Gazdaság

Szövetségben a légitársasági erő

/ 2001.04.20., péntek 07:41 /

Miközben a világon egyre nyereségesebbé válik a légi közlekedés, egyes európai társaságok halmozzák a veszteségeiket: az olasz Alitalia, valamint a svájci SAirGroup égisze alá tartozó Swissair és a belga Sabena társaságok egyaránt fekete évet zártak 2000-ben. Túlélésük záloga az lehet, ha szövetkezni tudnak más erős társaságokkal.

Privatizáció és liberalizáció: napjainkban e két egymással párhuzamos irányzat hatására rendeződik át az európai légi közlekedésben részt vevő társaságok köre. Az Egyesült Államokban a légitársaságok mindig is magánkézben voltak, míg az öreg kontinensen gyakorlatilag a British Airways 1987-es eladásával kezdődött a magánosítási folyamat. A brit példát számos európai légitársaság követte. Több-kevesebb sikerrel az utóbbi időben erre az útra lépett például a korábban teljes egészében állami tulajdonú német Lufthansa, a francia Air France és a spanyol Iberia is. Mind nyilvánvalóbbá válik, hogy az európai légitársaságoknak erős nemzetközi partner után kell nézniük, különben képtelenek lesznek versenyre kelni tengerentúli vetélytársaikkal.

A polgári légi közlekedésben a globális szövetségeké a jövő - állítják a szakértők. Jaj annak a légitársaságnak, amelyik nem kezdett időben partnerkeresésbe. E késlekedés egyik áldozata az 53 százalékban az olasz állam tulajdonában lévő Alitalia, amelynek szóvivője a napokban kiábrándító eredményekről számolt be: a tavalyi nettó veszteség értéke, a várakozásokat meghaladva, elérte a 495 milliárd lírát (224,5 millió dollárt). Ráadásul a befektetőket nem éppen megnyugtató módon azt is bejelentette, hogy 2001 végéig nem várható nyereség. A társaság számára komoly megrázkódtatás, hogy eddigi partnerkereső egyeztetéseik kudarcba fulladtak. Sem a holland KLM, sem a később megkeresett Air France, illetve Swissair társaság nem állt kötélnek.

Az Alitalia szerint veszteségei elsősorban a KLM-mel folytatott tárgyalások kudarcának, a Milánó közelében lévő Malpensa repülőtér körüli botrányoknak, a magas üzemanyagköltségeknek és a gyenge eurónak tulajdoníthatók. A sikertelen egyeztetések vezettek az Alitalia ügyvezető igazgatója, Domenico Cempella februári lemondásához is. Utódja, Francesco Mengozzi megígérte, hogy a részvényesek május végi közgyűlésére megnevezi az Alitalia európai partnerét.

A tavalyi év nagy vesztesei közé tartozik a SAirGroup, amely arról is nevezetes, hogy nem sok sikerrel ugyan, de megpróbálkozott önálló légiszövetség létrehozásával, Qualiflyer néven. A csoport túlköltekezte magát, amikor felvásárolt számos kisebb-nagyobb veszteséges légitársaságot. A Swissair anyavállalatának számító csoport igencsak szerteágazó érdekeltségekkel rendelkezik Nyugat-Európában: 49,5 százalékos részesedése van a belga Sabenában, 49-49 százalékban birtokol három francia regionális légitársaságot és 50 százalékban a német LTU chartervállalatot. Emellett még más európai légitársaságokban, valamint a South African Airwaysben is van részesedése.

A nehézségek hatására a nehezen fölépített birodalom inogni látszik: a csoport hetvenéves fennállása óta a legnagyobb, 2,9 milliárd svájci frankos (1,7 milliárd dollár) nettó veszteséget könyvelhette el 2000-ben. A SAirGroup 1999-ben még 273 millió svájci frank tiszta nyereséget termelt. A rohamos lecsúszás okaiként a csoporthoz tartozó külföldi légitársaságok veszteségeit, a rájuk fordított átszervezési költségeket és a magas üzemanyagárakat nevezték meg. A Sabena tavalyi vesztesége elérte a 495 millió svájci frankot (290 millió dollár), melynek mértéke idén is legfeljebb harmadára mérséklődhet. A Swissair tavalyi működési vesztesége 195 millió svájci frankra rúgott, míg a német LTU 340 millió svájci franknak megfelelő összeget veszített. A csoport még nem döntötte el, hogy mi legyen a Sabenával, amelynek hamarosan 85 százalékát tartja majd kezében a belga kormánnyal korábban kötött megállapodás értelmében. Tavaly még olyan hírek is elterjedtek, hogy a SAirGroup megszabadul a Swissairtől, de a találgatások nem bizonyultak igaznak.

A veszteségek hatására a SAirGroupnál is lezajlott a kötelező fejcsere. Az új vezető, Mario Corti már kidolgozta átszervezési elképzeléseit. Az eddigi hírek szerint a megoldást a külföldi légitársaságokban való részesedések részleges vagy teljes eladásában látja, ami nem nyerte el különösebben a befektetők tetszését. Nagyon valószínű, hogy egyes érdekeltségeknél - különösen Franciaországban - nagyarányú elbocsátásokra is sor kerül. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a csoport problémái részben összefüggnek a svájci gazdaságra általában jellemző bajokkal is. Az utóbbi időben számos patinás svájci cég és bank botlott meg. Úgy tűnik, a globalizáció elől nincs menekvés még Svájcban sem, és a régi értékek, a titoktartás, stabilitás már nem elegendőek az új kihívások korszakában. A svájci cégek már nem számíthatnak fel első osztályú árakat másodosztályú szolgáltatásokért. Erre a Swissair a legjobb példa - jegyezte meg szomorúan egy zürichi bankár a Financial Times tudósítójának.

A fenti légitársaságoktól eltérő gondokkal küszködik a saját hazájában gyorsan terjeszkedő és évek óta nyereséges Lufthansa, ahol sztrájkkal fenyegetőznek a pilóták. A szakszervezet 30 százalékos fizetésemelést szeretne kiharcolni, és elutasította a cégvezetés nevetségesnek tartott 10-16,7 százalékos ajánlatát. A német cégnél amúgy is a versenytársakénál harmadával kevesebb bért fizetnek, érvelnek a szakszervezetisek. A húsvéti időszak végül is sztrájkmentesen telt, de a munkabeszüntetés veszélye még egyáltalán nem múlt el.

Az utóbbi hetek azonban nemcsak a fent említett európai légitársaságok számára bizonyultak nehéznek: az Air France és a frissen tőzsdére vitt Iberia részvényei is veszítettek értékükből, amelyben az amerikai gazdaság lassulásával kapcsolatos aggodalmak és az utóbbi esetében a rosszul szervezett privatizáció egyaránt szerepet játszanak.

Mindezek után hogyan fest a jövő, hiszen a polgári légi közlekedés az utóbbi években látványos megújuláson ment keresztül - teszik fel a kérdést elemzők. A kilencvenes évek első felében az ágazat még világszerte 15 milliárd dolláros veszteséget szenvedett el, 1995-ben azonban a nettó nyereség 4,5, két évvel később 8,5 milliárd dollárra nőtt. Az utóbbi években a profitnövekedés üteme valamelyest lassult az ázsiai válság és a gyorsan emelkedő üzemanyagárak következtében, ám egynémely európai légitársaság vergődésétől eltekintve az ágazat továbbra is sikeresen bővül.

Ez azonban nem adhat okot az elégedettségre, mivel a nyereséggel egyáltalán nem tartott lépést az utasok kiszolgálása. Amerikában és Európában egyre többen panaszkodnak a lassan már rendszeressé váló késésekre, a túlzsúfolt repülőterekre, a nem mindig udvarias kiszolgálásra, a repülőgépek szűk tereire. Amerikai tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre népszerűbbek azok a járatok, ahol az utasok átszállás nélkül juthatnak el az általuk kívánt helyre. Különösen a multinacionális cégek fogalmaznak meg ilyen igényeket, hiszen számukra az a célszerű, ha munkatársaikat nem kell összevissza utaztatni. Az utak és a beszerzések összehangolása, valamint a közös marketing végett jöttek, illetve jönnek létre a különféle szövetségek (Star Alliance, Oneworld, Skyteam), amelyek megpróbálják oly módon megszervezni az alájuk tartozó különféle légitársaságok útvonalait, hogy az utasnak a lehető legkevesebb átszállással és kényelmetlenséggel kelljen számolnia. Szakértők szerint már nincs messze az idő, amikor a világon három vagy négy nagy légiszövetség működik majd. A szövetségek alakulása, a hozzájuk való csatlakozás folyamata már megkezdődött: aki kimarad, az lemarad.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.