Gazdaság

Titokzatos Krőzus

/ 2018.04.04., szerda 18:07 /

Oroszországban is megtalálta számítását, így aligha riad meg a magyarországi kihívásoktól a Telenor közép-európai csoportját megvásároló Petr Kellner. A mobilszolgáltató sorsa azt is megmutathatja, meddig nyújtózkodhat Mészáros Lőrinc.

Képzeljük el, hogy a Szomszédok című fapados szappanopera egyik epizódszereplője a színészkedéssel felhagyva az üzleti élet felé fordul. A rendszerváltás után ügyesen forgatja a kárpótlási jegyeket, az ezzel megalapozott vállalatbirodalma pedig a világ száz leggazdagabb embere közé repíti. Valószínűtlenül hangzik? Persze, hiszen idehaza nem történt ilyesmi, ám ha eltekintünk néhány, országhoz kötődő különbségtől, akkor összefoglaltuk a legvagyonosabb cseh vállalkozó, Petr Kellner pályáját, aki hamarosan a második számú magyar mobilszolgáltatót, a Telenort is beillesztheti birodalmába.

Az első milliók

Az interneten fenn van egy 1989-es csehszlovák film 20 másodperces jelenete, amelyben az akkor 25 éves Kellner szerepel. Ennyi idő alatt nem nagyon tudta megcsillantani színészi tehetségét, szövege néhány tőmondat. De valószínűleg ő sem kergetett ilyen álmokat, már csak azért sem, mert nem szeret szerepelni, főleg azóta, hogy gazdag lett. Interjút legfeljebb szökőévenként ad, és noha van róla néhány hivatalos kép, olyan sikeresen őrzi inkognitóját, hogy az utcán szinte soha nem ismerik fel. Családjáról annyit tudni, hogy feleségével négy gyermeket nevelnek.

Pedig az érdeklődés óriási iránta hazájában, hiszen Közép-Európa leggazdagabb emberéről van szó: a Forbes legutóbbi világranglistáján a 88. helyet szerezte meg 15,5 milliárd dollárra taksált vagyonával. Ez a Magyarországnak járó uniós támogatások háromévnyi összegének felel meg. A legtehetősebb magyar, Csányi Sándor OTP-vezér ugyanezen a listán 1,14 milliárd dollárral az 1999. helyet csípte meg. A rongyrázás messze áll Kellnertől, de ettől még élvezi a vagyonát: vidéki kúriájához teniszpálya, horgásztó, lovasközpont és helikopter-leszálló is tartozik, számos külföldi ingatlanjának egyike egy villa Barbados szigetén, magánrepülőgépe pedig egy Boeing 737-es.

A filmjelenetbe Kellner úgy került, hogy közgazdászdiplomája megszerzése után rövid ideig asszisztensként dolgozott egy stúdióban. 1990-ben már egy fénymásolókkal kereskedő cégnél helyezkedett el, ahol megismerkedett két korai üzlettársával. Elképzeléseik messze túlmutattak a masinák adásvételén: az 1991-ben induló privatizációban látták meg a lehetőséget. Ez nem az idehaza bevett módszer szerint zajlott: minden állampolgár kuponokat kapott, amelyekkel licitálhatott a kijelölt állami vállalatok részvényeire, vagy befektetési alapra bízhatta, amely ugyanezt tette, csak nagy tételben. Ezek a társaságok cserébe azt ígérték, hogy a megszerzett cégeknél keletkező haszonból fizetnek majd részesedést.

Ha a kiindulópont más volt is, mint a magyarországi kárpótlásnál, az eredmény részben hasonló lett: sok csalódott kisbefektető, s mellettük néhány vállalkozó, aki az összegyűjtött kuponokkal, illetve kárpótlási jegyekkel értékes vagyonelemekre, céges részesedésekre tett szert. Kellner két üzlettársával hozta létre a PPF-et (a mozaikszó az első privatizációs alap cseh rövidítése), amely ma már holdingként fogja össze az üzletember érdekeltségeit. A Telenor közép-európai csoportját is ez vette meg.

A cég megalapítása után már „csak” tőke kellett, mert a kuponok begyűjtéséhez reklámkampányra volt szükség. Érdekes módon a PPF-nek a teplicei üveggyár adott 20 millió koronát, utóbbi társaság egyik, ellentmondásos megítélésű vezetőjének köszönhetően. Kellnerék mindenesetre jól sáfárkodtak a tőkével: a több mint 300 ezer embertől begyűjtött kuponok felhasználásával 250 vállalatban szereztek kisebb-nagyobb részesedést, bő hétmilliárd korona értékben. Pedig a kisbefektetőknek mindössze a jövőbeli haszon pár százalékát ígérték. Az üzletember csehországi megítélését pont az árnyékolja be leginkább, hogy miközben az átlagember nem sok pénzt látott a privatizációból, ő világszinten is a leggazdagabbak közé emelkedett. Igaz, ehhez a magánosítás csak az alapot teremtette meg.

Nem nyerte el a helyi közvélemény tetszését az sem, ahogyan Kellner megszerezte a legnagyobb cseh biztosítót. Ehhez a kilencvenes évek közepén egy bank is tartozott, amely csődközelbe jutott, de a mentőakció során leválasztották, nehogy magával rántsa a biztosítótársaságot. A folyamat során a résztulajdonos PPF 1996-ban átvette az utóbbi cég irányítását, majd később teljesen megvásárolta, miközben a bajt okozó pénzintézettel nem kellett foglalkoznia. Nem tett jót a folyamat megítélésének, hogy a mentőakció során az államot képviselő pénzügyminiszter később a biztosítónál kapott állást.

Ekkorra Kellner már nemcsak a teplicei üveggyárat fizette ki, hanem két alapítótársát is kivásárolta. Azóta a PPF szinte egyedüli tulajdonosa, jelenleg 98,9 százalék az övé, a fennmaradó rész két csúcsmenedzseré. Egyikük, Ladislav Bartoniček régi fegyverhordozója Kellnernek, s vezérigazgatóként kulcsszerepet játszott abban, hogy a biztosító a csoport profittermelő központja lett. (Manapság a távközlési ágazatot vezeti, így a Telenor is az irányítása alá kerül.) Erre különösen nagy szükség volt az 1998-as orosz válság során, amely Csehországot is súlyosan érintette. Ennek nyomán a PPF ideiglenesen kivonult Oroszországból, és több érdekeltségétől is megvált. Ez volt a legrosszabb időszak a csoport történetében – a tíz éve kezdődött válságot már nagyobb megrázkódtatás nélkül vészelte át.

Nemzetközi csoport

Miután a PPF a biztosítót öt éve eladta az olasz Generalinak, ezzel a tevékenységgel már csak az orosz piacon foglalkozik, ahová időközben visszatért. Ekkorra a csoportnak volt már több aranybányája is, Oroszországban szó szerint, máshol átvitt értelemben. A személyi kölcsönök nyújtására létrehozott Home Credit a hazai pálya után Szlovákiában, több szovjet utódállamban, majd olyan óriási ázsiai piacokon is megvetette a lábát, mint a kínai, az indiai és az indonéz. Sőt, egy amerikai mobilszolgáltatóval partnerségben 2015 óta az Egyesült Államokban szintén jelen van.

A Home Credit egy ideje tőkebefektetéssel is foglalkozik, s ebben a szerepkörben szállt be tavaly decemberben 1,8 milliárd forinttal az internetes fizetési megoldásokat fejlesztő Barion Payment Zrt.-be. Közvetve már előtte is jelen volt a PPF Magyarországon, mert 2015 vége felé 40 százalékos tulajdonrészt szerzett a Mall.hu e-kereskedelmi oldalt üzemeltető csoportban. A PPF nemzetközi tevékenységét bemutató honlapon hazánk jelenleg csak ezzel az érdekeltséggel szerepel, a Telenor a versenyhivatal jóváhagyása és az ügylet zárása után jelenhet meg.

A telekommunikáció viszonylag friss tevékenység Kellneréknél. 2014-ben vásárolták meg a spanyol Telefónica csehországi és szlovákiai, O2 márkanéven futó mobilszolgáltatóját, emellett a vállalkozó hazájában vonalas infrastruktúrához is hozzájutottak. Az O2 Csehországban digitális tévéadást is sugároz. A társaság komoly növekedési lehetőséget lát ezen a területen, ennek jegyében idén februárban felvásárolt egy bolgár médiacéget. Ezt követték a Telenor magyar, szerb, montenegrói és bolgár leányvállalatai, melyekért a PPF 2,8 milliárd eurót fizet. Ezzel európai léptékben közepes méretű távközlési portfóliót hoz létre, amelynek részei külön-külön is nyereségesek, együtt pedig a legutóbbi adatok szerint több mint 800 millió euró adózás, hiteltörlesztés és amortizáció előtti profitot termeltek. Ha összefésülik őket, valószínűleg még többet hoznak majd a konyhára.

Mészáros esélyei

A tranzakció bejelentése nem csillapította a találgatásokat, hogy megszerezheti-e Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos birodalma a Telenor Magyarországot, ami bevallottan a céljai között szerepel. Ahogy február elején megírtuk: gyakorlatilag ki lehetett zárni, hogy közvetlenül a norvég anyavállalattól jussanak a portékához. Reális célként azt tűzhették ki, hogy a régiós csoportról leválasztott magyar társaságot szerezzék meg. Ennek esélye csökkent ahhoz képest, mintha valamelyik hírbe hozott befektetési alap lett volna a vevő, amely jó pénzért cserébe azonnal tovább is adhatta volna a magyar Telenort.

A PPF számára a régiós távközlési csoport kialakításában a magyar cég eladása visszalépés lenne. Ez technikai bonyodalmakat is okozna, mert a törökbálinti székhelyű Telenor Common Operation üzemelteti a teljes közép-európai hálózatot és informatikai infrastruktúrát. Ráadásul a régiós portfólió legértékesebb darabja a Telenor Magyarország, melynek potenciális vételárát a Forbes a nyereségadatok alapján 1,16 milliárd euróra becsülte. Ez még mindig meghaladni látszik Mészárosék lehetőségeit; ekkora tranzakciót a magyar állam is csak egyszer hajtott végre ebben az évtizedben, amikor 2011-ben 1,88 milliárd euróért megvásárolta a Mol 21 százalékát.

Piaci szereplők ugyanakkor emlékeztetnek a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által januárban kartellgyanú miatt a Telenor és a Magyar Telekom ellen indított eljárásra. Ennek végén előbbi akár 15 milliárd forint körüli bírságot is kaphat, valamint megfoszthatják a széles sávú szolgáltatáshoz használt frekvenciájától, ami jelentősen visszavetné a cég értékét, hiszen sok ügyfele elpártolna. A spekulációnak már csak az is teret adott, hogy a GVH eljárása pár nappal a régiós Telenor-csoporttal kapcsolatos eladási szándék kiszivárgása után indult. Az ilyesmi azonban a jelek szerint nem zavarja a versenyhivatalt: a PPF-ügylet bejelentése után öt nappal közölte, hogy jogsértő reklám miatt 78 millió forintra büntette a Telenort.

Ez persze csak szúnyogcsípés az idehaza 3,1 millió előfizetőt kiszolgáló, 2016-ban több mint 22 milliárdos tiszta profitot termelő társaságnak. Petr Kellnert amúgy sem kell félteni, hiszen ha megtalálta számítását Oroszországban, aligha lehet neki újat mondani arról, miképpen tudja az állam befolyásolni egy-egy vállalat lehetőségeit. Kellően erős és tartós ellenszél talán ráveheti arra, hogy megváljon a Telenor Magyarországtól, áron alul azonban biztosan nem akarná eladni.

Ráadásul a kartellvád kétélű fegyver: ha a Telenort rommá büntetik, nem valószínű, hogy a kabinettel stratégiai megállapodást kötő, uniós milliárdokból hálózatot fejlesztő, az Origót kormányközeli üzleti köröknek eladó Magyar Telekom megússza karcolásokkal. Egy súlyos büntetés viszont sok más német befektetőt is elbizonytalanítana. Mindenesetre, ha a Fidesz hatalmon marad, a Telenor sorsa lakmuszpapírként mutathatja, meddig nyújtózkodhat Mészáros csoportja, és a kormány milyen mértékig hajlandó ezt segíteni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.