Fürdőhelyek száma megyénkénti bontásban Budapest 140 Baranya megye 26 Bács-Kiskun megye 37 Békés megye 22 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 35 Csongrád megye 16 Fejér megye 17 Győr-Sopron-Moson megye 22 Hajdú-Bihar megye 35 Heves megye 35 Jász-Nagykun-Szolnok megye 29 Komárom-Esztergom megye 53 Nógrád megye 8 Pest megye 76 Somogy megye 52 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 7 Tolna megye 15 Vas megye 25 Veszprém megye 38 Zala megye 33 Forrás: ÁNTSZ

Egy évben általában háromszor emelnek árat a fürdőszolgáltatók. Egyszer januárban, amikor az inflációhoz igazodva növekednek a közüzemi díjak. A második a strandszezon kezdetére esik: ekkor zárul le az előző, s indul a következő évad. Nyár végén, az őszi gyógyfürdőszezon elején várható az újabb áremelés. Októberben az előző hónapok forgalmából már következtetni lehet arra: milyen eredményt hozott a nyári időjárás.

Az idei strandszezonban nemcsak az árak növekednek, hanem a bérleti díjak is. 1999-ben 50 százalékkal fizettek többet a büfések és az árusok. A 2001. évi növekedés a tavalyihoz hasonlóan 10 százalék körül alakulhat. A bérleti díjat általában előre kell fizetniük a vállalkozóknak, jövedelmezőségüket viszont alapvetően befolyásolja az időjáráson kívül természetesen az is, hogy hol helyezkednek el a strandon belül. Ettől függetlenül az emelés nagy részét le kell nyelniük, hiszen az egyébként is magas árak miatt nem háríthatják tovább a fürdőző közönségre. A külsős szerződéseket egy-három évre kötik meg, rögzítve azt is, hogy a vállalkozóknak igazodniuk kell a fürdő, illetve a strand nyitvatartási rendjéhez.

Az inflációt meghaladó emelést a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt.-nél, az ország legnagyobb fürdőszolgáltatójánál különböző okokkal magyarázzák. A fővárosban 16 közfürdőt - beleértve a szabad strandokat, az uszodákat és a gyógyfürdőket - fenntartó társaság évi 3,5 milliárd forintos árbevételének alig 4-5 százalékát teszik ki a működési támogatások. Ez jelenleg 152 millió forintot jelent. A támogatás folyamatosan csökken, évenként 30-50 millió forinttal. Ez az egyik, ami miatt a cég nagyobb áremelésre kényszerül - mondja Kovács László gazdasági igazgató. Az árnövekedést ugyanakkor nehezen viselik a rendszeres fürdő- és strandlátogatók. Ráadásul egyre magasabbak az elvárások és az igények, mindig valami újat kell nyújtani a visszatérő vendégeknek.

Napi forgalom Budapesten Fő Napi bevétel (Ft) Gellért fürdő 1 489 1 591 487 Széchenyi fürdő 3 516 3 010 278 Lukács fürdő 1 344 1 028 937 Rudas fürdő 522 475 113 Rác fürdő 205 186 250 Erzsébet fürdő 195 134 809 Újpesti fürdő 291 225 757 Király fürdő 400 271 197 Dandár fürdő 308 209 688 Dagály fürdő 1 010 744 811 Csillaghegyi fürdő 112 52 500 *2001. április 19-én Forrás: Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt.

A fizetőképes kereslet tekintetében nagy a különbség az ország különböző részein: a dunántúli fürdők és strandok gazdaságosabban működnek, jobb a kihasználtságuk és a vendégforgalmuk. Ahhoz azonban, hogy nullszaldóssá váljon a szolgáltatás, legalább a duplájára kellene felemelni a jegyárakat. Ezt természetesen csak lépcsőzetesen lehetne bevezetni. Miközben Németországban egy átlagos, néhány órára szóló belépőjegy 30 márkába, körülbelül 4200 forintba kerül, addig Magyarországon az idén a legmagasabb jegyárat (ezer forintot) a Római strandfürdőre való belépéskor kérik majd.

Ma már minden a nyugati árszínvonalhoz közelít - a béreket kivéve. A minimálbér felemelése is sok gondot okozott a cégnek: közel 1400 emberből 521-et érintett. A társaságnak legalább 300 millió forintra lenne szüksége ahhoz, hogy tartsa a bérek közötti arányokat, azaz a minimálbérhez hasonlóan tudja kiigazítani a fizetéseket. Egyébként azzal kell számolni, hogy a minimálbér elmossa a határokat a szakképzett dolgozók és a segédmunkások között - tette hozzá a gazdasági vezető.

Egy bezárás sem volt 2000-ben A fürdők és a strandok medencéiből tavaly összesen 8739 esetben vettek vízmintát a mikrobiológiai minőség-ellenőrzésére a tisztiorvosi szolgálat munkatársai - tudtuk meg Kádár Mihálytól, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat laboratóriumi vezetőjétől. Bakteriológiai szempontból főleg a fővárosban, Békés, Baranya, Győr-Sopron, Heves, valamint Zala megyében találtak leginkább kifogásolható töltő-ürítő medencéket. Az előző évekhez képest viszont jelentősen javult a helyzet Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár megyében. A szűrő-forgató medencék víztisztaságánál a legtöbb probléma Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében merült fel. Higiénés szempontok miatt azonban egyetlen strandot sem kellett bezárni 2000-ben, és sehol sem alakult ki fürdővíz okozta járvány. Kémiai vizsgálatra a múlt évben 6921 esetben kerül sor. A szakemberek elsősorban a víz aktív klór-, klorid-, alumínium-, valamint nitrittartalmára voltak kíváncsiak. A medencéken kívül természetesen álló- és folyóvizeink tisztaságát is rendszeresen ellenőrzi az ÁNTSZ. Tavaly többek között a Kunfehértó, Záportározó- és a Vadkerti tó vize kapott kiváló minősítést.

Fejlesztésekre szintén a főváros ad támogatást a vállalatnak, elsősorban a szűrő-forgató program gyorsításához. Egy 1996-os kormányrendelet szerint ugyanis 2002. december 31-ig az összes magyarországi - így a fővárosi - töltő-ürítő rendszerű medencét vízvisszaforgatásosra kell átalakítani. Az országban található 1540 medence közül 823 működik a hagyományos módon. A töltő- ürítő rendszerűek esetében (például az uszodáknál) hajnalban vagy éjjel töltik fel a medencét és a nap végén újra leengedik a vizet. Ez viszont elég magas víz- és csatornadíjjal jár együtt. A szűrő-forgató megoldásban a vizet előbb átszűrik, majd megfelelő mennyiségű fertőtlenítőszer (többnyire klór) hozzáadása után visszaengedik a rendeltetési helyére. Így a teljes vízcserére elég félévente sort keríteni.

Korábban többször fölmerült a kormányrendelet módosítása, mivel a jelek szerint az üzemeltetők nem tudják betartani az előírt határidőt. Jelenleg szakmai vita folyik arról is, hogy célszerű-e a gyógymedencéket is ellátni szűrő-forgató készülékkel vagy sem. Ez a módszer ugyanis jelentősen csökkentheti a gyógyhatást. A budapesti részvénytársaság több felmentést kért, főleg a termálmedencékre. Ezért egyelőre még nem látják tisztán, hogy a jövő év végére be tudják-e fejezni a korszerűsítéseket.

A munka elkezdésekor többnyire az is kiderült: nem csak a medencével vannak problémák. Arra viszont már nincs fedezete a cégnek, hogy a vízvezetékektől kezdve mindent kicseréljen és teljesen újjáépítsen. A program végrehajtásához 1999-ben és 2000-ben közel egy-egy milliárdot, míg az idén másfél milliárd forint fejlesztési támogatást kapott a Fővárosi Önkormányzattól. A beruházás összköltsége meghaladhatja akár a hatmilliárd forintot is.

Belépők tavalyi és idei ára (forint) Felnőtt Diák Jegy Bérlet* Jegy Bérlet* 2000 2001 2000 2001 2000 2001 2000 2001 Palatinus strandfürdő 600 800 6 600 6 600 500 700 6 000 6 000 Csepel strandfürdő 500 800 5 500 6 600 400 700 4 800 6 000 Római strandfürdő zárva 1 000 zárva 11 000 zárva 900 zárva 10 800 Paskál strandfürdő 600 800 6 600 8 800 500 700 6 000 8 400 *12 alkalomra Forrás: Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt.

A budapesti fürdők és strandok viszonylag régen, több évtizede épültek, és jelentős karbantartásra szorulnak. Az elmúlt 40-50 évben - a nyomott belépőjegyárak miatt - azonban csak nagyon kevés összeg jutott a felújításukra. A budapesti cég évente 250 millió forintot fordít karbantartásra, ennek azonban legalább a háromszorosára lenne szükség. Tervszerű megelőzésre már nem futja anyagi lehetőségeiből. A karbantartással kapcsolatos felfogás változását jelzi, hogy ma már a fürdőüzemeltetők külső cégeket bíznak meg a munkák elvégzésével, mivel saját karbantartó részlegük kapacitását nem tudják teljesen kihasználni.

Termálfejlesztés Zalaegerszegen A zalaegerszegi önkormányzat 80 millió forintot nyert el a Gazdasági Minisztérium célpályázatán a tavaly megkezdett termálprogram folytatásához - adta hírül az MTI. Ez az összeg egyötöde a beruházás második fázisában megvalósuló gyermek-élményfürdő 400 millió forintos költségvetésének. A háromhektáros területen két kerámiaburkolatú gyermekmedencét, fogadó- és kiszolgálólétesítményeket építenek, és beszerelik a szükséges vízforgatókat és más gépészeti berendezéseket. A kivitelezői pályázatot egy zalaegerszegi mélyépítő cég nyerte. A fejlesztés következő szakaszában négyhektárnyi területen egy felnőtt egészségmegőrző létesítményt alakítanak ki, költsége eléri az 1,3 milliárd forintot. Ennek egy részét pályázati forrásból kívánja fedezni az önkormányzat. A megyei jogú város termálprogramjában egy 400 négyzetméter vízfelületű, látványos kiképzésű strand készült el a múlt évben.

A fürdők többnyire 100 százalékos önkormányzati tulajdonban vannak. Működtetésükre általában önkormányzati céget hoznak létre. (Az állam kezelésében csak a Rudas és a Király fürdő maradt.) A kilencvenes évek előtt a fürdők és a strandok a városi költségvetési rendszer keretében üzemeltek, esetleg a víz- és csatornaszolgáltató vállalathoz tartoztak. Akkor az egyéb jellegű szolgáltatások és városi bevételek ellensúlyozták a fürdők veszteségeit. A rendszerváltást követően a fürdők és a strandok az önkormányzatok nyakán maradtak. Kft.-ket, rt.-ket hoztak létre belőlük. A veszteséges szolgáltatás egyrészt takarékosságra, ésszerűbb gazdálkodásra kényszeríti a cégeket, másrészt a veszteségforrások csökkentésére és a nyereséges tevékenység fejlesztésére. (Így például vendéglátásra, vízpalackozásra, bérbeadásra is vállalkoznak.)

A Széchenyi-tervnek köszönhetően az utóbbi időben megnőtt a befektetői érdeklődés, ez viszont leginkább a gyógyfürdők iránt mutatkozik meg. A strandok után viszont nem nagyon "kapkodnak" a vállalkozók, ugyanis ezek csak a nyári hónapokban üzemelhetnek, kiszolgáltatva az időjárás változékonyságának. Annak ellenére, hogy fejlesztési elképzeléseikhez a Széchenyi-terv keretében pályázhatnak forrásokra, és egyéb hiteleket is kínálnak számukra.

Kovács László gazdasági vezető szerint nem biztos, hogy duplájára kellene emelni a jegyárakat abban az esetben, ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által adott fürdőutalványok térítési díját az igénylők egészíthetnék ki, úgy, mint a gyógyszerek esetében. Ennek bevezetése sem menne könnyen, mert a fürdőzésről sokkal hamarabb mondanak le az idősek, mint hogy ne váltsák ki a gyógyszereiket.