Gazdaság

Versenyre fel!

/ 2018.04.18., szerda 17:02 /

A kormányfő szavainak megfelelően valóban bátor döntésekre van szükség az ország felzárkózási esélyeinek javításához. Az oktatásban például a jegybank szerint is sok mindent másképp kellene csinálni, mint az elmúlt nyolc évben.

Aligha van még egy közszereplő Magyarországon, akit annyit dicsért a miniszterelnök az elmúlt egy évben, mint Matolcsy György jegybankelnököt. Orbán Viktor a választások utáni sajtótájékoztatóján a Matolcsy-iskola hívének vallotta magát, amely szerint a pénzügyeket rendben kell tartani, az adósságot pedig üldözni. Márciusban azt mondta, hogy szerencsés ország vagyunk, mert Matolcsy György vezeti a Magyar Nemzeti Bankot (MNB). Április 8. előtt pedig a Figyelőnek arról beszélt: egyetért azokkal, akik sürgetik az ország versenyképességének javítását, és rokonszenvesek számára a nemzeti bank elemzőgárdáját alkotó közgazdászok elképzelései. Hozzátette: bátor döntéseket kell hozni e területen, és a különféle műhelyek elgondolásainak összegzése után 2019 januárjában erőteljes versenyképességi politikát kell elindítani.

Gyorsítani kell

Ezekre a mondatokra felfigyeltek azok, akik – választási program híján – azt próbálják kitalálni, hogy milyen gazdasági intézkedések várhatók a negyedik Orbán-kormánytól. Ráadásul a versenyképességi fordulat szükségességéről a magyar gazdaságpolitika formálói már két éve beszélnek. Mit jelent az alapfogalom? A jegybanki definíció szerint a gazdaság hosszú távú teljesítményét meghatározó tényezők összességének színvonalát. Kiterjed többek között a termelékenységre, az emberi erőforrás mennyiségére és minőségére, a technikai haladásra, a szabályozói környezetre, a vállalkozói attitűdre és a finanszírozási lehetőségekre. Megközelítésük szerint egy nemzetgazdaság akkor versenyképes, ha a rendelkezésére álló erőforrásait optimálisan hasznosítja a lehető legmagasabb szintű, de még fenntartható jólét elérésére.

Versenyről azért is beszélhetünk, mert az említett tényezők alapján többféle nemzetközi rangsor készül. Ezek többségében hazánk nem szerepel fényesen: a leginkább figyelt ranglistákon Magyarország jellemzően az uniós mezőny utolsó negyedében található, a visegrádi versenytársak mögött (lásd táblázatunkat). Ennek két szempontból van jelentősége. Egyrészt a rangsorokat megnézik a befektetők, akik azon gondolkoznak, hogy Közép- Európában hol ruházzanak be. Másrészt ezek azt is mutatják, milyen esélyei vannak egy országnak arra, hogy felzárkózzon a gazdagabb nemzetekhez. Végső soron a gyenge magyar versenyképesség áll amögött, hogy az egy főre eső gazdasági teljesítmény terén 2002 után Szlovákia és Lengyelország is megelőzte hazánkat, Románia pedig sokat lefaragott a hátrányából.

Az MNB 2016 elején kiadta Versenyképesség és növekedés című tanulmánykötetét, amely a folyamatok elemzése mellett 50 intézkedést javasolt az előrelépéshez. Az év őszén pedig a kormány létrehozta a Nemzeti Versenyképességi Tanácsot, elsősorban olyan javaslatok kidolgozására, amelyek hatása már rövid távon is érvényesül. Nem véletlen, hogy abban az esztendőben fordult a gazdaságpolitikusok figyelme a kérdés felé: a recesszió hátrahagyása után ekkor volt a legalacsonyabb a gazdasági növekedés (2,1 százalék), döntően azért, mert hiányoztak az uniós források. Látszott tehát, hogy tenni kell valamit, ha nem akarnak örökké ezekre támaszkodni.

Ez a tempó amúgy is túl szerény, ezt a kormányfő is egyértelművé tette a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) márciusi rendezvényén, amikor – Varga Mihály jelenlétében – azt mondta: csak olyan gazdasági miniszterrel tud együttműködni, aki négy évre vállalja a négyszázalékos növekedést, nem csak kettőre. Ehhez jelentős intézkedésekre van szükség, hiszen 2022-ig lesz legalább egy év, amikor nem élénkítik uniós pénzek a gazdaságot. Az is szinte biztos, hogy a ciklus során nem lesz végig olyan kedvező – a magyar növekedést támogató – a világgazdasági helyzet, mint jelenleg.

Csapdahelyzet

Milyen műhelyek javaslatait kell összefésülni? A jegybankon kívül ilyen a Nemzeti Versenyképességi Tanács, melynek Varga Mihályon kívül Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szintén tagja, de a testület önállóan is meg szokta fogalmazni véleményét. A kormányfői rokonszenv miatt az MNB ajánlásai indulnak a legjobb eséllyel, különösen a politikai szempontból is hasznosnak tűnők. Ilyen például a munkát terhelő adók mérséklése, ahol csak a mérték a kérdés.

Ennek két formája lehet: a munkáltatók által fizetett, jelenleg 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) további csökkentése, valamint a 15 százalékos személyi jövedelemadó (szja) mérséklése, akár egy számjegyű szintre. Bár mindkettő rendszeresen előkerül a kormányzati nyilatkozatokban, inkább az előbbi valószínű, mert Orbán Viktor azt a célt tűzte ki, hogy 2022-re a munkaadók – most még érdemben magasabb – járulékterhe alacsonyabb legyen hazánkban, mint más térségbeli országokban. Teljesen nem zárja ki egymást a kettő, ám mivel egyaránt apasztják a költségvetés bevételeit, párhuzamos csökkentésük előtt korlátozott a mozgástér. (A most véget érő ciklusban a szocho 7,5, az szja egy százalékponttal mérséklődött.)

Ha megvalósulnak, a születésszám növelését szolgáló intézkedések szintén népszerűek lesznek, hiszen az MNB olyasmiket javasolt, mint a gyermekgondozási díj (gyed), a családi adóalap-kedvezmény és az egyszeri anyasági támogatás növelése. Továbbá azt, hogy a gyes/gyed időszaka ne csak szolgálati, hanem munkaviszonynak is minősüljön. Elsőre talán furcsa, hogy demográfiai kérdések is helyet kaptak a versenyképességi kötetben, de hosszabb távon valóban ez az egyik legfontosabb tényező.

Az oktatási intézkedések valamivel rövidebb idő alatt hatnak, de vitatottabb kérdésről van szó. Ezen a téren az MKIK is erősen szokta hallatni a hangját, és az általa képviselt irányvonal több tekintetben ütközik a jegybank tanácsaival. A szakképzést a kamara javaslatára úgy alakították át, hogy az minél gyorsabban a munkáltatók igényeinek megfelelő embereket bocsásson ki. Az MNB tavaly ősszel kiadott első versenyképességi jelentésében viszont azt olvashatjuk: mivel a fejlődés miatt gyorsan változnak az igények, olyan oktatási rendszert kell kialakítani, amely elsősorban a folyamatos tanulás igényével és képességével ruházza fel a diákokat. Míg Parragh László tavaly hibának nevezte, hogy a polgármesterek nem mernek gimnáziumokat bezárni, a jegybank az alap- és a középfokú oktatás minőségének javítását, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának további növelését szorgalmazza.

A kormányzati irányvonal eddig a kamarai véleményhez állt közelebb. A kabinet a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30-34 évesek arányára mindössze 30,4 százalékos célértéket vállalt az Európai Uniónál 2020-ra, ami a jelenleginél (32,3 százalék) alacsonyabb. A kormány tehát azt akarja, hogy kevesebb legyen a diplomás. Kétségtelen, hogy Németország a magyarral szinte megegyező mutatóval a világ egyik legfejlettebb gazdasága, de ezt más korszakban vívta ki, és a tendencia ott növekvő, miközben hazánkban az utóbbi két évben csökkent a felsőfokú végzettségűek aránya az említett korcsoportban. (Lengyelországban egyébként ez már közel 46 százalék.) Ráadásul Magyarország nem megmaradni, hanem felkapaszkodni szeretne a legfejlettebb országok közé. Amihez a nemzetközi példák alapján jelentős összegeket kellene az oktatás színvonalának javítására fordítani.

Ezen a téren tehát át kellene állítani a váltókat, de kétséges, hogy erre hajlandó lesz-e a kormány, hiszen az oktatáspolitika 2010 óta meglehetősen következetes. Az is a változás ellen szól, hogy a kabinet továbbra is rengeteg adófizetői pénzt áldoz olyan ipari beruházások támogatására, amelyek részben még mindig az alacsony magyar bérszint miatt jönnek létre. Pedig ez lényegében a közepes fejlettségű országok csapdája, ahonnan tudás- és innovációvezérelt növekedési modellel lehetne kitörni, ahogy a jegybank javasolja. A miniszterelnök szerint erre azonban az olyan nagyberuházások is alkalmasak, mint a paksi atomerőmű-bővítés és a Budapest–Belgrád vasút korszerűsítése. Ezek ugyanakkor nem véletlenül hiányoznak a jegybanki anyagból: megépítésük elképesztően költséges, miközben megtérülésük legalábbis kétséges. Szerencsés lenne tehát, ha Matolcsy György befolyása a kormányfői dicsérettel arányosan alakulna a versenyképességi intézkedések terén.

Ami számítana

Az egészségügyben részben szintén más a jegybanki ajánlás, mint az eddigi kormányzati irányvonal. Az MNB szakemberei azt javasolják, hogy intézményesített formában – egészségpénztárakon és -biztosításokon keresztül – csatornázzák be az ágazatba az eddig egyéb, például hálapénz formájában beérkező magánforrásokat. Így ugyanis hatékonyabban hasznosulhatnának.

A megvalósulásra azoknak a javaslatoknak van a legkisebb esélyük, amelyek ártanának a kormány népszerűségének. A legjobb példa erre az állami alkalmazottak létszámcsökkentése, amelyről Lázár János kancelláriaminiszter az előző négy évben rengeteget beszélt, ám – több tucat háttérintézmény megszüntetése ellenére – nem sok minden történt. „Ha az államigazgatás felszabadít 25 ezer embert (ennyit biztosan tudna!), akkor azzal javul az ország versenyképessége. Ha kettőről egy hétre csökken az ingatlanbejegyzés, az senkit nem érdekel” – nyilatkozta lapunknak tavaly Sinkó Ottó, a legnagyobb magyar tulajdonú iparvállalat, a Videoton Holding társ-vezérigazgatója, utalva a földhivatali változásokra. A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben az elbocsátott közszolgák elsöprő többsége biztosan el tudna helyezkedni a versenyszférában, ha megkapja a szükséges átképzést. A leépítés azonban nem valószínű, már csak a jövő őszi önkormányzati választások miatt sem.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.