Gazdaság

Tungsram 2.0

/ 2018.04.25., szerda 15:40 /

Négyezer képzett és lojális ember nagy kincs; tudásunkat a világítás-technikán kívül is kamatoztatni lehet – mondja Jörg Bauer, a GE Lighting magyar és térségbeli cégeiből megalakuló Tungsram-csoport tulajdonosa.

– Szokatlan, hogy egy multi menedzsere egyszer csak megvásárolja az általa vezetett cég egy részét. Hogyan született az elhatározás?

– Miután nagyjából húsz évig dolgoztam vezető beosztásokban, szerettem volna vállalkozóvá válni. Az utóbbi pár évben a GE magyarországi vezetőjeként a világítástechnikai üzletágat is megismertem, és tudtam, hogy eladósorba került. A hagyományos világítástechnika piaca a LED előretörése miatt egyre zsugorodik, de a magyar és a térségbeli tevékenységekben olyan lehetőségeket láttam, amelyeket kellő rugalmassággal ki lehet használni. Az óriásvállalatok sokszor azért nem mozdulnak rá egy piaci résre vagy fejlesztenek ki egy új technológiát, mert nem illik bele a stratégiájukba, illetve nem kecsegtet elég bevétellel. Sok ilyen lehetőséget láttam a cégen belül. Van bennem érzelmi kötődés is a vállalathoz, mert itt, a Tungsram Váci úti központjában volt az első munkahelyem, amikor a GE féléves pénzügyi gyakornoki programjában vettem részt. Ekkoriban ismertem meg a későbbi feleségemet is, aki magyar. Úgy éreztem, a Tungsram dolgozói megérdemlik a folytatás esélyét.

– Egy tavalyi cikk szerint a kormány is érdeklődött az üzletág iránt. Kellett versenyeznie az állammal?

– Nyilván nem beszélhetek az állam nevében, de szerintem soha nem akarta megvenni a Tungsramot. Attól a pillanattól, hogy kifejeztem az érdeklődésemet, nem kellett senkivel sem versenyeznem.

– A vételárat nem hozták nyilvánosságra, de több tízmilliárdos becslés is megjelent. Azt nyilatkozta, hogy nem vett fel hitelt, de akkor hogy szedte össze a szükséges összeget?

– Az spekulatív becslés volt. A vételár cégértékelési folyamat során alakult ki, melyben a pozitív és negatív elemeket is figyelembe vették, ugyanis az egész csomagot egyben vásároltam meg, nem mazsoláztam ki az értékes elemeket. A kifizetés már meg is történt. Hitelre csak a beruházásainkkal kapcsolatban lesz szükség, az Eximmel erről sikerült is megállapodni.

– Alá is írták a szerződést?

– Igen. Mivel termékeink 95 százalékát exportáljuk, ez szokványos banki kapcsolat, hiszen az Exim célja a kivitel segítése. Terveink megvalósításához sok fejlesztésre lesz szükség. Tevékenységünk nagy része a hagyományos világítástechnikához kötődik, amely sokkal összetettebb, mint a LED-es. Van öt gyárunk négyezer alkalmazottal, három üvegöntödénk, ötszáz beszállítónk. Sok olyan technológiával rendelkezünk, amelyet a világítási üzletágon kívül is kamatoztatni lehet, például az elektromos autók akkumulátorainak előállításánál. Ilyen üzemből négy is lesz Magyarországon, szeretnénk majd a beszállítójukká válni. Törekvésünk hasonló ahhoz, mint amikor Aschner Lipót, a Tungsram első vezérigazgatója a két világháború között rájött arra, hogy tudásukat a lámpagyártáson kívül a rádió-és a röntgentechnológiában is használhatják. Szeretnénk mi is több lábon állni, az mindig biztonságosabb.

– Bemutatkozásakor elmondta, hogy a mostani évi 90 milliárd forintos forgalmat tíz esztendő alatt meg szeretné háromszorozni, dollárban kifejezve egymilliárdra. Milyen profitelvárás tartozik ehhez?

– Az első három-öt évben szolid nyereséggel tervezünk, azt is vissza fogjuk forgatni a fejlesztésekbe. Később persze már több profitnak kell keletkeznie. Azért említettem az egymilliárd dollárt, mert ez a jellemző bevétele egy olyan német, családi tulajdonú középvállalatnak, amely egy, esetleg két ágazatban globális piacvezető. Ilyen nagyságrend mellett már elég forrásuk van az innovációra, amely biztosítja a versenyképességüket. Közép-Európának az az egyik gyengesége, hogy nagyon kevés a megfelelő méretű középvállalat. Hiszek abban, hogy mi ilyenek leszünk.

– Miben lesz piacvezető a Tungsram?

– Nehéz megmondani, tanácsadók bevonásával dolgozunk a következő tíz év stratégiáján. Szerintem egy évtized múlva még mindig jelen leszünk a világítástechnikában, talán a vállalat harmada foglalkozik majd ezzel. Emellett lesz két-három másik tevékenység. Ami biztosan elengedhetetlen, hogy legyenek digitális képességeink. A LED-es lámpák minden évben olcsóbbak lesznek és több fényt adnak, de a jövőben a fényforrás helyett a köréje épülő szolgáltatásokkal is kereshetünk pénzt. Az utcai lámpák oszlopaira például érzékelőket, kamerákat, wifijeladókat, e-autók töltőállomásait is el lehet helyezni. A begyűjtött adatokkal optimalizálható a forgalom, a parkolási rendszer, mérni lehet a zaj- és légszennyezést, adódhatnak biztonsági alkalmazások is. Az önvezető autózáshoz nélkülözhetetlen 5G biztosításában is nagy szerepe lehet az oszlopoknak. Szerintünk ez a gerince egy okosváros-koncepciónak.

– Ez a jövő zenéje, rövid távon a munkaerőhiány adja fel a leckét. Mit tesznek ellene?

– Iskolákkal és egyetemekkel működünk együtt, részt veszünk a duális képzésben, melynek nagy híve vagyok, én is részesültem benne annak idején Németországban. Szívesen foglalkoztatjuk tovább az embereket a nyugdíjkorhatár betöltése után is, és sok erőfeszítést teszünk, hogy vonzók legyünk a munkába visszatérő anyák számára. Határszéli gyárainkban pedig igyekszünk külhoni magyarokat is alkalmazni.

– A gyors bérnövekedéssel tudják tartani a lépést?

– A fedezet kitermeléséhez egyrészt növelnünk kell a termelékenységet, másrészt magasabb hozzáadott értéket biztosító tevékenységekbe kell belevágni. Előbbit szolgálja az automatizáció, ami nem jár elbocsátásokkal, mert vannak – megfelelő jelentkezők híján – betöltetlen állásaink. Ha ezeket a feladatköröket gépesítjük, akkor magasabb béreket tudunk fizetni az alkalmazottainknak. Ez összefügg az ország helyzetével. Magyarország annak a lehetőségnek a kapujában van, hogy megismételje Írország vagy Dél-Korea sikerét, felzárkózóból fejlett állammá váljon, s ez a fizetések szintjében is megmutatkozna. Ehhez javítani kell a termelékenységet, be kell ruházni a fejlett technológiákba, például az automatizációba. Ha sikerül elkerülni a versenyképesség visszaesését, a gazdaság túlhevülését, akkor szerintem a fizetések terén öt-tíz év alatt el lehet érni Ausztria szintjét.

– Derűlátó jóslat, de végül is jól ismeri a magyar üzleti környezetet, hiszen régóta itt él. Mióta is?

– Először 1996-ban voltam itt, később a győri Audinál dolgoztam négy és fél évet. Ezután megfordultam Dubajban és Németországban is, utána döntöttünk feleségemmel a visszatérés mellett. Összesen már 16 évnél tartok itt.

– Felkereste már az összes gyárat? Hogy fogadták?

– Igen, és nagyon jó volt látni a Tungsram iránti lojalitást. Sok alkalmazottunk több mint 40 éve a vállalatnál dolgozik. Sokan örülnek, hogy visszatért a név, a gyárakban mindenhol Tungsram-posztereket látni. Azt is értik, hogy át kell alakítani a működést, hogy megragadhassuk az említett lehetőségeket. A mai, munkaerő-hiányos világban négyezer képzett és lojális ember nagy kincs. Nem tervezünk elbocsátásokat; ha probléma adódik, mindent megteszünk a munkahelyek megőrzéséért.

– Tavaly még a GE Hungary elnökeként írt alá beszállítófejlesztési programot a kormánnyal. Tervez hasonlót a Tungsram esetében is?

– Igen, hiszen az az érdekem, hogy a beszállítóim megközelítsék a német középvállalatoknál említett szintet. Ha új területre lépünk be, akkor új partnereket is keresünk. Ezek nemcsak meglévő vállalkozások lehetnek, hanem startupok is. Budapesti gyárunk egyik kihasználatlan részén egy olyan nyitott innovációs központot alakítunk ki, amilyen nincs még az országban. Ez nem csak irodából és laboratóriumból áll majd, lehetőség lesz benne prototípusok, gépek, szerszámok készítésére, kisszériás gyártásra is. Ha úgy tetszik, szeretnénk újraéleszteni azt az ipari k+f központot, amely egykor működött itt.

– Varga Mihály is visszahozná a régi dicsőséget: a nemzetgazdasági miniszter pár hónapja arról beszélt, hogy szeretnék, ha a Tungsram egyike lenne a három világszerte ismert magyar márkának. Ez szóbeli biztatás, vagy van mögötte kézzelfogható kezdeményezés?

– Nem voltam ott a rendezvényen, ahol ez elhangzott, de örömmel olvastam. Szerintem a tervezett stratégiánk összhangban van a kormány gazdasági elképzeléseivel, miszerint el kell mozdulni a Made in Hungarytől az Invented in Hungary felé. Vagyis ne csak gyártsanak, hanem fejlesszenek is nagy számban termékeket az országban. Innováción alapuló vállalatot akarunk létrehozni, magas hozzáadott értékkel. Ha lesz rá lehetőségem, szívesen beszélek majd erről Varga Mihállyal.

– Az utóbbi fél évben legalább annyiszor írták le a Tungsram nevét a sajtóban az Elios-botrányban érintett Tungsram-Schréder miatt, mint az ön cégével kapcsolatban. Tesz azért, hogy csak önök használhassák?

– A Schréder tőlünk független nemzetközi vállalat, Magyarországon az említett kettős nevet használja. Ez a helyzet több mint húsz évvel ezelőttre nyúlik vissza, egyelőre nem ismerem a részleteket. A jövő kérdése, hogy esetleg meg tudjuk-e győzni őket a névhasználatot illetően.

– Hogy áll a külföldi GE-vállalatok megvásárlása?

– Zajlanak a szabályozói és egyéb egyeztetések. Ezek lezárulta után veszünk át további, értékesítéssel foglalkozó leányvállalatokat pár száz dolgozóval, több mint húsz országban. Ezáltal magyar multivá válunk.

Nem keresték meg, hogy valaki beszállna társként a cégbe?

– Jelenleg nem keresünk társbefektetőket, megfelelő a finanszírozásunk. De ha új üzleti területekre lépünk, és olyan vállalat jelentkezik, amely rendelkezik technológiával az adott ágazatban, akkor nyitottak leszünk erre.

– Mit mondana, ha Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos egyik cégétől jelentkezne be valaki?

– Soha nem találkoztam vele, de minden potenciális befektetőt ugyanúgy kezelünk.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.