Gazdaság

Uniós űrprogram

"Brüsszelben még a liftben is azt kérdezik: hogy áll a forint?"

/ 2009.01.30., péntek 14:17 /

Kitörési pont lehet Európának az űrkutatás Barsiné Pataky Etelka szerint. A Fidesz néppárti európai parlamenti képviselője annak kapcsán nyilatkozott a Heti Válasznak, hogy hétfőn és kedden tartották Budapesten az Eurisyt, az európai űrkutatási konferenciát.

- Madame Galileónak is nevezik önt arról az uniós műholdas programról, a Galileóról, amelynek ön az egyik "motorja", és amely a közlekedéstől kezdve a határőrizetig rengeteg lehetőséggel kecsegtet.

- Az Európai Uniónak saját műholdas helymeghatározási rendszere kell hogy legyen az amerikai GPS helyett. A Galileo 30 műholdjával pontosan feltérképezhető, hova érdemes szélerőműveket tervezni, segíthet az unió külső határainak és kereskedelmi útjainak védelmében. Anélkül, hogy nagy szavakat használnék, a Galileo segítségével az unió a globális versenyben is előnyhöz juthat. Emellett technológiai függetlenségre tehet szert. Erről is beszéltek a konferencia résztvevői. Előadást tartott Kai-Uwe Schrogl, az Európai Világűr-politikai Intézet, az ESPI igazgatója, és itt volt Jean-Jacques Dordain, az Európai Űrügynökség, az ESA vezérigazgatója is.

- Magyarország is profitálhat a konferenciából?

- Csehország jó példa. Két éve Prágában tartottak egy hasonló tanácskozást. A csehek már évekkel ezelőtt felismerték, hogy mennyi haszonnal kecsegtet az űrprogram. Azóta is sokat dolgoznak azon, hogy helyzetbe kerüljenek. Miniszterelnökük, Mirek Topolánek személyesen lobbizott azért a nyáron Párizsban, hogy aztán novemberben teljes jogú tagnak felvegyék Csehországot az Európai Űrügynökségbe, az ESA-ba. Magyarország egyelőre társult tag, és nem látszik reálisnak a 2010-re tervezett belépés. A teljes jogú tagság ugyan anyagi kötelezettséget is jelent, de nem elveszett pénzről van szó, amennyit befizet, annyit vissza is kaphat a tagország. Remélem, hogy lesznek olyan cégeink, amelyek bekapcsolódhatnak az európai programokba. Például lehetnénk a tesztközpontja a kisebb műholdaknak. A magas szintű technológiával járó fejlesztésekkel jelentősen tudnánk könnyíteni például Budapest közlekedési gondjain.



- Például a négyes metró?

- Nagyon szomorú történet. Több hibát elkövetett a főváros. Az első: nem tudott korszerű tervet beadni Brüsszelnek. Amikor a város folyamatosan változik, és amikor egy ilyen nagy beruházás elindul, nem elég egy régi tervet leporolni, hanem folyamatosan aktualizálni kell. Tíz-húsz évre előre kell látni. A hibák sorozata miatt nem fogja hozni azt az előnyt a metró, amire számítottunk volna.

- A következő öt évben nem lesz tagja az Európai Parlamentnek.

- Öt évet vállaltam 2004-ben, nem tízet vagy tizenötöt. A nyáron felmerült, hogy esetleg a magyar elnökségig, 2011-ig folytatnám a munkát. Késő ősszel született meg a döntés, hogy erre a rövid időre sem maradok. Húsz éve kezdtem el politizálni, és kilenc évet külföldön töltöttem. Magyarország ma olyan nehéz helyzetben van, hogy mindenkit a fedélzetre kell hívni. Szívesen fogok itthon dolgozni.

- Milyen hasznosítható tapasztalatokat hoz haza Brüsszelből?

- Azt az elvet képviseltem Brüsszelben, hogy ne csak a problémáinkat vigyük oda, ne csak kérjünk, hanem adjunk is az EU-nak. Hiszek abban, hogy jelentősen gazdagítani tudjuk Európát. Amit képesek vagyunk adni, és amit kapunk, annak egyensúlyban kell lennie.

- Mit adott és mit kapott Brüsszelben?

- A Galileo feltétlenül az adott oldalhoz tartozik. De ugyanakkor, amikor Magyarország érdekeiért kellett harcba menni, akkor például el tudtuk érni azt, hogy a vasútnál a nemzetközi személyforgalmat vagy a postapiacot két évvel később liberalizálják.

- Európában még úgy gondolják, hogy tudjuk gazdagítani az uniót?

- Az utóbbi hónapokban megváltozott a helyzet, Magyarország szédítő sebességgel épül le, látványosan romlik a külföldi megítélésünk. Például tavaly a francia EU-elnökség végén Sarkozy elnök záróbeszédében kétszer is megemlítette Magyarországot, amiért ki kellett segíteni. Brüsszelben még a liftben is azt kérdezték a kollégák, hogy éppen hogyan áll a forint. Ettől függetlenül mélységesen hiszek abban, hogy el fog jönni Magyarország számára még az az idő, amikor a hozzám hasonló mérnök-politikusoknak lehetőségük lesz arra, hogy alkotói legyenek az európai projekteknek, folyamatoknak.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.