Gazdaság

Új konzervatív modellek

/ 2013.02.13., szerda 16:51 /

A skandináv országok sikeres megújításáról közöl mellékletet a globális gazdaság vezető hetilapja: megoldásaik számunkra is érvényesek.

A svédek, dánok, finnek, de még részben a norvégok is az elmúlt húsz évben csendben szakítottak a korábbi évtizedek hagyományos skandináv jóléti modelljével. Dániában már a 80-as évek elejére, Svéd- és Finnországban a 90-es évek elejére kiderült, hogy a korábbi jóléti modell nem tartható fenn. A nagy államra, magas adókra, jóléti újraelosztásra, nagyvállalatokra épülő svéd modell az 1970 és 1990 közötti két évtizedben válságba jutott. Megugrott az államadósság, két számjegyű költségvetési hiány alakult ki, stagnált a gazdaság és a termelékenység. 1993-tól jött a megújulás: azóta 70 százalékról 37-re csökkent az államadósság, többletet mutat a büdzsé, átlagosan évente 2,7 százalékkal nőtt a gazdaság és 2,1 százalékkal a termelékenység. A dánok és finnek hasonló átalakuláson mentek át, a skandinávok - az ortodox és nem ortodox ideológiák szélsőségeit kerülve - harmadik úton járnak.

Ez új konzervatív modell, ami kisebb állami újraelosztással, alacsonyabb adókkal, kisebb államadóssággal és költségvetési deficittel működik, miközben megtartja a magas versenyképességet, az erős társadalmi tőkét, a gyors mobilitást, a nők teljes foglalkoztatását, a magas színvonalú oktatást és az erős innovációt. Ezt a jóléti állam reformjával érték el: sikeres nyugdíjreformot, oktatási és egészségügyi reformot hajtottak végre. Közben növelték az innovációs rendszer hatékonyságát. A nagy skandináv vállalatok a globális versenyben kicsivé váltak, de közben tömegével alakultak kis innovatív cégek, melyek globális rést találtak maguknak. A stagnálás és a megújulás időegysége egyaránt két évtized volt.



Az új skandináv konzervatív modell sok tanulságot kínál a megújuló Közép-Európának, különösen nekünk, magyaroknak. Nálunk is két évtizedig tartott az átmeneti korszak vergődése: 1990 és 2010 között töredékét értük el annak, amit elérhettünk volna. Majd 2010-től jön a megújulás, de közel három év után már látszik: az ország teljes megújítása egy politikai ciklus alatt nem lehetséges. Gyorsabb, sokkal gyorsabb a magyar átalakítás, mint a skandináv volt: az államadósság gyorsabban csökken, az államháztartás rendbetétele három költségvetési év alatt sikerült, a foglalkoztatás még visszaesés idején is bővül. A tartósan magas gazdasági növekedés, a termelékenység emelkedése, az innovációra épülő versenyképesség erősödése, a teljes foglalkoztatás, a kis magyar cégek globális résekben való nagyra növekedése azonban az államháztartás konszolidációjánál lassúbb folyamat. Ez természetes, de tudnunk kell: csak ezek teszik fenntarthatóvá az eddigi eredményeket. Ezért kell folytatni minden megkezdett reformot, ezért kell óvni minden eddigi eredményt, és minden még reformokkal el nem ért területet be kell kapcsolni a megújulásba.

A kialakuló magyar modell sokban hasonlít az új skandinávra, de különbözik is tőle. Mindkettő konzervatív, mert az adósságok leépítését, fegyelmezett büdzsét, kisebb újraelosztást, alacsonyabb jövedelmi adókat és erősebb magánszektort tűz ki célul. Erős, de kisebb államra épít, a középosztály felé nyit mobilitást, munkával és képzéssel tartja fenn a leszakadó rétegeket. A magyar modell jobban épít a nemzeti érdekek érvényesítésére: a skandinávok mindig okosan védték nemzeteik érdekét. A miénk nemzeti konzervatív modell, de sikere szintén a gazdaság sikerén múlik.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.