Gazdaság

Újabb BKV-botrány: az idő lejárt - milliárdokat bukhatnak

/ 2010.07.30., péntek 21:05 /
Újabb  BKV-botrány: az idő lejárt - milliárdokat bukhatnak

Bedőlni látszik az Alstom-metrók beszerzése, a főváros a jövő héten dönthet a szükséges lépésekről.

Elutasította a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) az Alstom Transport nevében eljáró Budapest Metropolis Konzorcium 2-es metróvonalra gyártott AM5-M2 típusjelű prototípus típusengedélyi kérelmét.

Az NKH a benyújtott dokumentumok, a prototípus vizsgálatai és szemléje, valamint a külön elrendelt tartampróbák és szakértői vizsgálatok nyomán nem látja biztosítottnak a járművek biztonságos közlekedtetését.

A hivatal szerint a lefolytatott eljárás során nem bizonyosodott be, hogy az alkalmazott fékrendszer megfelelne a vonatkozó jogszabályban előírtaknak, illetve azt sem sikerült kellően bizonyítani, hogy a fékrendszer legalább olyan biztonsági szintet képvisel, amit a jogszabályok előírnak.

A járművön alkalmazott műszaki megoldás „nem zárja ki egyértelműen a jármű akaratlan indíthatóságát". Mindemellett az utólagosan elrendelt, a szerelvény hibamentes üzemét bizonyítani szolgáló tartampróbán feltárt hibák a különféle vezérlő szoftverek további módosítását igénylik. A hatóság döntése nem jogerős, az ellen 15 napon belül fellebbezni lehet.

Mindez azonban már nem nyugtathatja meg az Alstom vezetőit, idejük ugyanis letelt. Az érintett szerelvényeknek a 2006. május 30-án megkötött, a 2-es és 4-es metró vonalára kiírt pályázat értelmében már 2008. május 30-ig meg kellett volna szerezniük a típusengedélyt.

A csúszásokat a késedelmes szállítás mellett - az első szerelvény csak 2009 elején érkezett meg - műszaki problémák is nehezítették. Bár a sorozatgyártás csak a 2-es vonalra szánt prototípus típusengedélyének kiadása után kerülhetett volna sor, az Alstom saját felelősségére mind a 22 megrendelt szerelvényt legyártotta. Ezek a mai napig a lengyelországi összeszerelő-üzem udvarán állnak.

A 2009. áprilisában megkezdett tesztek során több műszaki probléma is felmerült, például az áramszedő, vagy a homlokfali menekítőajtó és a fékek hibája. A menekítőajtó esetében a francia cég az átépítés egymilliárd forintos költségét a BKV-val kívánta megfizettetni, amire a közlekedési társaság nem volt hajlandó.

A főváros városüzemeltetési bizottságának június 23-ai ülésén a testület kérdéseire adott BKV-s válaszokból az is kiderült, hogy a franciaországi próbák végeztével egyoldali kerékkopást tapasztaltak, ami a gyártó indoklása szerint a próbapálya vonalvezetése, és a próba körülményei miatt alakultak ki.

 

A felmerülő sorozatos problémák miatt idén márciusban Demszky Gábor bekérette magához a francia nagykövetet, a BKV vezérigazgatója, Kocsis István pedig ultimátumot adott a gyártónak. A Fővárosi Közgyűlés ezt június 3-ai ülésén nyomatékosította is: döntése értelmében felbontják a szerződést az Alstommal, ha a gyártó nem tudja megszerezni a típusengedélyt július végéig.

Az ügy érdekes mellékzöngéje, hogy a BKV június 17-én arról számolt be, hogy az Alstom szerelvény éjszakai próbafutása során szándékos rongálás jeleire bukkantak szakértőik.

A próbafutás előtti statikus tesztek során azt tapasztalták, hogy az utastájékoztató rendszer nem kap energiaellátást. A vizsgálat során kisderült, hogy az utastérben levő egyik villamos elosztószekrényben a csatlakozót valaki szándékosan eltörte.

A cég véleménye szerint az elkövető feltehetően a szigorú biztonsági előírások ellenére napközben juthatott a zárt szerelvénybe. A rongálás könnyen veszélybe sodorhatta volna a hetek óta tartó utolsó tartampróbát, ezért a társaság rendőrségi feljelentést tett.

A Blikk egy nappal később arról írt, hogy a tűzjelző, az ajtónyitó és több fontos berendezés is meghibásodott a tesztjárművön. A baj akkora volt, hogy a tesztelő járművezetők nem merték aláírni a tesztvezetés jegyzőkönyvét. Ha ezt megtették volna, akkor ezzel azt igazolták volna, hogy a járművel minden rendben van. A lap szerint a felmerülő problémákat a BKV és az Alstom azért próbálja eltitkolni, hogy elkerüljék a 60 milliárdos megrendelés elbukását. A szerelvényeknek ugyanis ezer kilométert kell hiba nélkül teljesíteniük.

A BKV válasza szerint elkötelezettek abban, hogy csak tökéletesen működő, műszaki szempontból kifogástalan járműveket vegyenek át. Ha nem ezt az utat járnák, akkor felelőtlenül használnák fel az adófizetők pénzét. Bár elismerték, hogy hibák valóban adódnak, a gyártó azokat folyamatosan kijavítja, s a tesztelés hiteles mérésekkel rendben zajlik.

Az NKH mai döntését a főváros vezetése elfogadja, és tiszteletben tartja, ugyanakkor a határozat még nincs a városvezetés kezében - nyilatkozta pénteken Ikvai-Szabó Imre, gazdasági ügyekért felelős főpolgármester-helyettes. Kezdeményezésére a jövő hét elejére összehívják a főváros gazdasági, illetve pénzügyi és közbeszerzési bizottságát is, hogy rendkívüli ülésükön megvizsgálják, milyen jogi és pénzügyi következményei lehetnek az NKH határozatának.

A következő napokban a BKV is áttekinti, hogy milyen lépéseket kell tennie, ha az Alstom metrók nem tudnak forgalomba állni. A jelenleg futó szovjet metrók felújítása ez esetben elkerülhetetlenné válik, mely 3-4 milliárdos költséget jelentene.

A kialakult helyzetet súlyosbítja, hogy az automata vezérlésű 4-es metróra szánt szerelvények engedélyét csak azt követően lehetne kiadni, ha a 2-es vonalon közlekedő hagyományos kocsik már megkapták azt. A mostani döntés értelmében a 4-es metróra szánt kocsik érkezése is csúszna, ezáltal újabb egy évvel is tolódhat az új földalatti vonal jelenleg 2013-ra tervezett átadása.

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) közleményében felhívja a figyelmet, hogy a 4-es metró kiemelt uniós projekt, amelyet a jelenlegi finanszírozási ciklus végéig, 2015 végéig le kell zárni, ellenkező esetben a vonal teljes építési költségét mi fizethetjük.

A VEKE szerint az NKH döntésével jogi értelemben is elkerülhetetlenné vált az Alstom-szerződés felbontása. Úgy látják, hogy egy új járműtender kiírása, és az azzal járó késedelmek még mindig kisebb veszteséget okoznak, mint egy üzemeltetési szempontból kockázatos jármű tízmilliárdokért történő beszerzése.

„Bár az Alstom-szerződés kapcsán a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomoz, javasoljuk, hogy teljes körű független szakértői vizsgálat tárja fel a BKV-nál történt hibákat és hiányosságokat, melyek a műszaki előírásoknak nem megfelelő típusengedélyeztetési folyamatához és ilyen jelentős időveszteséghez vezettek."

Vitézy Dávid, a VEKE szóvivője pénteken arról is beszélt, hogy a BKV-nak újra kell tárgyalnia a 2-es és 4-es metró felújításával, építésével kapcsolatos szerződéseket. A francia gyártóval kötött szerződés meghiúsulása miatt a BKV lehívhatja a szerződésben rögzített bankgaranciákat, ezzel jelentős jövedelemhez jutva.

„A szerződés meghiúsulása kapcsán biztosítani kell, hogy se a BKV-menedzsment, se a városvezetés ezt a pénzt ne költhesse el napi működési kiadásokra, az mindenképpen BKV járműbeszerzésre fordítódjon, ellenőrzött módon" - szól az egyesület közleménye.

Úgy látják ugyanakkor, hogy a régi szovjet kocsik szükségszerű felújítását ebből a keretösszegből is el lehetne végezni. Szerintük a 3-as vonal elöregedett szerelvényeinek cseréjét is be lehetne vonni a későbbi, esetleges új tenderbe, és azt is figyelembe kellene venni, hogy a metró és a HÉV összekötése megoldhatóvá váljon. Jelenleg két teljesen különböző műszaki háttérrel rendelkező közlekedési ágazatként működnek, felesleges átszállásra kényszerítve az utasokat.

Javasolják továbbá, hogy a 4-es vonal ne automata üzemű legyen, annak beüzemelése hosszabb időt venne igénybe, veszélyeztetve a projekt befejezését. Hozzáteszik, hogy a 2-es, 4-es és a 3-as vonalon szükséges járműbeszerzés mérete már egy önálló gyáregység telepítését is alátámaszthatja, amit nemzetgazdasági szempontból szintén mérlegelni kéne.

Az Alstom pénteken kiadott közleménye szerint a kötöttpályás járműveiken használt fékrendszerek hasonlóak az Európában széles körben alkalmazott metrófékekhez, de a magyar előírásoknak nem felelnek meg. A cég derogációt kért, azaz mentesítést e szabály alól, de azt a hatóság nem adta meg. Az Alstom most jogi és technikai szakértők bevonásával vizsgálja, hogy fellebbez-e az NKH határozata ellen.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.