Gazdaság

Tilt, tűr, támogat

Szászfalvi László az egyházak körének átrendezéséről

/ 2011.05.05., csütörtök 17:23 /
Tilt, tűr, támogat

Miképpen lehet történelmi felekezet a Hit Gyülekezete vagy a Jehova Tanúi, és befellegezhet-e a szcientológusoknak? Az egyház-alapítási törvény szigorítása előtt ilyen kérdésekről faggattuk Szászfalvi László egyházügyi államtitkárt.

 

 

- A jövőben a százéves magyarországi honosságot vagy 25 ezer főt felmutató egyházak érdemelhetik ki a történelmi jelzőt. A száz évet még csak értem, de miért pont 25 ezer fő?

- A koncepció tervezeténél tartunk. Az európai példák és az elmúlt húsz év hazai gyakorlata alapján az eddigi szabályozást - mely szerint száz ember felekezetet hozhat létre - felül kell vizsgálni. Ausztriában 16 ezer, Szlovákiában 20 ezer, Romániában 22 ezer fő alapíthat egyházat. Nálunk a 25 ezres határ lehet alkalmas arra, hogy gátat vessünk a "bizniszegyházak" burjánzásának, anélkül, hogy a túlzott szigorral átesnénk a ló túlsó oldalára.

- Hogyan kell igazolni a 25 ezer főt?

- Tekinthetjük kiindulópontnak a népszámlálás adatait, az egyszázalékos adófelajánlók bizonyos szorzóval megtöbbszörözött számát, és/vagy az egyházak regisztrációjakor - az adatvédelmi szempontok figyelembevételével - kell benyújtani a névsort.

- A népszámlálás vallási kérdéseire nem kötelező válaszolni, sőt több egyház 2001-ben felszólította híveit, ne valljanak színt. A Hit Gyülekezetének például kétezres tagság jött ki, pedig létszámuk több tízezer fő.

- Mindegyik alternatívának lehetnek hátrányai; meg kell hallgatnunk valamennyi véleményt, és azok alapján kialakítani a legjobb megoldást.

- Mely egyházakkal egyeztetnek a törvényről?

- Azzal a 40-45 közösséggel, amely mára jelentős társadalmi befolyásra tett szert hazánkban, s hitéleti, kulturális, szociális tevékenysége elvitathatatlan. Úgy vélem, a három kategória - történelmi, illetve elismert egyházak, valamint (vallási) egyesületek - valamelyikébe minden hiteles vallási közösség belefér. Akik pedig ettől eltérő célokra szövetkeztek, azoknak a véleménye sem annyira fontos, mint az előzőeké.

- Ha egy egyház eleget tesz a százéves honosság és/vagy 25 ezer fős feltételnek, országos szervezete van, hitéleti, oktatási, szociális tevékenysége vitathatatlan, akkor történelmi lesz?

- Várhatóan igen.

- Akkor a Hit Gyülekezete mellett a 2001-es népszámláláson bő 22 ezer tagot felmutató Jehova Tanúi is történelmi egyház lehet.

- Tudom, hogy az említett közösségek megítélése ellentmondásos. Ám ha például a Hit Gyülekezetét nézzük, azt látjuk, hogy kifejezetten vallási, hitéleti tevékenységet folytatnak. Ugyanakkor még nincs végleges döntés a terminológiában: a történelmi egyház alternatívájaként felmerült a hagyományos egyház, illetve a vallási közösség megnevezés is. Előtérbe kerülhet az a szempont is, hogy a történelmi egyházzá váláshoz nemcsak formális feltételeknek kelljen megfelelni, hanem olyan egyháznak kell lenni, amely a történelmünkhöz és kultúránkhoz hosszú időn át jelentősen hozzájárult.

- A Jehova Tanúit 1993-ban a parlament destruktív szektának minősítette, a Hit Gyülekezete pedig eddig minden volt, csak bevett felekezet nem. Miért nem elég, ha ők a második kategóriába kerülnek?

- Szerintem a második kategória mindkét esetben megfelelő keretet jelentene. De egyelőre nem a számolgatással foglalkozunk, hanem olyan objektív feltételeket szeretnénk kidolgozni, amelyek európai módon biztosítják a vallásszabadságot. Felmerült egyébként az is, hogy minden parlamenti ciklusban egyszer az Országgyűlés vizsgálja felül az egyházak listáját, és döntsön az új felekezetek regisztrálásáról.

- A szcientológusok ön szerint bekerülhetnek valamelyik kategóriába?


- Ha valaki az új törvénynek megfelel, akkor benn lesz valamelyik kategóriában. Ha nem felel meg, akkor nem lesz benne. Amennyiben pedig valamelyik egyházzal kapcsolatban visszaélés merül fel, erre az esetre a jogszabályban lesznek kitételek, amelyek az ügyészséget konkrét intézkedésre hatalmazzák fel.


- A nemzetbiztonsági szervekkel konzultálnak? Ők évről évre felhívják a figyelmet egy egyház - sejtések szerint a szcientológia - veszélyeire.

- Minden minisztérium részt vesz a törvényjavaslat közigazgatási egyeztetésén, és érvényesíteni fogja a tapasztalatait.

- Kiszámolták már, hogy a "bizniszegyházak" hány százmillió forintra tettek szert a költségvetésből?

- Csak az egyszázalékos adófelajánlások kiegészítésével évente több mint százmillió forintra. Minden más támogatással együtt ez az összeg az elmúlt húsz évben több milliárd forintot tett ki.

- A törvény nagy kihívása, hogy mindenkit beengedjen a kategóriák egyikébe, aki oda való, de mindenkit kizárjon, akinek nincs ott keresnivalója.

- Így van. Ezért a parlament jegyzéket fog elfogadni a történelmi és esetleg az elismert egyházakról is. Őket a Fővárosi Bíróság külön kérés nélkül regisztrálja, mindenki másnak magának kell kezdeményeznie a bejegyzést. A kérelmekről a bíróság szakértők bevonásával dönt. Az is fontos, hogy levédjük a felekezetek nevét, jelképeit és bizonyos hitelveit. Sokan ugyanis már attól vallásalapítónak tekintik magukat, hogy az internetről teológiai tanokat lopkodnak össze, és más felekezetek ruházatához a megtévesztésig hasonló öltözetben járnak-kelnek.

- Mi a helyzet az olyan - az intézményfenntartó egyházaknak járó állami támogatásért felekezetet alapító - társulatokkal, mint a buddhista köntösben mutatkozó cigány érdekvédő Dzsai Bhím Közösség?

- A cigány érdekvédőknek megvan a helyük a civilszervezetek között, de rossz ajtón kopogtatnak, ha az egyházi törvény hatálya alá szeretnének tartozni. Egyébként figyelemre méltó néhány uniósállam gyakorlata, hogy egy vallás képviseletében egyetlen szervezetet jegyez be a bíróság. Ez nyilván nem a több felekezetre tagolódó keresztyénségre, hanem az iszlámra, a buddhistákra és egyéb keleti vallásokra vonatkozik.

- Azért csak óvatosan, hiszen így a Mazsihisz mellett nem lehetne bejegyezni a Köves Slomó-féle Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget sem. Meg aztán, más keleti vallásoknak is több legitim szárnya van.

- Ez nyilvánvaló. Csak azt akartam jelezni, hogy mindent mérlegelünk, amikor le akarjuk zárni a kiskapukat.

- Az ördög persze itt is a részletekben rejlik. Nemcsak az fontos, ki melyik kategóriába kerül, hanem hogy az egyes csoportokhoz milyen jogokat és támogatásokat rendelnek.

- Ez a következő lépés, de először legyen meg az új törvény. Annyi viszont bizonyosnak látszik, hogy a történelmi és elismert egyházak állami támogatásában nem várható radikális különbség.

- Ha igaz, a törvény előszobája az egyházak állami támogatástól független gazdálkodását megteremtő jogszabálynak. Ennek jegyében tényleg megszűnhet az egyszázalékos adófelajánlás?

- Az állam és a felekezetek elválasztását és együttműködésének alapjait az új alkotmány határozza meg; erre épül az új egyházi törvény, s utána készítjük el a felekezetek önálló gazdálkodását megteremtő jogszabályokat. Az egyszázalékos rendszert, az egyházi közfeladat-ellátó intézmények támogatását és a kártalanítást kell átgondolni. Az elsőről valószínűleg törvénymódosítást kezdeményezünk, a másodikat az egész iskolarendszert átalakító új közoktatási törvény fogja érinteni, az 1991-ben kezdődött kártalanítás pedig idén zárul le. A korabeli törvény azonban részleges és funkcióhoz kötött kártalanításról beszél - az pedig politikai döntés kérdése, hogy ezt a folyamatot folytatjuk, illetve kiterjesztjük-e.

- Ezen csak nem azt érti, hogy a felekezetek visszakaphatják a földbirtokaikat, erdőiket, bérházaikat?

- A kárpótlás újabb fejezetéről még nincs politikai döntés; mindenesetre én ma már nem látok lehetőséget a természetbeni kárpótlásra. De el tudom képzelni, hogy a korábbi földek és ingatlanok után az állam pénzbeli járadékot fizethetne a felekezeteknek, s ezzel teremtené meg az érintett egyházak önálló, stabil gazdálkodásának alapjait.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.