Túlélő bronzlovas
November végén lekerült az állványzat a kolozsvári főtéren álló Mátyás-szoborcsoportról. Az erdélyi magyarság legfontosabb jelképét sikerült megmenteni az enyészettől.
A hófehér, frissen faragott talapzat tetején ott áll a megújult bronzlovas, délcegen, rendíthetetlenül, körülötte a restaurált mellékalakok, az egyik oldalon Magyar Balázs és Kinizsi Pál, a másikon Szapolyai István és Báthory István. A hivatalos átadás csak 2011 első hónapjaira várható, de a két évig tartó, nagy munka véget ért.
Alig van szobor, ami annyira erős jelképes üzenetet hordozna a magyarok számára, mint Fadrusz János 1902-ben felavatott alkotása. A határon túlra került magyar köztéri szobrok többségét eltüntették, a kolozsvári Mátyás viszont mindent túlélt. Helyén maradhatott Trianon után, nem lett baja 1945-ben, átvészelte Ceauşescut, még a magyarfaló polgármester, Georghe Funar sem merte eltávolítani az 1990-es években. Utoljára a második bécsi döntés után, 1940-ben restaurálták, de az ezredfordulóra riasztó állapotba került. A szobrok darabjait összetartó csavarok szétrozsdáltak, a ló lába elrepedt, a talapzat kövei kettéhasadtak, amiből világossá vált, hogy a falazott belső mag elvesztette a szilárdságát.
"Amikor a restaurálás kezdetén lebontották a kőburkolatot, kiderült, hogy a falmag szinte szétporladt. A lovast már csak a Szentlélek tartotta a helyén, az utolsó utáni pillanatban voltunk" - magyarázza Mezős Tamás építész, a restaurációs munkálatok magyar kormány által delegált koordinátora. Határon túli és határon inneni magyar szakemberekből álló csapat vette kezelésbe az emlékművet. Így Kolozsi Tibor bronzrestaurátor, aki Erdélyben egyedül rendelkezik megfelelő tapasztalatokkal nagyméretű bronzszobrok helyreállításában (korábban az aradi Szabadság-szobor restaurálását végezte), Nagy Benjámin kőrestaurátor, a generáltervező Utilitas Kft. vezetője, Szabó Bálint és a magyarországi tanácsadók: Séd Gábor fém- és Osgyáni Vilmos kőrestaurátor. Mezős mellett Kolozsvár magyar alpolgármestere, László Attila játszott kulcsszerepet a munka hátterének biztosításában.
A román-magyar viszony javulását mutatja, hogy az emlékmű helyreállítását román részről senki nem akadályozta. 2007-ben egy közös kormányülésen született meg a gondolat, hogy a két állam közösen finanszírozza a felújítást, de az erről szóló megállapodást csak 2009-ben írták alá. A magyar és a román fél száz-százmillió forinttal járult hozzá a rekonstrukcióhoz.
A látszólagos harmónia ellenére felmerült egy-két kényes jelképes kérdés. Normális körülmények között a szobrot egy fedett műhelyben kellett volna restaurálni, de senki nem merte vállalni, hogy elszállítsák a helyéről. Hátha valami ravasz, balkáni csel folytán mégsem térhet vissza, gyanakodtak a kolozsvári magyarok. Így aztán a lovast felemelték a levegőbe, és ráültették egy acélvázra, amíg lebontották alatta a talapzatot. Amikor elkészült az új vasbeton mag, és rákerült a Magyarvistán faragott kőburkolat, a lovast visszaültették a helyére - Mátyás így egy percre sem hagyta el a kolozsvári főteret. A restaurátorok hőszigetelt védősátor alatt dolgoztak, kicserélve majd' 500 darab csavart, befoltozva a lyukakat, repedéseket, és a végén védőbevonattal ellátva a megtisztított felületeket.
A felirat ügyében pedig kompromisszum született. A trianoni döntés után a talapzatról levésték a magyar címert (a lenyomata a restaurálás után is látható maradt a kőburkolaton), és 1932-ben egy soviniszta felfogású, bántó táblát raktak a helyére, amely a "saját nemzete ellen támadó", de a hős moldvaiak által legyőzött királynak nevezi Mátyást. Ezt a táblát a magyar bevonulás után eltávolították, de 1992-ben Funar visszahelyezte.
A talapzat latin nyelvű felirata (Mathias rex) újabb kompromisszum 1945-ből. Ebben a jelképdzsungelben most sem sikerült rendet vágni. Nem állították vissza a magyar címert (noha ez műemléki szempontból természetes lett volna), és maradt a latin felirat, lekerült viszont a Funar-féle tábla. A szobor elé román, magyar, német és angol felirattal ellátott bronztábla kerül: "Mátyás király lovasszobra - Fadrusz János alkotása - felavatták 1902. október 12-én." Apró eredmény, hogy Fadrusz neve a román, angol és német feliratban is magyar változatban szerepel.
Ha nem sikerült is minden tökéletesre, bőven van minek örülni. A restaurátorok fényképek alapján pótolták az eltűnt részleteket, többek közt a Kinizsi Pál sisakján lévő tolldíszt és Báthory István sisakforgóját. Mátyás babérkoszorúján aranyozás nyomaira bukkantak, így derült ki, hogy ez a részlet eredetileg aranyszínben csillogott. A legfontosabb eredmény mégis az, hogy ezt a közösen restaurált szobrot senki nem akarhatja többé lebontani. Állni fog Kolozsvár központjában évszázadokig.
Alig van szobor, ami annyira erős jelképes üzenetet hordozna a magyarok számára, mint Fadrusz János 1902-ben felavatott alkotása. A határon túlra került magyar köztéri szobrok többségét eltüntették, a kolozsvári Mátyás viszont mindent túlélt. Helyén maradhatott Trianon után, nem lett baja 1945-ben, átvészelte Ceauşescut, még a magyarfaló polgármester, Georghe Funar sem merte eltávolítani az 1990-es években. Utoljára a második bécsi döntés után, 1940-ben restaurálták, de az ezredfordulóra riasztó állapotba került. A szobrok darabjait összetartó csavarok szétrozsdáltak, a ló lába elrepedt, a talapzat kövei kettéhasadtak, amiből világossá vált, hogy a falazott belső mag elvesztette a szilárdságát.
"Amikor a restaurálás kezdetén lebontották a kőburkolatot, kiderült, hogy a falmag szinte szétporladt. A lovast már csak a Szentlélek tartotta a helyén, az utolsó utáni pillanatban voltunk" - magyarázza Mezős Tamás építész, a restaurációs munkálatok magyar kormány által delegált koordinátora. Határon túli és határon inneni magyar szakemberekből álló csapat vette kezelésbe az emlékművet. Így Kolozsi Tibor bronzrestaurátor, aki Erdélyben egyedül rendelkezik megfelelő tapasztalatokkal nagyméretű bronzszobrok helyreállításában (korábban az aradi Szabadság-szobor restaurálását végezte), Nagy Benjámin kőrestaurátor, a generáltervező Utilitas Kft. vezetője, Szabó Bálint és a magyarországi tanácsadók: Séd Gábor fém- és Osgyáni Vilmos kőrestaurátor. Mezős mellett Kolozsvár magyar alpolgármestere, László Attila játszott kulcsszerepet a munka hátterének biztosításában.
A román-magyar viszony javulását mutatja, hogy az emlékmű helyreállítását román részről senki nem akadályozta. 2007-ben egy közös kormányülésen született meg a gondolat, hogy a két állam közösen finanszírozza a felújítást, de az erről szóló megállapodást csak 2009-ben írták alá. A magyar és a román fél száz-százmillió forinttal járult hozzá a rekonstrukcióhoz.
A látszólagos harmónia ellenére felmerült egy-két kényes jelképes kérdés. Normális körülmények között a szobrot egy fedett műhelyben kellett volna restaurálni, de senki nem merte vállalni, hogy elszállítsák a helyéről. Hátha valami ravasz, balkáni csel folytán mégsem térhet vissza, gyanakodtak a kolozsvári magyarok. Így aztán a lovast felemelték a levegőbe, és ráültették egy acélvázra, amíg lebontották alatta a talapzatot. Amikor elkészült az új vasbeton mag, és rákerült a Magyarvistán faragott kőburkolat, a lovast visszaültették a helyére - Mátyás így egy percre sem hagyta el a kolozsvári főteret. A restaurátorok hőszigetelt védősátor alatt dolgoztak, kicserélve majd' 500 darab csavart, befoltozva a lyukakat, repedéseket, és a végén védőbevonattal ellátva a megtisztított felületeket.
A felirat ügyében pedig kompromisszum született. A trianoni döntés után a talapzatról levésték a magyar címert (a lenyomata a restaurálás után is látható maradt a kőburkolaton), és 1932-ben egy soviniszta felfogású, bántó táblát raktak a helyére, amely a "saját nemzete ellen támadó", de a hős moldvaiak által legyőzött királynak nevezi Mátyást. Ezt a táblát a magyar bevonulás után eltávolították, de 1992-ben Funar visszahelyezte.
A talapzat latin nyelvű felirata (Mathias rex) újabb kompromisszum 1945-ből. Ebben a jelképdzsungelben most sem sikerült rendet vágni. Nem állították vissza a magyar címert (noha ez műemléki szempontból természetes lett volna), és maradt a latin felirat, lekerült viszont a Funar-féle tábla. A szobor elé román, magyar, német és angol felirattal ellátott bronztábla kerül: "Mátyás király lovasszobra - Fadrusz János alkotása - felavatták 1902. október 12-én." Apró eredmény, hogy Fadrusz neve a román, angol és német feliratban is magyar változatban szerepel.
Ha nem sikerült is minden tökéletesre, bőven van minek örülni. A restaurátorok fényképek alapján pótolták az eltűnt részleteket, többek közt a Kinizsi Pál sisakján lévő tolldíszt és Báthory István sisakforgóját. Mátyás babérkoszorúján aranyozás nyomaira bukkantak, így derült ki, hogy ez a részlet eredetileg aranyszínben csillogott. A legfontosabb eredmény mégis az, hogy ezt a közösen restaurált szobrot senki nem akarhatja többé lebontani. Állni fog Kolozsvár központjában évszázadokig.
Túlélő bronzlovas
