Gazdaság

Tegyék meg tétjeiket!

/ 2011.03.08., kedd 17:43 /
Tegyék meg tétjeiket!

Beszállnának a közös teherviselésbe a tiltott, de megtűrt internetes fogadóirodák és pókeroldalak, ha a készülő szerencsejátéktörvény megnyitja előttük az utat a legális működés felé. Most csak a Szerencsejáték Zrt. fizet adót, így a jelenlegi helyzetnél még a liberalizációt is jobbnak tartaná az állami cég.

Zsóka néni hozzájárul a magyar sportsikerekhez, Kata munkahelyeket teremt, Bence pedig a műemlékvédelemből veszi ki a részét - hallhattuk a Szerencsejáték Zrt. reklámkampányában. Az állami cég azt próbálta tudatosítani játékosaiban, hogy minden lottószelvénnyel és tippmixkötéssel hozzájárulnak a költségvetéshez (évi 60 milliárd forinttal), szemben azokkal, akik az egyre népszerűbb online fogadóirodákban, kaszinókban és pókeroldalakon kísértik Fortunát.

Törvényen kívül

Hogy utóbbiak mennyien vannak, arra csak becslések állnak rendelkezésre. A nyerőgépek üzemeltetőit tömörítő Magyar Szerencsejáték Szövetség félmillióra teszi a számukat, a H2GC nevű tanácsadó cég szerint azonban csupán 104 ezer játékos kockáztatja rendszeresen pénzét az interneten. A piac nagyságával kapcsolatban nagyobb az egyetértés: szinte minden érintett 80-100 milliárd forintra saccolja azt az összeget, amit a magyarok évente kockára tesznek a világhálón. Ez már igen komoly szám annak fényében, hogy a Szerencsejáték Zrt. tavalyi forgalma 168 milliárd forintra rúgott, ami durván a felét tette ki a legális piacnak. A másik felén az automaták működtetői (45 százalék) és a kaszinók (5 százalék) osztoztak.

Az internetes piac virágzása azért problémás, mert jelenleg csak a Szerencsejáték Zrt. bír adóhatósági engedéllyel online játékszervezésre. A csak interneten játszható Tippmaxon 755 millió forintos forgalmat bonyolított tavaly a cég, a Tippmix 36 milliárdos bevételéből pedig 1,16 milliárd jött be a világhálón. A két játékon havonta 6-8 ezren játszanak, a többi sok ezer online játékos a hatósági álláspont szerint illegális szerencsejátékban vesz részt. Félniük azonban nem kell, mivel ez csak akkor büntetendő, ha közterületen vagy nyilvános helyen teszik. Aki otthoni gépéről játszik, nem vét a jogszabályok ellen. Legalábbis ha nyereményét szerepelteti adóbevallásában, mivel az illegális szerencsejáték nyereménye ironikus módon adóköteles.

Adót kellene fizetni például az után a 25 millió forint után is, amit egy Bács-Kiskun megyei pókerjátékos nyert decemberben a Sportingbet virtuális asztalánál. (Nem igaz tehát, hogy az állam a játékosokat akarja megsarcolni az internetes piac szabályozásával: éppen így válnának adómentessé a nyeremények.) Az adózásba a játékszervezőket kell bevonni, akiknek nem lenne ellenükre, ha végre szabályozott keretek között, legálisan végezhetnék tevékenységüket.

Ők már azt is vitatják, hogy jelenleg illegálisan működnek, hiszen székhelyük többnyire Máltán és Nagy-Britanniában, vagyis az EU területén van. Márpedig a szolgáltatások szabad áramlásának uniós elve szerint nem szabad korlátozni egy másik tagállam szolgáltatóját. Az Európai Bíróság 2008-ban engedélyezte a tagállamoknak, hogy tiltsák területükön az online játékot, de a tiltás hatástalan, és nemcsak nálunk.

Európai példák

"Az amerikai piacon négy éve él a tilalom, mégis üzemelnek az operátorok - mutat rá Németh Iván online szerencsejáték-szakértő. - Igény van az online szerencsejátékra, és a felhasználók a tiltás dacára megtalálják a módját, hogy elérjék ezeket az oldalakat. Az internetet nehéz korlátozni, ezért a rossz szabályozás a feketepiacot erősíti." A járható út inkább az online piac liberalizálása lehet, és benne van a pakliban, hogy erre még idén sor kerül. Szentpétery Kálmán, a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója januárban a Napi Gazdaságnak megerősítette, hogy a kormány új szerencsejáték-törvényen dolgozik, és bár a cégtől korábban a tiltást szorgalmazó hangok is hallatszottak, Szentpétery a szabályozott, egyenlő feltételeket biztosító piacot is kielégítő lehetőségnek nevezte. "A jelen helyzet a lehető legrosszabb"- erősítette meg lapunknak a társaság szóvivője, Tulik Ágnes.

Információink szerint az online játékszervezők már felvették a kapcsolatot a kormánnyal, és érdemes is adni a véleményükre. Az Európai Bizottság tavaly a román és a lengyel tervezetet is visszadobta, mivel diszkriminatív pontokat tartalmaztak. Például helyi leánycégek alapítására és az országon belüli szerverüzemeltetésre kényszerítették volna az operátorokat, amelyek aligha tudnak gazdaságosan mind a 27 tagállamban szerverparkot fenntartani.

A francia törvény átment Brüsszel rostáján, de teljesíthetetlen feltételeket fogalmazott meg, így hatálybalépése óta a legtöbb nagy szereplő kivonult az országból, ami a feketepiacnak kedvez. A jogszabály franciaországi szerver fenntartását írta elő, ráadásul a francia játékosokat csak franciákkal engedte játszani. Ha ez egy 65 milliós piacon nem működik, akkor a 10 milliós Magyarországon is halálra van ítélve. Életképesebb a dán modell, amely nem teszi kötelezővé belföldi szerverek működtetését, csak tükörszerverekét, amelyek révén az adóhatóság követni tudja az online játékadó alapját képező forgalmat.

Függő játszma

A szabályozás másik sarkalatos pontja az adó alapja. Franciaországban a forgalomra, vagyis az összes megjátszott tétre vetették ki, Dániában viszont a bruttó, nyereményekkel csökkentett profitra. Az eltérés tetemes: a magyar piacon 8-8,5 milliárd forint marad a szervezők zsebében a 80-100 milliárdos forgalomból. Az operátorok a bruttó profitot tekintenék adóalapnak, és 10-15 százalékos kulcsot vetnének ki. "Olyan szabályozást szeretnének, amelyben tiszta és teljesíthető feltételek mellett lehet licencet szerezni" - mondta Németh. - A Szerencsejáték Zrt.-nek pedig részleges monopóliuma maradhatna a forgalma zömét adó játékokra, a totóra, lottóra, kenóra és társaira."



Az online játékkal szembeni ellenérvek sora hosszú. Sokan a bundabotrányok bűnbakjának is megtették őket - Németh Iván szerint tévesen: "Az interneten, ahol igazolvánnyal, közüzemi számlával azonosítják a felhasználókat, és limitálják a téteket, kisebb a csalás lehetősége, mint egy horvát fogadóirodában, ahol személyesen feltehetsz 10 ezer eurót egy meccsre anélkül, hogy megkérdeznék, ki fia-borja vagy." Az online rendszerek a játékfüggésre hajlamos felhasználókat is védik, mivel folyamatosan nyomon követhetik a szokásaikat, és letilthatják a nagy téteket.

Figyelmeztető és önkorlátozó funkciókat a Szerencsejáték Zrt. is használ online játékainál. "A játékos beállíthatja, mennyi időt és pénzt szán egy játékra - mond példákat Tulik Ágnes. - Az előzetes regisztráció a 18 év alatt játszókat szűri ki. Ha valaki nem valós adatokkal regisztrál, később nem juthat nagy nyereményhez, hiszen a kifizetésekor ellenőrizzük az adatokat."

Demetrovics Zsolt addiktológus viszont veszélyesebbnek tartja az online játékot. "Fokozott kitettséget jelent a 24 órás elérhetőség és az, hogy ki sem kell mozdulni otthonról. Szerényebbek a kontrollfunkciók, mivel nincsenek társak, és fizikai pénz hiányában kevésbé valós a veszteség átélése" - mondja az ELTE docense.



PÓKERPARADOXON

A sportfogadások, a kaszinójátékok és a pókerjátékok közül a magyar internetezők között messze utóbbiak a legnépszerűbbek. Ez azért paradox helyzet, mert a hatályos szerencsejáték-törvény szerint tilos online pókert szervezni, még a Szerencsejáték Zrt.-nek is. Az állami cég szerint ez nem baj, mivel a póker kiemelten veszélyes a függés szempontjából. "A nemzetközi tapasztalatok szerint más országokban is volt kiugrás az online pókerben, de csökken a népszerűsége" - jegyezte meg Tulik Ágnes szóvivő.

A vélemények arról is megoszlanak, a póker szerencsejáték-e vagy szellemi sport. A Nemzetközi Pókerszövetséget tavaly felvették a Szellemi Sportok Nemzetközi Egyesületébe, amerikai és holland bíróságok pedig arra hivatkozva hoztak felmentő ítéleteket illegális szerencsejáték perekben, hogy a póker szellemi sport. A magyar jog viszont úgy tartja, hogy a nyerés vagy vesztés a pókerben is "kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlentől függ". Ennek ellenére vitathatatlan, hogy - főleg az élő játéknál - sokat nyomnak a latba a képességek is.



Szerencsés futballklubok

Illegális terméket hirdetni is illegális, a magyar médiában mégis gyakran láthatjuk az online fogadóirodák reklámait. Eddig bő 60 esetben indított eljárást a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hivatal. Első fokon elmarasztalták a bíróságok a hirdetéseket közzétevő médiumokat, de jogerős ítéletek csak tavaszra várhatók - tájékoztatta lapunkat Fülöp Zsuzsanna, a hatóság szóvivője. Az online fogadóirodák bőkezű futballszponzorok is: a legnépszerűbb magyar klubot, a Ferencvárost is ilyen cégek támogatják évek óta. Először az Interwetten logója volt látható a zöldfehér mezeken, most pedig a Valenciát is szponzoráló Unibeté. A Real Madridot például a szintén online fogadásra szakosodott Bwin, a Juventust és a Lyont a BetClic, a Wolverhamptont pedig a Sportingbet támogatja.

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.