Gazdaság

Vérelszívás

/ 2011.04.13., szerda 08:30 /
Vérelszívás

Hol van már a sértődöttség, amivel az új tagállamok 2004-ben fogadták a döntést, hogy Németország és Ausztria nem nyitja meg előttük a munkaerőpiacát? Kelet-Európa retteg a hét éve fennálló blokád május elsejei megszüntetésétől. Okkal. Van olyan állam, amely máris elvesztette lakosságának tíz százalékát.

"Legközelebb ne itt tankoljanak. Ha két kilométerre letérnek az autópályáról, akár több ezer forintot is spórolhatnak" - mondja magyarul az olasz határ előtt a benzinkutas. Hét éve él Ausztriában, osztrák feleséggel alapított családot. Egyike azoknak a kivándorlóknak, akik semmilyen hivatalos statisztikában nem jelennek meg.

Magyarországon amúgy sincs sok fogalmunk róla, az uniós csatlakozás óta hányan hagyták el hazánkat. Szeretjük azzal hitegetni magunkat, hogy a szerény migrációs veszteséget elszenvedő országok közé tartozunk, ám - egyébként is csökkenő népességünk mellett - már százezer tartósan kint maradó magyar is pótolhatatlan, hiszen ez a szám is több, mint amennyi gyermek egy év alatt születik.

A legbiztosabb adat, hogy 2004 és 2010 között 73 ezren jegyeztették be magukat munkavállalóként az Egyesült Királyságban, illetve Írországban. Emellett hatvanezernél több magyar jelezte a német hatóságoknak, hogy kint szeretne maradni.

Európa Mexikója

Magyarországnak némi stabilitást ad családtámogatási és szociális rendszere, innen nézve drámai, ami tőlünk északra és keletre történik. 2008-ban az EU országaiba 3,8 millió bevándorló érkezett, ebből 2,3 millió maga is uniós polgár volt - zömmel az új keleti tagállamokból. A bővítés legfontosabb következménye az lett, hogy a régi tagállamok az öregedő népességük miatt hiányzó munkáskezeket már nem elsősorban Európán kívülről, korábbi gyarmataikról pótolják.

Mára Kelet-Európa lett a vérfrissítés legfontosabb forrása. Az alacsony születésszámmal küzdő Spanyolország 2008-ban egy év alatt 193 ezer, Olaszország 213 ezer, az Egyesült Királyság 198 ezer uniós bevándorlóval erősítette munkaerőpiacát - úgy, hogy képzésükre egy fillért sem kellett fordítaniuk. Belehúztak a kis államok is: az ezer helyi lakosra jutó bevándorlók számában Luxemburg, Málta és a magyar vendéglátósok körében is kedvelt Ciprus áll az élen.

Az uniós csatlakozás utáni migráció még a nagy kivándorlási hagyományokkal rendelkező, Európa Mexikójának tartott Lengyelország számára is sokkot okozott. Pedig 2004-ben a lengyelek még a többi kelet-európai országnál is csalódottabban fogadták, hogy a német munkaerőpiac megnyitására hét évet kell várniuk.

A szomszédok közti feszültség oldódott, amint észlelték, hogy a 38 milliós állam így is két-három millió polgárát veszítette el a csatlakozás óta. S noha csak gazdasági célú kivándorlásról beszélünk, az elvesztés szó nem túlzás. A lengyelek zöme korábban idénymunkára, egy-két hónapra maradt külföldön, s kinti keresményük zömét hazavitték. A csatlakozás óta eleve többéves kint tartózkodást terveznek, a fiatalok párjukkal együtt mennek el, keresetüket pedig mind gyakrabban helyben költik el.

A német nyitástól való rettegésnek van alapja: már 2009-ben is négyszázezer lengyel dolgozott legálisan Németországban. A varsói sajtó nagy terjedelemben ecseteli a német családtámogatási rendszer előnyeit, mely a magas bérek mellett vonzó lehet a szociális vívmányokkal nem kényeztetett lengyelek számára. Az elvándorlás a falusias országrészekben már ma is olyan mértékű, hogy szinte eltűnnek a munkára fogható fiatal felnőttek. Az elemzők attól tartanak, hogy a május elsejei nyitás után újabb ötmillió lengyel veszi a sátorfáját.

Nagyításért kattintson a képre!


Román negyedek Itáliában

Pedig eddig a legnagyobb sokk nem is Lengyelországot, hanem Romániát érte. 2008-ban keleti szomszédunktól 384 ezer emigráns érkezett Nyugat-Európába, közel felük Olaszországba, 19 százalékuk Spanyolországba. Az unión belüli vándorok átlagéletkora 28 év, vagyis a románok is akkor távoznak, amikor családot kellene alapítaniuk. Emiatt az erdélyi magyarok régóta csökkenő arányszáma az idei népszámláláson először fordulhat meg. A románoktól a korábbi években csak Spanyolországba egymillió állampolgár ment ki, Olaszországban is él egy nyolcszázezres népesség, miközben az országnak 21 millió lakosa van (volt). A kivándorlást könnyíti a "járt út" hatás, az újabb útnak indulók már román negyedekbe érkeznek meg.

A harmadik legnagyobb kibocsátó Bulgária, mely világháborús mértékű veszteséget szenvedett el, 2007-es uniós csatlakozása óta hétmilliós lakosságának több mint tizede távozott. A migráció öngerjesztő folyamatát jelzi, hogy előbb a gyerekek száma csökkent, majd tanárokat kellett ezerszámra elbocsátaniuk. Ma a Görögországba érkező bolgár bevándorlók kilenc, a Spanyolországban élők hét százaléka tanár, pontosabban tanárnő. A hiány akkora, hogy az már megbénítja az egészségügyet, az orvosoknak és az ápolóknak legalább fele eltűnt az országból.

Hazafias kampányok

Járványszerűen terjed a kivándorlás a balti államokban is. A legnagyobb veszteséget elszenvedő baltikumi ország Litvánia. Évente két százalékkal apad a lakossága, ráadásul úgy, hogy a távozó litvánok helyére zömmel fehéroroszok érkeznek. A 2,3 milliós Lettország is azt számolgatja, mikor lesznek kétmilliónál kevesebben, évente ugyanis 0,6 százalékkal fogynak pusztán a kivándorlás miatt. A kormány itt korán kapcsolt, kampányokat indított a célországokban. A hazafias szólamok azonban hatástalanok maradtak, ahogy a román, bolgár vagy lengyel kabinet sem tudta hazavinni távolra szakadt fiait.

A külföldön munkát vállalók nem sokat éreznek az öreg Európát büszkeséggel eltöltő munkakörülményekből. Norvégiában a hatóságok egy húsz négyzetméteres lakásban 15 lett vendégmunkást találtak. Az idegenlégiósokat gyakran félkész házak fűtetlen, villany nélküli alagsoraiban szállásolják el a norvég télben. Ivan Indans, a Latvijas Universitate kutatója rámutat, hogy Írországban öt euró a minimálóradíj, ám a lettek csak 2,5-et kapnak, ráadásul a hét minden napján kell dolgozniuk, nemritkán 16 órát egy nap. Gyakran alkalmazzák őket gombaszedésre, de nem munkavállalóként, hanem vállalkozóként, mert így ki lehet játszani a munkaidőre és a minimálbérre vonatkozó törvényt.

Több olyan állam is van, melybe a külföldi tőkebefektetésnél is nagyobb (Románia) vagy azt megközelítő összeg (Lengyelország, Baltikum) áramlik a migránsok hazautalásaiból, ám ezért komoly árat fizetnek. Nőtt a válások aránya, a párok közül ugyanis az egyik gyakran otthon marad a gyerekekkel.

A lett lapok beszámoltak annak a nőnek a példájáról, aki munkanélküli férjét és hároméves gyermekét hátrahagyva Írországban hajnaltól a földeken dolgozott, utána egy hotelben vállalt takarítást, ám öt év után megelégelte, hogy "egyszer alakítson egy évben boldog családot". Ám míg korábban a bíróságok rendre az anyáknak ítélték a gyermeket, manapság a felügyeleti jogot az otthonmaradó, igen gyakran az apa kapja meg. A migráns szülők pedig nemegyszer saját gyermeküket rabolják el külföldre a másik elől.

Az ír hatóságoknak gondot okoz a névházasságok magas aránya. Kiderült, hogy az uniós állampolgársággal remekül lehet keresni, mivel az Írországba Bangladesből, Indiából vagy Pakisztánból érkező illegális bevándorló legálissá válik, ha házasságot köt egy baltikumival. A tarifa tízezer euró, a hatóságok pedig tehetetlenek, mert eddig úgy leplezték le a névházasságokat, hogy bebizonyították: a párok nem élnek együtt. De mit tehetnek, amikor az ifjú házaspárral még vagy tíz lett vagy litván bevándorló osztozik egy garzonon? Az ír anyakönyvi adatokat nem küldik el a baltikumi hivatalos szerveknek, így a névházasságoknak nincs nyoma az anyaországban.

Elveszett nemzedék

A kivándorlók a gyermekeket gyakran nem viszik magukkal a fogadó országba. Csak Romániában 350 ezer gyermeknek él legalább egyik szülője külföldön, 126 ezer tíz év alatti migrációs árvát tartanak nyilván: olyan gyermeket, akinek szülei otthon hagyták. A lettek a probléma nagyságrendjét akkor kezdték érzékelni, amikor megugrott a gyermekek körében elkövetett öngyilkosságok száma. "Nem tudok másra gondolni, csak arra, hogy nem lesz anyukám többé. Csupán egy dolgot akarok: még egyszer otthon találni őt." "Az apukám csak három nappal az elutazása előtt szólt, hogy elmegy tőlünk. Hétéves voltam akkor, fél évig az ő pólóját hordtam otthon, annyira hiányzott" - idézett egy litván kutató két gyermekvallomást a témáról.

A nagy kivándorlási veszteséget elszenvedő országokban a gyermekeket gyakran évekre magukra hagyják a szüleik, egy rokon, a szomszéd, esetleg pedagógus gondjaira bízva. Az otthonmaradóknak nem az egyedüllét a legnehezebb, hanem hogy bűntudattal élik meg szüleik távozását. Úgy hiszik, nem voltak elég jók, hiszen egyébként hogyan hagyhatták volna magukra őket. A skype-apukák és euróanyák többnyire a hét rögzített napjain és órájában jelentkeznek be. A szuperérzékenyként és agresszívként leírt "fehér árvák" számára ez az állapot akár évekig is eltarthat.

Alvóövezet Ausztria mellett

Magyarország ehhez képest a béke szigete. Kedvező helyzetünk részben földrajzi elhelyezkedésünknek köszönhető. Ausztriába nem kell kitelepedni a munkavállaláshoz, elég a határ mellé költözni, a Burgenland melletti 30 kilométeres alvózónába. "Sokat keresni, olcsón élni" - ezt a receptet követik a néhány éve még csak Kelet-Magyarországról idetelepedők, az utóbbi időben aztán jöttek az erdélyi magyarok és románok is. Hardi Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia regionális kutatóintézetének győri főmunkatársa szerint már az oroszok is megjelentek a térségben.

A határ menti transzmigrációs sáv nem egyedülálló Európában, Trieszt mellett is van hasonló, amit az Olaszországban munkát vállalók használnak alvóövezetként. Magyarországnak azonban nemcsak migrációs vesztesége, hanem nyeresége is van. A lendületesen fejlődő szlovák főváros agglomerációja elér a határ menti első magyar településig, Rajkáig, olyannyira, hogy a pozsonyi helyi busz magyar területen is közlekedik. A szlovák hullám az elmúlt egy-két évben a Pozsonytól 34 kilométerre fekvő harmincezres kisvárosra, Mosonmagyaróvárra is átterjedt. A válság hatására azonban nemcsak a szlovák ajkúak jönnek, de a magyarok is mennek. Szlovákia szintén jelentős migrációs veszteséget szenvedett el, és komoly szakemberhiány alakult ki náluk, ezért a pozsonyi építkezéseken sok magyar vállalkozó és munkavállaló vészeli át a válságos hónapokat.



Szakmai exodus Magyarországról

Orvos, nővér: Az egészségügyben furcsa migrációs láncolat alakul ki: a britek és a spanyolok a jobban fizető Amerikában és az arab világban keresnek állást, helyükre németek és svédek, "meteorológiai kivándorlók" érkeznek. Állásaikat pedig magyarok töltik be.

Hentes: Egyre több hazai élelmiszeráruház húspultjai mögött tűnnek fel nők a külföldre távozó hentesek helyén. Csontozó munkakörbe számos országba keresnek munkaerőt. Hollandiában például havi nettó 290 ezer forintot kereshetnek a szállásköltségükön felül.

Mérnök: A legtöbb kivándorlót a műszaki értelmiség köreiben kell keresnünk. A kétezres évek közepén minden negyedik friss diplomásra jutott egy kivándorló. Magas bérekkel csábítják az angolul felsőfokon beszélőket, a többiek viszont itthon is nehezen találnak állást.

Pincér: Ausztria és Németország mellett az utóbbi években Spanyolország és Ciprus vált a magyar munkavállalók egyik kedvenc helyévé. Nem vándorolnak ki végleg, inkább kétlaki életet folytatnak, saját üzlet nyitásához ugyanis nem rendelkeznek megfelelő tőkével.

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.