Gazdaság

Székfoglalót játszó bankvezetők

/ 2017.01.11., szerda 18:35 /

Rövid időn belül másodszor fordul elő a magyar bankszektorban, hogy egy-egy vezérigazgató úgy távozik egy bank éléről, hogy "azonnal" egy másik pénzintézet vezetői székébe ül. Most zolnai György költözik a Budapest Bank vezérigazgatói irodájából a Raiffeisen Bankéba.

 

Március végével távozik a Budapest Bank elnök-vezérigazgatói posztjáról Zolnai György. Az 51 éves bankvezető egy hónappal később, május 1-jén már Heinz Wiednert váltja a Raiffeisen Bank vezérigazgatói székében.

Ilyen váltásra csak közös megegyezéssel van lehetőség, így ilyen módon válik el egymástól a Budapest Bank (BB) és a mintegy 30 éves, széleskörű nemzetközi tapasztalattal rendelkező bankár, aki 20011-ben a BB akkori tulajdonosa, a GE Money oroszországi bankja éléről érkezett a budapesti vezérigazgatói irodába.

Vezetése alatt a Budapest Bank megerősítette pozícióját a nagybanki élmezőnyben, töretlenül a szektor egyik legeredményesebben és legfelelősebben működő hitelintézete maradt. Zolnai György 2015 és 2016 során sikeresen vezette át a bankot a tulajdonosváltás folyamatán.

Az indoklás szerint a vezérigazgató személyes karrier céljait követve távozik a banktól, utódlásáról a közeljövőben születik döntés.

A Portfolio.hu-nak adott villáminterjúban arról beszélt, hogy ez az alkalom volt a legalkalmas pillanat a vezetőváltásra, mert a GE-ről való leválást már befejezték, önálló működésük erős, stratégiájuk stabil, a portfólió tiszta, a bank növekedési pályán van, a szakembergárdája a piacon kiemelkedő de még nem kezdődött el a privatizációs folyamat, amelynek során az állami kézben lévő bank újra magánbefektetők tulajdonába kerülhet. (A követendő technika sem eldöntött még, ám mivel az állam anno 200 milliárd forintért vásárolta meg a bankot az amerikaiaktól, amennyit ma jó eséllyel nem fizetnének egyben a bankért, így egyre többen hajlanak arra a megoldásra, hogy több részletben osztott tulajdonosi struktúrát alakítanak ki esetleg a bank részvényeinek tőzsdére vitelével, majd egy irányító részesedést adnak el a kiszemelt befektetőnek, aki így kisebbségi tulajdonosként is biztos kézzel tudja majd vezetni a bankot.)

Zolnai György a már említett interjúben cáfolta, hogy döntésének személyi okai lennének. Mint mondta, az állami tulajdonost képviselő kormánybiztos asszonnyal, Bártfai-Mager Andreával, mind az MFB új vezetőjével, Bernáth Tamással kiváló az együttműködése, személyük nem játszott szerepet a távozásában.

Híreink szerint a a Raiffeisen Bank International tavaly nyár óta több körben kereste a megfelelő embert, aki a hat éve a magyarországi bankot irányító Heinz Wiedner helyébe léphet. Az április végén búcsúzó vezérigazgató információink szerint megható levélben köszönte meg ma munkatársainak a támogató együttműködésüket, miközben Karl Sevelda, a Raiffeisen Bank International vezérigazgatója közleményben köszönte meg az osztrák szakember kiváló vezetői teljesítményét, melyet a turbulens időkben nyújtott.

A fentiek ellenére nagyon ritka, hogy egy-egy topvezető szinte azonnal munkát tudjon vállalni egy közvetlen konkurensként – a menedzsment-szerződések általában 6, de van olyan eset is, hogy 12 hónapos moratóriumot szabnak meg, amíg a vezető az adott versenypiacon nem helyezkedhet el vetélytársnál. (Persze, a távozók csomagja, erre a kivárásra fedezetet nyújt.) A bankrendszerben ugyanakkor rövid idő óta ez a második ilyen hirtelen váltás. Simák Pál 2014. március végén állt fel az MKB Bank vezérigazgató székéből, hogy április első munkanapján már a CIB Bank első embereként kezdje a munkát. Azt nem tudni, ilyenkor a volt tulajdonos mond-e le az összeférhetetlenségi klauzula életbeléptetéséről, vagy egyszerűen csak kimaradt a megfelelő pont a menedzser-szerződésből, de mi az előbbire gondolunk. Simák és Zolnai esetében is olyan bankról beszélünk a távozáskor, amelyet néhány hónapon belül új tulajdonos irányít majd (Az MKB-t 2014 nyarán adta el a Bayerische Landesbank a magyar államnak), márpedig az új tulajdonos általában új menedzsmentet is hozni szokott. Ilyen szempontból tehát érthető, ha nem gördítettek gátat a bankvezetők személyes karrierje elé...

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ezért nem tud nyerni a baloldali ellenzék

„A valahová tartozás – önmagunk szeretetén kívül – a legnagyobb politikai erő forrása. Ameddig a balosok logikailag folttalan érvek mentén haladnak, érzelmileg – hitüket is rabul ejtve – nem tudják megragadni az emberek képzeletét.”

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.