valasz.hu/uzlet/jonnek-a-visszavalthato-ikea-butorok-biznisz-vagy-kornyezetvedelem-129167

http://valasz.hu/uzlet/jonnek-a-visszavalthato-ikea-butorok-biznisz-vagy-kornyezetvedelem-129167

Gazdaság

Szívnak a multik miatt

/ 2014.12.10., szerda 17:30 /

Se rokoni szál, se közös vadászat nem köti Lázár Jánoshoz, mégis elkeserítőnek találja, hogyha bármi történik a dohánypiacon, azt rögtön a cége nyakába varrják. „A trafikrendszer miatt egyetlen kisbolt sem ment tönkre” – állítja Sánta János, a Continental Dohányipari Csoport elnöke.

– Dohányzik?

– Nem, viszont a gyerekeim igen. A nagyobbik fiam hat-nyolc, a kisebbik két-három szálat szív naponta. De legalább a saját márkáinkat.

– Pedig azt mondják, önök kapadohányt gyártanak, ami a kutyának se kellett korábban, ezért tették a trafikrendszer előtt a legalsó polcra a kereskedők.

– Sajnos a versenytársaink részben a sajtó útján próbálnak minket lejáratni. Kiváló termékeket gyártunk, különben hogyan lehetnénk 30 országban jelen? Nyugat-európai piacaink a legjelentősebbek, termékeink iránt van kereslet. Megjegyzem: mi is ugyanarról a piacról szerezzük be az alapanyagot, mint a globális dohánygyártók. Sőt, számtalan esetben mi jobb minőségű alapanyagokat szerzünk be. Ízvilágban persze lehetnek különbségek a gyártók között. Korábban a legnagyobb gondot az okozta, hogy a kisebb gyártók termékei ki se kerülhettek a polcokra. De ha a vevő nem találkozik a márkáinkkal, akkor honnan is tudna róluk? Ez a tendencia kizárólag a multinacionális gyáraknak, a régi, jól ismert márkák előállítóinak kedvez.

– Lázár János azonban szíve szerint betiltaná a dohányzást…

– Ennyit arról, amivel a versenytársaink vádolnak, miszerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter nekünk kedvezne. Egyébként több más kormánytisztviselő is ezen a véleményen van: mivel sokan ellenzik a dohányzást, a dohányosokat legszívesebben az országhatárokon túlra száműznék. Egyelőre viszont még jelentős igény van arra, hogy az emberek többé-kevésbé szabadon dohányozhassanak.

– Nem érzi egyre kellemetlenebbnek a Lázár Jánossal való barátságot? Mit szól ahhoz, hogy a gyermekeinek tokaji szőlőültetvényt és budai luxuslakást vásárolt?

– Bármennyire mondogatják, hogy micsoda nagy barátság van köztünk, ez nincs így. Se rokoni szál, se közös vadászat nem köt össze minket. Mivel hódmezővásárhelyi cég vagyunk, amikor Lázár János polgármester lett, az összes többi helyi vállalathoz hasonlóan hozzánk is ellátogatott. Innen az ismeretség. A képviselők kötelessége, hogy a helyi vállalkozókat, akik több száz embert foglalkoztatnak, megismerjék és támogassák. Nem véletlenül nyerte meg polgármesterként és képviselőként is mindig fölényesen a választásokat: sokat tett a helyi vállalkozókért és a lakosságért. Hódmezővásárhelyen korábban is mindenki tudta, hogy Lázár János szorgalmas és ambiciózus, ráadásul tehetős családból származik. Anyagi helyzetének előtérbe kerülése szerintem annak tudható be, hogy most már személyében is megpróbálják őt támadni azok, akiknek érdekeit a kormány politikája sérti.

– Két éve frakcióvezetőként önöket is bevonta a trafiktörvény előkészítésébe. Most is kikérte a véleményüket a dohányipari vállalkozások különadójáról?

– Ez minket is meglepett, sőt megdöbbentett. Szerencsére a kormány a többi különadóhoz hasonlóan ezt is sávosan vezeti be. Így a kisebb hazai vállalkozásoknak ez szerényebb terhet okoz. Annak ugyanakkor örülünk, hogy a dohányipari vállalkozások csökkenthetik a rendkívüli egészségügyi hozzájárulást, ha idén munkahelyteremtő beruházást hajtottak végre. A Róna Dohányfeldolgozó hárommilliárd forintos, a BAT Pécsi Dohánygyár kilencmilliárdos beruházást fejezett be idén. Nálunk a kétmilliárd forintból létrehozott dohányexpandáló révén 300 fölé nőtt a munkavállalók létszáma.

– Akkor a Continentalnak most nem is kell majd különadót fizetnie?

– De. A 23 milliárdos árbevételünkből általában 400 millió forint a nyereségünk, ami után nyereségadót fizetünk. Azok a vállalatok, amelyeknek négyszer-hatszor nagyobb az árbevételük, gyakran egy fillér nyereségadót sem fizetnek. Szerintem lenne mit vizsgálniuk ezeknél a cégeknél az adóhatóságnak.

– Ezek szerint egyetért az ex-NAV-os Horváth Andrással, aki azt állítja: a nagy hazai és multinacionális vállalatok az adóhatóság és a kormány védelmét élvezve ezermilliárd forintnyi adót csalnak el évente?

– Nem az áfacsalásokra gondolok, mivel a dohányiparban az áfát már az adójegy átvételekor ki kell fizetnie a gyártónak. Bevett gyakorlat, hogy a világméretű vállalatok ott adóznak, ahol a legkedvezőbb százalékot sikerül kialkudni. A kevesebb adófizetés miatt is versenyképesebbek olyan kisebb cégekkel szemben, amelyek nem tudnak ilyen megállapodásokat kötni. Különböző díjaknak álcázva vagy az átadási árakkal játszva, esetleg egy-egy beruházás kapcsán többletköltségeket elszámolva viszik ki a profitot a magyar cégből. Ezek milliárdos tételek is lehetnek. A multik sok trükköt bevetnek, hogy ne kelljen Magyarországon adózniuk. Pedig nálunk korántsem magasak a nyereségadó kulcsai, sőt: alacsonyabbak, mint Nyugat-Európában. És ne feledkezzünk meg a titkos megállapodásokról sem. Nem véletlenül borult ki a luxemburgi bili.

– Nyilván arra céloz, hogy a Luxemburgban adót optimalizáló 340 lebukott cég között a BAT is megtalálható. A BAT pécsi leányvállalata viszont bejelentette: át fogják hárítani a különadót a fogyasztókra. Követik a példájukat?

– Amíg nem látjuk a törvény végleges formáját, addig nem tudunk dönteni. Egyelőre nem tervezzük, hogy a rendkívüli egészségügyi hozzájárulás miatt emeljük az árainkat. Most prüszkölünk, de majd kigazdálkodjuk.

– Hiszen önöknek jól jön, hogy a szivarkák esetében feleakkora lesz az adóteher, mint a cigarettán.

– A szivarkák előállítása a cigarettához képest munkaigényesebb és költségesebb. A modern cigarettagyártó gépek percenként húszezer szál cigarettát gyártanak, s a régi dohányfóliával burkolt szivarkából 1500-at, az új, természetes levéllel burkolt szivarkából mindössze 60-70-et tudunk gyártani percenként. A kedvezményes adózással is épp csak versenyképes lehet ez a termék. A dohányipar Brüsszelben lobbizó moguljai ugyanis mindent elkövetnek, hogy az unióban a fogyasztási dohány, illetőleg a szivarok és a szivarkák jóval magasabb adóval adózzanak. Azt akarják, hogy csak a cigaretta maradjon a piacon, s ne legyen más termék a palettán. A szivarkák az európai és a hazai dohánypiac egy-két százalékát teszik ki, így jelenlétük nem meghatározó sem az adóbevételek, sem a fogyasztás, sem a gyártás szempontjából.

– A trafikosok támogatják, a dohánygyárak ellenzik, hogy az állam a gyenge forgalmú trafikokkal közös megegyezéssel szerződést bonthasson. Hogy lehetnek veszteségesek a trafikok, miközben a dohányértékesítő helyek száma 43 ezerről hatezerre csökkent?

– A több mint 40 ezer árushelyből korábban is valójában 15-18 ezer adta a dohányforgalom 90 százalékát. A trafikok hatezres számát ezzel a számmal kell összehasonlítani. Elhallgatott tény, hogy a kormány 2012 decemberében jövedékiadó-emelést hajtott végre, s ennek hatása a trafikrendszer elindulásakor gyűrűzött be. Becslések szerint ezer trafik szépen keres a dohányértékesítésen, háromezer elfogadható színvonalú megélhetést nyújt, 1500- 2000 viszont bajban van. Pedig az újságírók az induláskor azt harsogták, hogy egy trafik felér majd egy aranybányával. Beszéltem olyan falusi trafikossal, aki havonta hárommillió forintot forgalmaz, s a 10 százalékos árrés révén jó, ha 300 ezer forint bruttó jövedelme van, amiből ki kell fizetnie a rezsit és a közterheket is.

– Pedig a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége – köztük tagként önök is – azt szerették volna, ha legalább 12 ezer trafik jön létre.

– Akkor már az indulás pillanatában összeomlott volna a rendszer. A szövetségben ugyanúgy, mint a parlamentben, demokrácia van: a többség akarata érvényesül.

– A Continentalhoz állítólag legalább 500 trafik kötődik.

– Minden dolgozónkat arra biztattam, vegyen részt a pályázaton, hiszen minél több trafikos ismeri a cégünket, annál több dohányboltba kerülhetnek be a termékeink. A multiknak ezzel szemben számos eszközük van arra, hogy magukhoz édesgessék a trafikosokat: az előírt 10 százalékos árrés helyett akár 11,5 százalékot is átengednek a boltosoknak. Hozzájuk képest mi ennek töredékét tudjuk a trafikosok „meggyőzésére” költeni.

– Az új rendszer nem váltotta volna be önöknél a reményeket?

– Azzal jártunk némileg jobban, hogy a termékeket a pultvonal fölött kell tartani, s a polcokon, látható helyen már a mi márkáink is megjelenhetnek. De a fogyasztók egyelőre továbbra is a megszokott cigarettáikat keresik. Jelen vagyunk Portugáliában, Olasz- és Spanyolországban, ott sem rengettük meg a piacot, mint ahogy itthon sem ütöttünk ki egyetlen versenytársat sem a ringből. A trafikrendszer révén inkább stabilizálódott a termékeink vevőköre, ami árbevételünkben is érezhető: idén 26-27 milliárd körüli forgalmat fogunk lebonyolítani, bár ez nagyrészt az áremelésekből következik. Mi két éve is azt mondtuk: a trafikrendszer legfeljebb arra jó, hogy stabilizálódjon a helyzetünk a multik kiszorító, tisztességtelen kereskedelmi politikájával szemben. Az állításokkal szemben pedig egyetlen kisbolt sem ment tönkre a trafikok miatt.

– Akkor inkább a feketekereskedelem lett a rendszer haszonélvezője?

– A szövetség is elismerte, hogy a feketekereskedelem nem a trafikok, hanem az áremelkedések miatt erősödött meg. A multibarát újságcikkek természetesen a trafikrendszert vádolják a feketepiac előretörésével, és szót sem ejtenek az általuk támogatott adóemelések drámai hatásáról. Ráadásul ahogy emelkednek az árak az uniós előírásoknak megfelelően, úgy nő a feketekereskedelem. Lesznek itt még 1200-1300 forintos cigarettaárak, de nem a trafikok vagy a dohányellátó vállalat jövő évi elindulása miatt. Korábban jelentősebb volt az ukrán termékek hazai jelenléte, de ezeket is ugyanazok a multik gyártották Ukrajnában, amelyek nálunk is jelen vannak. Csoportszinten ez nekik nem okozott bevételkiesést. A multikat viszont megverte egy fehérorosz állami dohánygyártó és a kalinyingrádi Baltic Tobacco: olcsó cigarettáik elárasztják a térséget. Tudja, miért menők mostanában a vékony, „slim” cigaretták? Mert ezekből a csempészek kis helyre kétszer több dobozt is el tudnak dugni, s ugyanannyiért tudják eladni, mint a hagyományos cigit.

– Ha már az állam által szorgalmazott központi dohányellátót szóba hozta: állítólag a Continental lesz a koncesszió nyertese.

– Elkeserítő, hogy bármi történik a piacon, azt a mi nyakunkba varrják. Még azt sem döntötte el az állam, hogy erre a célra maga hoz létre vállalatot, vagy koncessziós pályázatot ír ki. Amikor elindult a trafikrendszer, a szakma már tudta: csak idő kérdése, mikor lesz a nagykereskedelem is állami kézben. Hiszen az aligha lehet hatékony, hogy ugyanaz a néhány dohánygyár külön-külön járja a trafikokat. Az iparág is próbálkozott egy közös, piaci alapon létrehozott ellátóval, de ezek a tárgyalások meghiúsultak. A Continentalnak is nagy előny a saját terjesztés. Jövőre viszont a trafikok már egyetlen központból rendelhetnek: rideg, számítástechnikai kapcsolat lesz az egész folyamat. Pedig az üzlet sokszor az emberi kapcsolatokon is múlik. Ha állami cég fogja ellátni a trafikokat, trafiklátogató képviselő hálózatot kell majd létrehoznunk. Hiszen honnan értesülnének a boltosok az új termékeinkről? A májusi indulás még egy magáncégnek is húzós volna, nemhogy egy újonnan létrejövő államinak. Mint ahogy a tankönyvellátó esetében, itt sem lesz gördülékeny az indulás.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.