Gazdaság

Trendforduló. De hova?

/ 2017.01.18., szerda 15:58 /

Váratlan politikai fordulatokban, elemzői és előrejelzési tévedésekben gazdag évet zártunk, és könnyű megjósolni, hogy az idei esztendő sem lesz kevésbé fordulatos a gazdaság világában. A brit népszavazás, az amerikai elnökválasztás, az olasz referendum csupa olyan esemény, amely 2016 drámaiságát növelte, de gazdasági és társadalmi hatásait 2017-ben és azt következően fejti ki. Tekintélyes elemzők már így is korszakhatárról szólnak, ki lelkesen, a többség inkább aggodalommal: a meghökkentő személyiségek és az előzmény nélküli mozgalmak feltűnése, rég elfeledett harci hívószavak felhangzása mind azt sugallja, hogy a világ meghatározó pontjain komoly fordulat állt be.

Bár könnyű a Brexit és a Trump-elnökség bekövetkezte óta új korszakról szólni, magam ennél óvatosabb vagyok abban, hogy e váratlan és különös fejlemények vajon tényleg a jövő irányát jelzik-e, vagy csupán a trendek elleni berzenkedésnek és átmeneti ellenállásnak az epizódjai. Nézzünk számokat: bár a Brexit vitathatatlan többséget kapott (52:48), jórészt az idős angolok kerültek szembe az egyéb britekkel és fiatal angolokkal, akik nagy többségükben maradtak volna az unióban. Átbillent volna az eredmény, ha az idősebbekhez hasonló arányban fáradnak az urnákhoz – no, talán tanultak ebből.

Olvasóm ne értse félre: a döntés legitim, a le nem adott szavazat tényleg nem számít. Ám 48 százalék sem kevés egy demokráciában. Trump elnökségére csaknem hárommillióval kevesebben szavaztak (de reá nézve kedvező eloszlásban), mint saját pártján belül is elég népszerűtlen ellenfelére. A demokrata párti (másként: Trump-ellenes) szavazók az átlagnál fiatalabbak, képzettebbek, és Amerika gazdaságilag dinamikusabb térségeiben élnek. Azaz már ma sincsenek kisebbségben. Az idő megmutatja, hogy a mai felfordulásból valóban trendforduló lesz-e, vagy csupán drámai kilengés, amit visszakorrigálás követ középtávon.

Hazaérve: itthon is tapasztalunk nagy statisztikai változásokat, de azért óvatosan bánnék a növekedési fordulat – ismételt – bejelentésével. Az év végén meglódult a fogyasztás, már nem a kiviteli többlet (nettó export) lett a gazdasági növekedés fő hajtóereje. Ám a beruházási tevékenység megbicsaklása aggasztó jel. Az EU-s pénzbeáramlástól, valamint néhány járműipari nagyvállalat gyártási programjától túlzottan függ a teljesítményünk. A magyar gazdaság dinamikája már második évtizede csupán fele a lengyelének. Oda több tőke megy. És munkaerő is: csak 2015-ben félmillió (!) ukránnak és fehérorosznak adtak ki munkavállalási engedélyt a lengyel hatóságok, amivel részben pótolták a Nyugatra migráló egymillió lengyelt.

Nálunk a tartósan alacsony születésszám, a nekilendülő kivándorlás és a munkaerőpiac változásai folytán tovább gyorsult a bérnövekedés – erre a politika a maga szokásos módján még rá is erősített. Majd meglátjuk, hogyan birkózik meg a gazdaság a hirtelen bérköltség-emelkedéssel. Az előző éveket a cserearányok javulása, a kamatok csökkenése, az EU-alapokból fakadó (noha hullámzó) pénzbőség kedvező együttállása jellemezte; ezekre ily módon már nem számíthatunk.

Több bér, nagyobb fogyasztás, visszafogyasztott családi és céges adósságok, mérsékelt állami deficit: valóban javulnak a gazdaság teljesítményadatai. Nyolc évvel a válság után végre javulhatna a társadalmi közérzet is. De nem, a közérzeti adatok Európában, nálunk is, makacsul rosszak. Az európai referendumok kimenetele mutatja, hogy a választó könnyen mond nemet. Saját érdekei felől érhető, bár szerintem erkölcsileg kifogásolható, hogy nálunk a politikai hatalom sem az olimpiarendezést, sem az atomerőmű-ügyletet nem bocsátotta társadalmi vitára, pláne népszavazásra – holott mindkettő generációs anyagi kihatással jár. Újévkor reménykedjünk, hogy amint a gazdaság és a társadalom végleg megemészti a 2008-as sokkot, az emberek a tagadást, a múltba vágyást és a fényes jövő áhítását maguk mögött hagyják. Ez igazi trendváltás lenne!

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.