Gazdaság

Sztrájkra készül Hollywood

/ 2001.04.27., péntek 07:41 /

A hollywoodi álomgyár leállításával fenyeget az amerikai színészek nyárra tervezett sztrájkja. Többségük éves jövedelme nem éri el az évi 15 ezer dollárt. A napokban a figyelem a forgatókönyvírókra irányul - akik utoljára 13 évvel ezelőtt sztrájkoltak -, miután kollektív szerződésük május 1-jén jár le. A munkabeszüntetés csak Los Angelesnek hetente 500 millió dollár veszteséget okozhat.

Fotó: MTI
Robert Redford és Brad Pitt
a Spy game forgatásán, Budapesten

A sztrájkkal való fenyegetőzés minden valamirevaló szakszervezeti alkudozás része, de idén a veszély reálisabbnak tűnik a szokottnál. Tavaly az amerikai filmszínészek szakszervezete, a SAG (Screen Actors Guild) már megtartotta a főpróbát, amikor tagjait hat hónapon keresztül nem engedte fellépni reklámfilmekben. A 98 ezer tagot - köztük szupersztárokat és nevenincs színészeket egyaránt tömörítő - érdek-képviseleti szervezet akkor a reklámügynökségekkel keveredett pénzügyi vitába.

Idén június 30-án járnak le a filmstúdiókkal kötött kollektív szerződések, s a SAG, valamint a televíziós és rádiós színészek érdekképviseletét ellátó AFTRA - a két szervezet együttesen 135 ezer tagot számlál - szeretné új alapokra helyezni az elavultnak tartott bér- és juttatási rendszert, mely nem tartott lépést az utóbbi évek szédületes technológiai fejlődésével. A kilencvenes években ugyanis komoly változáson ment át az amerikai moziipar: bár továbbra is a néhány hét alatt 100 millió dollár fölötti bevételt produkáló filmeket tekintik kasszasikernek, a valóságos nyereségességet vagy veszteségességet a film utóélete is meghatározza. Vagyis az, hogy az évek során mennyi haszon származik a műsoros videokazettán és DVD-lemezen való forgalmazásból, illetve a kábeltelevíziós, az internetes és a külföldi filmvetítési jogok eladásából. A színészek - a szerep eljátszásáért kapott összegen felül - ebből a pénzből kérnek nagyobb részesedést. Hogy pontosan mennyit szeretnének, azt a két szakmai szervezet még nem hozta nyilvánosságra, de a következő két hónap minden bizonnyal a kemény alkudozások jegyében telik majd el.

Érdemes még megjegyezni, hogy az Egyesült Államokban csak az a színész kaphat szerepet, aki tagja valamelyik érdekvédelmi szervezetnek. A SAG hatalma előtt még a szupersztároknak is meg kell hajolniuk, a sztrájktörőket ugyanis könyörtelenül kizárják a tagok sorából, ami egyet jelent az amerikai munkalehetőség elvesztésével. A filmenként 10-20 millió dolláros gázsit besöprő sztárok azonban maguk is elismerik, hogy a követelések jogosak, hiszen a színészek többségének éves jövedelme nem éri el a 15 ezer dollárt, vagyis pusztán a színészetből nem tudnak megélni.

A SAG és a filmstúdiók közti végső erőpróba előtti napokban minden figyelem a 11 ezer tagot számláló WGA-ra (Writers Guild of America), a forgatókönyvírók céhére összpontosul, melynek kollektív szerződése már május elsején lejár. A WGA nagyrészt ugyanazt követeli, mint a SAG, és összességében 100 millió dollárral többet szeretne juttatni tagjainak az új, három évre szóló kollektív szerződésben. Az eddigi egyezkedések - legalábbis lapzártánkig - nem jártak sikerrel.

Ami a sztrájk valószínűségét illeti, e kérdésben még Hollywood bennfentesei is megosztottak: sokan kétlik, hogy a szakszervezetek valóban el mernek menni a végsőkig, hiszen a munkabeszüntetés által okozott kár minden bizonnyal túlnő Hollywood keretein. A forgatókönyvírók legutoljára 13 éve sztrájkoltak, akkor ez 500 millió dollárjába került az amerikai filmiparnak. A mostani munkabeszüntetés csak Los Angeles városának heti 457 millió dolláros veszteséget okozhat - figyelmeztetett Richard Riordan polgármester.

Jól járnának viszont azok az országok - Ausztrália, Nagy-Britannia és Kanada -, amelyek jelentős adó- és egyéb kedvezménnyel próbálják fellendíteni saját filmgyártásukat, illetve azok, amelyek olcsóbb forgatási lehetőségeket biztosítanak az amerikai produkciók számára. Ez utóbbira Budapest is példát szolgáltatott, amikor tavaly ősszel otthont adott a Spy game című amerikai szuperprodukció egyes jeleneteinek. Az amerikai kereskedelmi minisztérium felmérése szerint az USA évente 10 milliárd dollár bevételtől esik el csak azért, mert a mozi- és televíziós filmek mind nagyobb hányadát külföldön forgatják.

A stúdiók és a szakszervezetek mostanáig nem sok hajlandóságot mutattak a kompromisszumra. Ebbe az irányba terelheti őket azonban a mind biztosabbnak tűnő amerikai recesszió, hiszen a gazdasági visszaesés időszakában nem szerencsés dolog sztrájkot kezdeményezni. Amennyiben a felek el tudják hitetni az emberekkel, hogy a rosszabbodó gazdasági helyzet miatt hátráltak meg bizonyos kérdésekben, akkor különösebb presztízsveszteség nélkül pontot tehetnek az alkudozások végére.

A televíziós társaságok azonban nem bízzák a dolgokat a véletlenre: minden eshetőségre készen nyári és őszi programjaikat teletűzdelik vetélkedőkkel, valóságos szereplőket felvonultató túlélőműsorokkal, sporteseményekkel, ismétlésekkel, és bővítik hírműsoraikat. És ha a legrosszabb forgatókönyv valósul meg, s hónapokig elhúzódik a sztrájk, akkor bizony elképzelhető, hogy jövőre csak a legjobb külföldi film kategóriájában osztanak Oscar-díjat...

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.