Gazdaság

Üzennek Brüsszelnek, hogy állítsa meg Párizst

/ 2017.04.21., péntek 15:10 /

A nyugat-európai versenykorlátozó intézkedésekkel szembeni közös nyilatkozatot fogadtak el a magyar, cseh, szlovák és lengyel fuvarozási érdekképviseleti vezetők Budapesten.

A probléma az, hogy miután az uniós csatlakozást követően ezen országok fuvarozói jelentős piaci részesedést szereztek Nyugat-Európában, az ottani kormányok az utóbbi két-három évben egymás után léptettek életbe olyan intézkedéseket, amelyek ezt a folyamatot a visszájára fordíthatják. Ilyen például a helyi (például német, francia, osztrák) minimálbér megkövetelése az országaikat érintő fuvarokat végző sofőrök esetén. Ráadásul ehhez hatalmas adminisztrációs teher járul, Ausztriában például egyetlen fuvar bejelentése 10-12 percet vesz igénybe.

Erről nemrég részletesen nyilatkozott a Heti Válasznak Wáberer György, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) elnöke. Magyar részről, az MKFE nevében ő szignózta a közös nyilatkozatot pénteken. A négy aláíró szervezet együtt közel 10 ezer vállalkozást tömörít, amelyek 172 ezer kamionszerelvényt működtetnek.

A dokumentumot az Európai Bizottsághoz juttatják el, a testület ugyanis hamarosan tárgyalja azt a közúti jogszabálycsomagot, amely végeredményben zöld vagy piros jelzést ad az említett piacvédelmi törekvéseknek. A fuvarozó szervezetek tehát Brüsszelnek üzennek, hogy állítsa meg Bécset, Berlint, Párizst. Az aláírók világos és egyszerű, diszkriminációmentes szabályozást szeretnének. Addig is pedig a már bevezetett intézkedések végrehajtásának felfüggesztését.

Wáberer György az aláírás előtt arról beszélt, hogy komolyan veszélyezteti az európai áruszállítást, ha nem sikerül megfékezni a piacvédelmi törekvéseket. Szélsőséges esetben előfordulhat, hogy nem érkeznek meg az árucikkek a boltokba, illetve az alapanyagok a gyárakba. Ehhez érdemes tudni, hogy a magyar, cseh, szlovák és lengyel fuvarozók együttes piaci részesedése az uniós piacon (távolságtól függően) 31 és 45 százalék közötti.

De ha ez nem is következik be, az üzletekben is érzékelhető áremelkedést mindenképpen okoz majd, ha nem sikerül visszaszorítani a nyugat-európai protekcionista intézkedéseket. Emellett munkahelyek százezrei szűnhetnek meg a visegrádi országokban, Magyarországon is több tízezer.

Somogyi Gábor, az MKFE főtitkára a Heti Válasz kérdésére arról beszélt, hogy a küszöbön álló francia és német választások kimenetele is befolyásolja törekvéseik sikerét. Például a francia elnökválasztás egyik esélyese, Emmanuel Macron a névadója a francia minimálbér-szabályozásnak (Loi Macron), az ő gazdasági minisztersége alatt fogadták el.

Rosta

Élő Anita

Találkozunk 2016-ban!

Tényleg iszlám lesz Európa? – végre itt a válasz

Néhány évtizeden belül muszlim többségűvé válhat Európa, jósolják sokan, míg mások ezt puszta riogatásnak, az iszlamofóbia megnyilvánulásának tartják. Egy rangos amerikai kutatóintézet viszont megmérte, mekkorára növekedhet az európai iszlám népesség a század közepére. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ahol hős a baltás gyilkos – a Heti Válasz titkos tudósítója Azerbajdzsánból

Európában legfeljebb egy német menekülttáborban lehet ilyen kis területen ennyi különböző nemzetiséget találni, mint a Kaukázusban. Ami egyrészt lenyűgöző sokszínűség, másrészt végtelen lehetőség egymás utálatára. A világon kevesen művelik ezt olyan magas szinten, mint az azeriek és az örmények. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ezért kellett mennie a legnépszerűbb lengyel politikusnak

Többen kedvelték, mint pártját és kormányát, mégis leváltották: Beata Szydłónak két év adatott Lengyelország élén. Utódja egy egykori bankár az elitellenes Jog és Igazságosság (PiS) elnökének kívánságára. Miért vállalt kockázatot Jarosław Kaczyński Mateusz Morawiecki felemelésével? A csütörtöki Heti Válaszból minden kiderül.

Fidesz-csapda a Jobbiknak – ezt benézte az Állami Számvevőszék?

Az Állami Számvevőszék 662 millió forintos büntetés kivetésével a választások előtt a Jobbik ellehetetlenülésével fenyegető lépést tett. A politikai szándék világos, a jogi megalapozottság viszont gyenge lábakon áll. Részletes háttér a csütörtöki Heti válaszban.

Ez volt Donald Trump ösztönös felismerése Jeruzsálem ügyében

Izraelnek és a keresztény jobboldalnak tett rövidlátó gesztus vagy Donald Trump politikai tehetségének megnyilvánulása, hogy az amerikai elnök Jeruzsálemet Izrael fővárosának ismerte el? Az elnök élesebben látja a lényeget, mint kritikusai, de ettől még kockázatosat húzott. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Mértéktartást! – üzeni a rendszerváltás arca

„Egyik tábor sem szereti a rendszerváltást” – állítja Kónya Imre. Miután a német államfőtől a múlt héten kitüntetést vett át, az egykori MDF-frakcióvezető arról is beszél, mi nem tetszik neki a Fidesz kormányzásában. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.