de olyat is láttunk, hogy az év utolsó napjaiban taktikai megfontolásból százmilliárdokat szórtak ki. Ezért inkább PR-fogás, hogy az ideihez képest másfélszeresére, 350 milliárd forintra emelkedik a költségvetés 2019-es általános és biztonsági tartaléka. Ugyanis ha valóban zordabbra fordulna a világ az előttünk álló másfél év során, ennél jóval nagyobb tételeket is tologathat a kormányzat vagy a kormánypárt által uralt parlament, érdemi külső beleszólás, ellenzéki kontroll nélkül. Sőt, most még azt a különös betoldást is olvasni a törvénytervezet szövegében, hogy az Országgyűlés fenntartja magának a jogot az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a bíróságok, az ügyészség, a Magyar Tudományos Akadémia és más, kormánytól független intézmények kiadási és bevételi előirányzatai csökkentésére.

Az MTA állami finanszírozásának ügye külön kiemelendő. A kiterjedt akadémiai kutatóhálózat működtetéséhez és a kutatásokhoz szükséges pénz ugyan megtalálható a költségvetésben, de csak egy része szerepel az Akadémiához rendelve. A másik felét egy minisztériumhoz rendeli a költségvetési tervezet. Az elvileg független Akadémia tehát eszerint egy kormányszervtől kérje jövőre a neki járó pénzt. Ha a miniszter nem szól bele az akadémiai kutatásokra szánt költségvetési pénzek felhasználásába, és csupán postás az állami büdzsé és az MTA között, akkor minek ez a bonyolítás? És ha beleszól? Milyen elven, milyen indokkal és indokoltsággal? Súlyos kérdések.

Nyár van, az elemzők és az érintettek böngészik a szöveget, értelmezik a számtengert. Majd idővel kiderül, hogyan alakulnak a kirótt terhek, kihez és milyen módon jutnak el az adóforintjaink.

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük, támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámán.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Baljós árnyak a magyar Microsoftnál

Váratlanul felállt székéből a magyar Microsoft ügyvezetője. Nem ez az első baljós árny a vállalatnál: fél éve elcsapták állami viszonteladóikat, két volt vezetőjük kormányzati mentőövet kapott, és a hírek szerint az amerikai hatóságok is vizsgálódnak az ügyben.

Hatékony oktatási-nevelési stratégia a cirkuszban

A Fővárosi Nagycirkusz előadásait, valamint különböző programjait látva egyre inkább bebizonyosodik, hogy a cirkusz közösségeket tud megszólítani, gondolkodásra, beszélgetésekre, vitákra sarkalló tartalmakat képes közvetíteni.

Összeomlott a magyar ellenzék – csődbiztos kerestetik

Budapest V. és VIII. kerületében győzelmet remélt az ellenzék a július 8-i időközi erőpróbákon, hiszen a parlamenti szavazáshoz képest egységesebb formában indult – ráadásul a főváros Fidesz-kritikusabb, mint az ország. Aztán jött a feketeleves, illetve a tanácstalanság: jövőre milyen felállásban lenne célszerű „elszenvedni” az uniós és az önkormányzati választást? Részletes háttér a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.