Egészségesen az unióban Az egy főre jutó cigarettafogyasztás Magyarországon a harmadik legmagasabb a világon. Az elmúlt tíz év felmérései szerint a dohányzók aránya 50 százalék. A tüdőrákban elhunytak aránya a világon nálunk a legmagasabb mindkét nemet tekintve. A dohányzással összefüggő (szív- és érrendszeri, szájrák) megbetegedésekben elsősorban a középkorú emberek körében magas az elhalálozás. A dohányzás visszaszorítását tűzte célul az 1999-ben megalkotott, a nem dohányzók védelmét szolgáló törvény. E szerint például helyi közlekedési eszközökön, közintézményekben, rendelőintézetekben, gyógyszertárakban, közoktatási intézményekben tilos a dohányzás. A vendéglátó-ipari egységekben külön helyiséget kell biztosítani a nem dohányzók számára. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) 1998-as határozata szerint 2015-re az Európai Unió állampolgárainak dohány-, alkohol-, drogmentes, egészséges környezetben kell élniük.

Minden tapasztalt vámos szinte ránézésre megmondja, hogy az adott típusú személyautóban hol kell keresni a gondosan eldugott csempészárut. Így gyakran a gépkocsi aljáról vagy az ajtókárpit mögül, esetleg a kocsi utasterének tetejéről kerül elő a tiltott termék: a cigaretta. A nagyobb fogások természetesen a kamionok belsejében lapulnak. A korábbi felderítések tapasztalataival ellentétben az utolsó időszak eredményei azt mutatják, hogy ezek a termékek többnyire a legálisan beszállított áruk közül kerülnek elő a vámkezelésekkor - tudtuk meg Kanta Tünde ezredestől, a Központi Bűnüldözési Parancsnokság vezetőjétől. Mivel a vámszerveknek nincs lehetőségük a nemzetközi áruforgalom teljes körű ellenőrzésére, ezért számítógépes programok segítségével "szúrják ki" tételes vámvizsgálatra a szállítmányokat. A kiválasztásnál figyelembe veszik a fuvarokmányok tartalmát, a kamionra vonatkozó adatokat, amelyeket a jármű mérése után kapott súlyadatokkal is összevetnek. Egy-egy esetben ugyanis a 100-150 kilogrammos eltérés árulkodó lehet. A felderítés során a korábbi esetek tanulságaira, a statisztikai eredményekre és az Európai Unió tagállamaitól kapott információkra támaszkodnak. Ez utóbbiak különösen hasznosak, mivel a lefoglalt termékek többségét nyugat-európai dohánygyárakban állítják elő. Vámosaink három hónap alatt mintegy 800 millió forint értékű (több mint 210 ezer karton) dohányárura bukkantak. Tavaly 150 esetben derítettek fel illegális cigarettaszállítmányokat 1,1 milliárd forintot meghaladó értékben. A csempészárut az elkövetők általában nem magyarországi értékesítésre szánják, a szállítmányok végállomását - a "keleti körutazás" után - az Európai Unió területén kell keresni. Nem véletlenül, hiszen az uniós országokban igen magas jövedéki adóval sújtják a dohánytermékeket. Az adózatlan áruhoz sokkal olcsóbban juthat hozzá illegálisan a vásárló, ezért óriási a felvevőpiac. A "beszerzési árnak" pedig akár a duplája is lehet a jogtalan haszon, ha a kamionnak lebukás nélkül sikerül túljutnia a határokon.

A felderítésekben évek óta a hegyeshalmi vámhivatal vezet. 2000-ben 96, az idén 54 esetben bukkantak illegális szállítmányokra. Kedvező eredményeket mondhatnak magukénak a gyulai és a soproni vámosok is. A lefoglalt jövedéki termékekre - például alkohol, üzemanyag, dohányáru - minden esetben a megsemmisítés vár. Az elkobzott és a lefoglalt áruk egyébként évente összességében több mint kétszázmillió forintot emésztenek fel, a raktározással, szállítással, megsemmisítéssel és a szakértői díjakkal együtt.

A cigarettacsempészet azonban veszélyes üzletág. A szervező a pénzét, a kamionsofőr (aki többnyire mit sem sejt a rakomány tartalmáról) viszont a szabadságát is kockáztatja. Csempészésért és deviza-bűncselekményért ugyanis kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Ha jövedéki eljárást is kezdeményeznek a szállítást vállalóval szemben, akár milliós nagyságrendű is lehet a kirótt bírság.

Magyarországon az értékesítés során lefoglalt illegális termékek nagy része általában román vagy ukrán eredetű és rendkívül silány minőségű. Az ismertebb márkanevek alatt már megjelentek a kétes származású hamisítványok is. Legalábbis ezt tapasztalják a testület központi járőrszolgálatának munkatársai. A járőrök a különböző vámhivatalokkal együttműködve elsősorban a közterületeken, a (fekete)piacokon és a közutakon tartanak váratlan ellenőrzéseket. A vámnyomozók ma már titkosszolgálati eszközökkel is élhetnek munkájuk során.