Gazdaság

Új utakon a közgazdaságtan

/ 2018.04.18., szerda 17:05 /

Tavaly év végén közgazdász diákok és professzorok közösen tűzték ki 33 pontból álló kiáltványukat a világ egyik legnevesebb közgazdaság-tudományi egyeteme, a London School of Economics bejáratára, mellyel nemzetközi vitát robbantottak ki a közgazdaságtan megújításáról.

A reformgondolatok megvitatására a megújult Magyar Közgazdasági Társaság és a Budapesti Corvinus Egyetem MNB Tanszéke az elsők között szervezett nemzetközi konferenciát márciusban Budapesten, amely szintén foglalkozott a közgazdaságtan és a tudományterület oktatásának felfrissítésével. Hiába újultak meg ugyanis a keserű válságtapasztalatok nyomán az egyes gazdaságpolitikai modellek, a főárambeli közgazdaságtan továbbra is azokon az alapokon nyugszik, amelyek már sokszor tévútra sodorták a világgazdaságot.

A mainstream ellen fellázadt közgazdászok többek között azt kifogásolták, hogy a neoklasszikus közgazdasági iskola monopóliummá nőtte ki magát a gazdaságpolitikáról szóló gondolkodásban, és elhanyagolja más társadalomtudományok eredményeit. Már-már dogmatikusnak mondható, egyoldalú hitrendszer övezi, ami gyakran figyelmen kívül hagyja a tényszerű megfigyeléseket, nem foglalkozik az egyenlőtlenségek kezelésével, sem pedig a pénzügyi instabilitás megelőzésével.

A budapesti konferencián is előadó Andrew Simms professzor egyszerű példán mutatta be, hogy milyen félreértésen alapul a neoklasszikus iskola és a hozzá kapcsolódó gazdaságpolitika. Képzeljük el, hogy valaki felkel egy napsütéses vasárnap reggel, és két lehetőség közül választhat: az első esetben elmegy otthonról, és elfogyaszt egy vendéglátóhelyen néhány italt, a második esetben a kertjében tölti a délelőttöt, és élvezi a napsütést. A főáramlatban használt megközelítések szerint az első esettel jár jobban, mivel ekkor történt pénzben mérhető fogyasztás (amit beleszámítanak a GDP-be is), a második esetben nem. Ez a példa is jól mutatja, hogy mennyire esetlen és hibás, ahogy sokszor a gazdaságpolitikai sikereket mérik a főáramban.

De nemcsak a módszertan, hanem a mögöttes ideológia, mint például a piac mindenhatósága is megkérdőjelezhető. A válságtapasztalatok egyértelműen rámutattak arra, hogy a piacok önállóságára hagyatkozni veszélyes, az államnak pedig fontos szerepet kell betöltenie. Éppen ezért a gazdasági egyensúly és növekedés együttes eléréséhez Magyarországon is szükség volt az állam szerepének újradefiniálására. A konferencián előadó Ha-Joon Chang professzor arról ír népszerű könyvében, hogy minden piac bizonyos szabályok között működik, amelyeket valakiknek fenn kell tartaniuk. Tehát amikor a neoklasszikus iskola képviselői szabadpiacról beszélnek, akkor is egy bizonyos értékítélet szerint fenntartott rendszerről van szó, csak ezt a kérdést gyakran elfedik.

A neoklasszikus iskola rovására írhatjuk azt is, hogy még számos olyan eredményt sem tudott beépíteni a közgazdasági gondolkodásába, amelyek tudományosan már elfogadottak, sőt amiért akár közgazdasági Nobel-emlékdíjat is kiérdemeltek. 2017-ben Richard Thaler e díjat pont a viselkedési közgazdaságtan területén végzett munkásságáért kapta, aminek fő célja, hogy integrálja a közgazdasági gondolkodás és a pszichológiai kutatások eredményét. Márpedig a kiáltvány 15. pontja éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberi viselkedés szélesebb körű megértésére van szükség.

Annyit már most bizonyosan mondhatunk, hogy egy irányból elindult a közgazdaságtan megújulása. Azt viszont csak remélhetjük, hogy ennek eredményeit minél nagyobb mértékben és minél több országban alkalmazzák majd a gazdaságpolitika alakítói. Magyarország már 2010-ben látványosan szakított a mainstream közgazdaságtanon alapuló gazdaságpolitikával, a nem konvencionális lépések gyümölcsei pedig az azóta eltelt évek alatt beértek. Itt az ideje, hogy a változás szele ne csak elérje, de áthassa a közgazdasági oktatást is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.