Gazdaság

Új építőkockák

, / 2013.04.24., szerda 16:20 /

Lego-művek Nyíregyházán, vonatgyártó fellegvár Szolnokon, ipari üzemek futószalagon: a korábban elindított külföldi beruházások most fordulnak termőre, és súlyuk húsz éve nem látott szintre nő a gazdaságban. A Heti Válasz a Stadler vonatgyár példáján megmutatja: van élet a nemzetközi cégek számára.

A közhiedelemmel ellentétben az Orbán-kormány nem áll hadilábon az összes nemzetközi befektetővel, különben a Bajnai-kabinet óta aligha nőhetett volna hatszorosára a hazánkban befektetett külföldi működő tőke értéke. Az utóbbi hetekben is szinte minden napra jutott egy bejelentés gyáravatóról, zöldmezős beruházásokról. Közülük is kiemelkedik a dán Lego játékgyártó 60 milliárd forintos gyárfejlesztése. Hasonló nagyságrendű külföldi beruházásra eddig csak az autóipar területén volt példa: a kétszázmilliárdos kecskeméti Mercedes-üzem építése mellett a győri Audi- vagy a szentgotthárdi Opel-gyár bővítése fogható hozzá. Rajtuk is múlik, hogy a jövőben képes lesz-e ismét növekedni a magyar gazdaság. Az elmúlt években a külföldi működőtőke-befektetések hozták létre a teljes éves GDP-növekedés kétötödét.

Teremtő beruházások


A mostanában beruházó külföldi cégek hajlandóságát figyelve úgy tűnik: kevéssé befolyásolja őket az, hogy mit gondolnak egyes európai politikusok a magyar kormányról. Mint ahogy a gyors meggazdagodás reményében beáramló vagy csak egyszerű bérmunkát hozó külföldi tőkét ostorozó kormányzati retorika sem zavarja őket. Míg a CIB Bank olasz többségi tulajdonosa, az Intesa Sanpaolo vezérigazgatója arra panaszkodik, hogy Magyarország rémálommá vált a pénzügyi szektor számára, addig a feldolgozóiparba, a járműiparba, a kutatás-fejlesztésbe vagy az üzleti szolgáltatói központokba áramló külföldi tőkének mások a tapasztalatai. A kormány ugyanis kiemelten támogatja azokat a befektetőket, amelyek csúcsminőséget képviselő gyártóbázisok hálózatát és az export lehetőségét hozzák el Magyarországra. (A magyar export több mint háromnegyedét a külföldi vállalatok termelik meg.) Az ilyen cégeket uniós és állami támogatásokkal, munkahelyteremtő, képzési vagy adókedvezményekkel várja a kormány. Különösen nagy szükség van rájuk most, amikor a hazai vállalkozások, valamint a különadók által sújtott pénzügyi és energiaszektor visszafogott tevékenysége miatt az összes magyarországi beruházás GDP-hez viszonyított aránya 17,2 százalékra esett vissza (ideális esetben mértéke 25 százalék körül mozog).

A termelő külföldi beruházásokat támogató politika tavaly már meghozta gyümölcsét. "Míg 1995 és 2012 között éves átlagban a GDP 5,8 százalékának megfelelő közvetlen külföldi tőkebefektetés érkezett Magyarországra, addig tavaly ez az arány 11 százalékra ugrott, amire csaknem húsz éve nem volt példa" - mondja Fürjes Balázs Zoltán, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. Az Orbán-kormány első három évében beáramló 15,8 milliárd eurónyi (csaknem 4600 milliárd forint) külföldi befektetés több tízezer munkahelyet teremtett. Ha a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) által kezelt 97 befektetési portfólió is mind valósággá válna a közeljövőben - amennyiben teljesülnek a felállított kritériumok -, akkor további 2,2 milliárd euró értékű külföldi tőke érkezne, és több mint 14 ezer munkahely létesülne.

Elindul a szolnoki expressz

Azért, hogy a termelő cégek hosszú távon is Magyarországon maradjanak, a kormány stratégiai megállapodásokat köt velük. Az elsőt 2012 júliusában írták alá, azóta csaknem húsz vállalattal kötött egyezséget (a tervek szerint 40 cég kerülhet ebbe a körbe). A partnerséghez meg kell felelni bizonyos feltételeknek: a cég több éve rendelkezzen gyártó- vagy szolgáltatóbázissal hazánkban, járuljon hozzá a GDP és az export növekedéséhez, itteni befektetéseinek értéke több milliárd forintot érjen el, és 2014 végéig további jelentős beruházásokat hajtson végre nálunk. Az sem árt, ha törekszik a további létszámbővítésre. Előny, ha a vállalat továbbképzi alkalmazottait, jelentős innovációs tevékenységet folytat, együttműködik valamely magyar főiskolával vagy egyetemmel, és legalább tíz százalékban magyar beszállítókkal dolgozik.

"A stratégiai megállapodások nem üres ígérethalmazok: a külföldi cégeknek ki kell találniuk, hogy mivel tudnak hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, cserébe pedig a kormány odafigyel a problémáikra" - magyarázza Fürjes Balázs Zoltán. A megállapodások általában elkötelezettséget tartalmaznak további beruházásokra, a magyar beszállítói hányad növelésére, oktatási vagy logisztikai fejlesztésekre.

A jó partnerség egyik iskolapéldája a svájci Stadler Trains Magyarország, mely a napokban új üzemegységgel bővítette szolnoki gyárát. Az eddig kizárólag festett kocsiszekrényeket előállító üzem ezzel alkalmassá válik motorvonatok összeszerelésére is. "Ganz Ábrahám is svájci származású volt, de ezenkívül nincs közvetlen kapcsolatunk a XIX-XX. századi magyar vonatgyártással. A Stadler modern gyárat épített fel Szolnokon, ami inkább jelent új kezdetet, mint a régi újraélesztését" - mondta lapunknak Dunai Zoltán, a Stadler Rail csoport hazai országigazgatója a vállalat négymilliárd forintos beruházásból megvalósított új üzemének átadóján. Az eseményen Orbán Viktor és Peter Spuhler, a Stadler-csoport tulajdonos vezérigazgatója leplezte le a GySEV tavalyi megrendelésére készített első kocsitestet.

A rendezvény után nemcsak a kocsiszekrénybe, hanem a gyár alumíniummegmunkáló és hegesztőcsarnokaiba is benézhettünk. Az üzem bővítése részben a fent említett, 48 motorvonat gyártására vonatkozó tender elnyeréséhez kapcsolódik, a Stadler magyarországi jelenléte azonban egy 2005-ös megrendelésig vezet vissza. A cég ekkor szerezte meg a MÁV 60 darab FLIRT típusú elővárosi vonat gyártására és karbantartására vonatkozó megbízását, ami indokolttá tette a pusztaszabolcsi karbantartóközpont és a szolnoki gyártóüzem elindítását. A mostani bővítés révén a cég megtöbbszörözi a kocsiszekrény-készítésre kialakított kapacitását, új forgóvázjavító központot hoz létre, és alkalmassá teszi az üzemet a vonatok végső összeszerelésére is.


Tartani a menetrendet

"Az üzemben több automata és robot is működik, de sok olyan munkafázis is van, ahol csak kézi hegesztéssel lehet összeállítani az elemeket. Képzett hegesztők rögzítik az alváz és a tető kisebb alkatrészeit, és kézzel zajlik az elemek összeillesztése is; egy-egy kocsiszekrénynél több kilométer varratot húznak a szakemberek" - magyarázza a Stadler egyik munkatársa. A vállalat az alumíniumhegesztők betanítása érdekében együttműködik a szolnoki gépipari szakközépiskolával, illetve önálló tanműhelyt is működtet: az üzem dolgozói itt is letehetik a hegesztői vizsgát.

"A cég a tehetségeket svájci utóképzésre küldi, így egy jó szakember akár üzemvezetővé is válhat" - mondja lapunknak Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere. A Stadler 2009-ben fölvett az államtól egy kétszáz főre vonatkozó, 160 millió forintos munkahelyteremtő támogatást. A létszám jelenleg ennek több mint kétszerese, és még legalább kétszáz fővel emelkedik. "A magyar viszonyokhoz képest jól megfizetjük dolgozóinkat: a három hazai vállalatnál az átlagbér több mint versenyképes" - mondja Dunai Zoltán.

A Stadler a beszállítóin keresztül is munkát ad számos hazai cégnek; a jármű padlózatát, a fékrendszereket és több más alkatrészt is magyar vállalatok gyártanak. Ilyen a Ganzair Kft. is, mely nevében nem véletlenül utal a rendszerváltozás körül széthulló Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyárra. A 70 főt foglalkoztató kiskunhalasi vállalat a Ganz-MÁVAG feldarabolásakor került magántulajdonba, és azóta is őrzi vezető pozícióját a hazai légtechnikai piacon. "A Stadlerrel a MÁV-on keresztül kerültünk kapcsolatba, mivel a régi Ganz-vonatok fékkompresszorait mi gyártjuk és javítjuk a vasúttársaságnak. Közben persze fejlesztettünk modernebb eszközöket, és amikor a Stadler 2005-ben elnyerte az első 30 MÁV-vonat megbízását, minket is felkértek az új kompresszorok beszállítására. A szolnoki üzem azóta is állandó megrendelőnk, s a külföldre gyártott motorvonatokba is mi szállítjuk ezeket az elemeket" - mondja Gidai János ügyvezető.

A Stadler-gyár egyik hangárában több, külföldi forgalmazásra előkészített kocsiszekrényre hívták fel a figyelmünket. Az ideiglenes talpakra helyezett járműtestek között volt, amelyik már csak a szállításra várt; a filccel, buborékfóliával és szivacsokkal beborított kocsiszekrényeket közúton utaztatják külföldre. A gyár épp egy 54 millió eurós összértékű, kilencdarabos helsinki megrendelésre állítja elő a kocsitesteket, továbbá jelenleg Észtországba és Németországba termel, de Belaruszba, Olaszországba, Hollandiába és több más EU-tagállamba is szállítottak már. Az új üzemblokk idén és jövőre továbbra is alumínium kocsitesteket gyárt majd, ám 2015-ben már Szolnokon összeállított vonatok is kigördülhetnek a csarnokból.

Nagyításért kattintson a képre!

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.