– Mekkora súllyal szerepelnek a közgazdasági és gazdasági jogi ismeretek az egyetemi jogászképzésben?

– A közgazdaságtani szemlélet a jog megértésének fontos eszköze. A közgazdaságtan oktatása a rendes alapképzés része, de a szaktárgyak oktatása során is utalnunk kell a piaci törvényszerűségek és a piaci gondolkodás következményeire. Ehhez felkészült oktatógárda kell, amellyel a karunk szerencsére rendelkezik. Ezzel együtt a jövőben szeretnénk a témára nagyobb hangsúlyt fektetni, és a jog gazdasági elemzését – vagy más néven a joggazdaságtant – a tanulmányok részévé tenni, diploma utáni képzésként is. Erre egyelőre a szakkollégiumi képzések adnak specializált tanulmányok körében lehetőséget.

– Milyen témáknak kell feltétlenül szerepelniük a gazdasági jogi képzésben?

– Jogászként és tudósként is meg kell értenünk, hogy az üzleti gyakorlatot költséghatékonysági szempontok vezérlik, és az egyik legnagyobb probléma a tranzakciók során az, hogy az információhiányból adódó kockázatokat ki viseli. Ebből adódik, hogy az adójog, a számvitel, a hazai és a nemzetközi kereskedelmi szerződések gyakorlata, a vállalatfelvásárlás, a társasági jog, a versenyjog és a fogyasztóvédelem hangsúlyos szerepet kell hogy kapjon. Ennek hiányában a jogász nem érti meg a piaci szereplők motivációit.

– Milyen kihívásokat jelent a gazdasági jogi ismeretek átadása?

– Komplex ismeretanyagot, gyakorlatias, de elmélyült, a tudományos igényesség feltételeinek megfelelő tudást kell átadni, s ez a hagyományos, frontális oktatási módszerekkel nem valósítható meg jól. Nagy hangsúlyt kap a hallgató önálló munkája, amelyhez az oktató a megfelelő irányítást és a visszajelzéseket adja meg. Ez új oktatási módszereket, interaktív és kiscsoportos, egyéniesített képzést igényel, ami jelentős kihívást támaszt az intézménnyel és az oktatókkal szemben is. Nagy szerepe van továbbá annak, hogy a hallgató a gyakorlatba minél előbb bekapcsolódjon. Ehhez jó intézményi kapcsolatokra van szükség a gazdasági élet szereplőivel. A szemlélet már nemcsak a klasszikus kereskedelmi jogi és pénzügyi jogi területeken, hanem az eljárásjogok oktatásában és a büntetőjogban is jelen van. Hasonló gondolat húzódott meg a duális képzés bevezetése mögött is.

– Mennyire érdeklődnek a diákok e terület iránt?

– A diákok érdeklődése folyamatosan növekszik, egyrészt különleges részkérdésekben valamennyi jogterületen, másrészt általános elemzési módszerként és szemléletként is. Olyan, hagyományos jogterületek, mint a kártérítési jog vagy a fogyasztóvédelem sem érthetők már meg ezek nélkül. Ha nem értjük az autógyárak piaci motivációit, nem tudjuk jól kezelni a velük szemben támasztott kártérítési és fogyasztóvédelmi helyzeteket sem.

– Újságírószemmel úgy tűnik, hogy a hazai jogásztársadalom nem készült fel az összetett gazdasági bűnügyekkel kapcsolatos bírói, jogászi munkára. Látni ezen a téren változást, ha visszatekintünk az elmúlt évtizedre?

– Bár aligha tud bármely ország jogászi szakmai közössége elég jó lenni ezen a téren, szerintem az elmúlt két évtizedben sokat fejlődött a hazai joggyakorlat. Fontosnak tartom azonban, hogy merjünk bátrabban elmozdulni a társadalom- és gazdaságpolitikai szempontok őszinte kimondásának irányába.