Gazdaság

Szlovákia: Százezer forintos munkanélküli segély - egy feltétellel

/ 2011.01.24., hétfő 12:37 /
Szlovákia: Százezer forintos munkanélküli segély - egy feltétellel

Szlovákia legégetőbb problémája továbbra is a magas munkanélküliség - derül ki abból a felmérésből, amelyet az IVO társadalomkutató intézet végzett el még a múlt év végén, és amely szerint jelenleg a megkérdezettek kétharmada a munkanélküliséget tartja az ország legsúlyosabb gondjának.

A gazdasági válságot megelőzően - az országban tömegesen letelepedett külföldi beruházóknak köszönhetően - ugyan ígéretesen csökkent az állástalanok száma, a gazdasági válság kirobbanását követően azonban megfordult ez a folyamat.

Tavaly decemberben az állástalanok száma újra meghaladta a 380 ezret, a munkanélküliek aránya így a 12,5 százalékos szinthez közelít. Hogy a válság miatt utcára kerültek egyre nehezebben találnak új munkahelyet, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy jelenleg egy átlagos munkanélküli csaknem 14 hónapig van a Munkaügyi Központ nyilvántartásában, míg egy évvel korábban ez 2 hónappal kevesebb volt.

A munkanélküliség regionális megoszlása a magyarországihoz hasonlít, vagyis nyugatról keletre haladva növekvő tendenciát mutat.

A legrosszabb helyzetben a magyarlakta keleti járások vannak. A Rimaszombati járásban a munkanélküliség csaknem 34, a Rozsnyói járásban pedig közel 27 százalékos. A nyugati országrész valamivel kedvezőbb helyzetben van, a magyarlakta Komáromi járásban azonban itt is 16 százalék felett van az állástalanok aránya.

A legkisebb munkanélküliség hagyományosan a fővárosban és közvetlen környékén tapasztalható, ahol az 5 százalékot sem éri el.

Ki jogosult segélyre?

Szlovákiában azok is jogosultak a munkanélküli segélyre, akik saját maguk mondanak fel a munkahelyükön. A segély elnyeréséhez azonban mindenkinek teljesítenie kell egy feltételt: a kérelmezést megelőző három évben legalább kettőig fizetni kell a munkanélküliség-biztosítást.

A biztosítást az alkalmazotti státuszban lévő kötelezően fizeti, az egyéni vállalkozó esetében ez nem kötelező, tehát ő csak akkor kaphat munkanélküli segélyt, ha a meghatározott ideig önkéntesen fizette a biztosítást.

Akik elvesztették a munkájukat, azoknak érdemes bejelentkezniük a Munkaügyi Központ nyilvántartásába akkor is, ha bármilyen okból nem kapnak segélyt, hiszen ha nyilvántartásban szerepelnek, az állam fizeti utánuk az egészségbiztosítási járulékot, ellenkező esetben ezt maguk állják. A munkanélküli segély hat hónapig jár, az viszont, aki határozott időre szóló szerződés alapján dolgozott, csak négy hónapig jogosult rá.

A segélyre való jogosultság akkor szűnik meg, ha letelik a hat illetve négy hónapos időszak, továbbá akkor, ha kihúzzák az állástalant a nyilvántartásból. Ez akkor történik meg, ha a nyilvántartott személy komoly indok nélkül nem fogadja el a hivatal által felajánlott, és a végzettségének megfelelő munkát.

Kikerül a nyilvántartásból akkor is, ha nem működik együtt a hivatallal, például nem jelenik meg a megszabott időben, vagy indoklás nélkül nem vesz részt a hivatal által szervezett átképzéseken.

Ha valakinek hat hónap után sem sikerül állást találnia, csak szociális segélyre jogosult. Ez jóval alacsonyabb, mint a munkanélküli támogatás. Ez utóbbi az adott személy átlagkeresetének a fele. Az országos átlagbért alapul véve, ha egy 740 eurót kereső személy elveszíti állását, havi 370 euró (forintra átszámítva több mint 101 000 forint) munkanélküli segélyre számíthat, ha eleget tesz a támogatás feltételeinek. Ezzel szemben a szociális segély egy felnőtt személyre mindössze 60,50 euró, ezt is csak akkor kapja meg, ha a bevételei nem haladják meg a létminimumot.

A Központi Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal adatai szerint Szlovákiában ma egyébként csak minden tizedik nyilvántartott állástalan kap munkanélküli segélyt. Folyamatosan emelkedik viszont a szociális segélyben részesülők száma, ami jelenleg a 200 ezerhez közelít.

Ma úgynevezett aktivációs segélyt kaphat többek között az a személy, aki az önkormányzattal megegyezve közhasznú munkát végez a község területén, leggyakrabban a közterületek takarítása, parkosítás tartozik e munkák közé. A közhasznú munkát végző, és ezért aktivációs támogatásra jogosult nyilvántartott munkanélküli emellett szociális segélyt is kaphat.

Utazás a munka után

Azoknak a munkanélkülieknek, akiknek a lakóhelyükön kívül sikerül munkát találniuk, az állam átvállalja az utazási költségek egy részét. Havonta így 20-135 euró közötti összegre jogosultak, a leutazott kilométerek számától függően. Ehhez korábban legalább három hónapig a Munkaügyi Központ nyilvántartásában kellett szerepelniük. A munkaügyi tárca adatai szerint évente nagyjából 24 ezren veszik igénybe ezt a támogatást.

Még ennél is kevesebben igénylik az államnak azt a támogatását, amellyel az állam a munka utáni költözést támogatja.

A szlovákok, a magyarokhoz hasonlóan, erősen kötődnek a lakóhelyükhöz, mobilitás tekintetében így Szlovákia is erősen lemarad a nyugat-európai országoktól. Mindezt figyelembe véve nem csoda, hogy a munkahely utáni költözésre az elmúlt év első kilenc hónapjában csak 31 ember kért állami támogatást. Ők együttesen 28,5 ezer euróhoz jutottak ilyen módon.

A legtöbb ilyen támogatást természetesen a nagyobb munkanélküliséggel küszködő keleti megyékben kérték, míg Pozsony megyében csak egy ember tartott rá igényt. A személyenként legfeljebb 1300 euró körüli támogatás elnyeréséhez alapvető feltételnek számít, hogy az igénylőnek korábban legalább 3 hónapig kellett a Munkaügyi Központ nyilvántartásában szerepelnie, az új állandó lakóhelyének pedig legalább 50 kilométerre kell lennie az előzőtől.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Tóra, magyar!

A hamarosan rajtoló Kékszalagra hajók keresik legénységüket, a Balatonon pedig ötödannyi hajó sincs, mint a Boden-tavon. Összeállításunkban azt próbáltuk körüljárni, kinek és hogyan lehetséges belevágnia ebbe a sportba.

Így alakulhat át az Európai Unió

A múlt heti uniós csúcson kiderült, hogy nagy változások előtt áll az EU: a francia–német tandem szándékai szerint a megerősített eurózóna lesz a közösség új gravitációs központja. Aki kimarad, lemarad? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ezért akar a kormány lőtereket telepíteni az iskolákba

A lövészet iskolai oktatásának ötlete összefügg a hadsereg létszámhiányával, de valószínűleg ugyanúgy kevés valósul meg belőle, mint a lovaglásból vagy a mindennapos éneklésből. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Miért szavaz sok LMBT-személy a radikális jobboldalra?

Három európai kormányfő homoszexuális; Angliában rekordot döntött a meleg képviselők száma; szélsőjobbos alakulatok, illetve Skóciában az összes mérvadó párt élén szintén zenész áll – derül ki a csütörtöki Heti Válaszból.