Gazdaság

Vonatrablás

Figyelmeztető levél Gyurcsány Ferencnek

, / 2008.07.15., kedd 09:13 /

Az év privatizációja vagy az év buktája? A MÁV Cargo egyre zűrösebb eladásáról van szó, amely körül még a kínos sikerdíjügy hullámai sem ültek el. Most egy Gyurcsány Ferencnek címzett figyelmeztető levél és az Állami Számvevőszék jelentése ébreszt kételyeket a happy endet illetően.

Az év üzlete - így minősítették alig egy hónapja külföldi szakértők az egyetlen nyereséges MÁV-leányvállalat, az árufuvarozó MÁV Cargo Zrt. eladását; az ügylet fölött azonban máris gyülekeznek az újabb viharfelhők. A Gazdasági Versenyhivatal és a július elsejétől megszűnő Magyar Vasúti Hivatal (MVH) elnöke még tavaszszal közös levelet írt a miniszterelnöknek, melyben aggodalmukat fejezték ki a 102,5 milliárd forintos üzlet miatt. Lapzártánkig több részlet nem szivárgott ki a levélből, de azért nem kell teljes sötétségben tapogatózniuk az érdeklődőknek: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hamarosan napvilágot látó vizsgálati anyaga problémák sorát tárja fel. (Az ÁSZ ma nyilvánosságra hozott jelentése itt olvasható!)

Kinek lejt a pálya?

Pedig minden olyan szépen indult: az anyavállalattól 2006-ban kiszervezett MÁV Cargót körülzsongták a kérők. A 12 induló közül a jól hajrázó Rail Cargo Austria (RCA) és a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) konzorciuma került ki győztesen, 102,5 milliárd forintos ajánlatával (Heti Válasz, 2008. január 17.). Igaz, a győztes páros az állami tulajdonú Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) teherfuvarozási cégéből (RCA) és a magyar-osztrák állami tulajdonban lévő regionális vasúti társaságból (GYSEV) állt össze. Ez aligha nevezhető vegytiszta magánosításnak, mégsem kiáltott senki lex Cargóért.

A mesés ár kezdettől fogva szemet szúrt: a MÁV Cargo ennyit azért nem ér meg - vélik a szakemberek. Hol lehet itt a csavar? Talán azokban a kitételekben, amelyek akár a privatizációs bevétel részleges elmaradását is eredményezhetik. Az ÁSZ lapunk birtokába került jelentéstervezetéből kiderül: a MÁV kötelezettséget vállalt, hogy a vételár legfeljebb 25 százalékára rúgó (vagyis legfeljebb 25 milliárd forintos) visszatérítést ad a vevőnek, ha a szerződés aláírásától 2010. december 31-ig a vasúti pályahasználati díj az infláció mértékénél gyorsabban emelkedik. Ez mindenképpen aggályos kitétel, noha Csepi Lajos, a közlekedési tárca szakállamtitkára valószínűtlennek tartja ennek bekövetkeztét.



Zsákbamacska

Tovább mérsékelheti a valós bevételt, hogy a GYSEV-nek nincs elég pénze a vételár kifizetésére. A cég ennek ellenére 25 százalék plusz egy szavazatot kíván szerezni a Cargóban. Ezt hitelfelvétel, saját részvénnyel való fizetés vagy tőkeemelés útján teheti meg. A részvénnyel való fizetés ugyanakkor egyet jelentene a GYSEV részleges privatizációjával, ha pedig a tőkeemelést választják, a 61 százalékban tulajdonos magyar államnak 15 milliárddal kellene beszállnia az üzletbe, még mielőtt egy fillért is látott volna a vételárból. Így a privatizációból származó tiszta költségvetési bevétel akár 62,5 milliárd forintra is csökkenhet - számolgat a Népszabadság.

Ezzel azonban nincs vége a problémáknak: az ÁSZ oldalakon keresztül taglalja a privatizáció kisebb-nagyobb jogi, nyilvántartási és számviteli hiányosságait. A MÁV Cargo esetében nehéz a vagyont felmérni, mert portfóliójában különböző üzletrészek, nehezen beárazható jogok (engedélyek, hozzáférések) és eszközök találhatók. Vajon tudja-e pontosan a vevő, hogy mi került be és mit vettek ki a MÁV Cargóból? Ausztriában a sajtó egy része háborog, hogy csak egy halom ócskavas jut a győztesnek. Idehaza ezt azért másképp látják: a konzorcium csak jól jár azzal, hogy megszerzi a magyar vasúti teherfuvarozási piac 89 százalékát, és ezzel a harmadik legnagyobb szereplővé lép elő Európában. A Cargóval együtt pedig az ölébe hull a számára értékes járműjavító, a MÁV Tiszavas Kft. is, amelyet a magyar fél az utolsó pillanatban, kevéssé elegáns módon olvasztott be a Cargóba.

Brüsszelre várva

Az egyelőre nem világos, hogy a MÁV Cargo a záhonyi átrakodóhely működtetésével kapcsolatos jogosítványait - amelyek egyes szakértők szerint a jelenlegi szabályozás alapján többségi állami tulajdonú vállalatot illetnek meg - is magával viszi-e a frigybe. A záhonyi áruátrakó központ a Kelet és a Nyugat találkozópontja, és a nyomtávváltási kényszer miatt különösen fontos szerepet játszhat a jövőben. Sokan már most az új "selyemútként" emlegetik, ahonnan a kínai áruk is jönnek. Aki Záhonyban birtokon belül kerül, komoly versenyelőnyhöz juthat, hiszen a határátkelőnél az áru és a kocsi átvételekor belelát a fuvarokmányba, nyomon követheti a versenytársak tevékenységét.

Amíg a privatizációs szerződés nyilvánosságra nem kerül, addig nehéz megítélni, ki mit nyer vagy veszít. Lapunk kérdésére Christoph Mandl, az osztrák államvasutak sajtószóvivője leszögezte: a folyamat mindenki számára átlátható, a MÁV Cargo megvásárlását pedig továbbra is jó befektetésnek tartják. Bizonyos jelek azonban arra utalnak, hogy az osztrákok lassítanak: a privatizációs szerződés január 2-i aláírása után először a magyar (és az osztrák) versenyhivatalhoz adták be a papírokat, ám az egyébként sem teljes dokumentációt sietve visszavonták. Most Brüsszelben tapogatóznak, mivel az uniós versenyhatóságnak is áldását kell adnia az ügyletre. A vevőknek csak ezután kell fizetniük. Az uniós jóváhagyásra még a szokásos ügymenetben is hónapokig várni kell, ám ha valamennyi tagállam véleményét kikérik, végső döntés - és ezzel együtt a magyar költségvetés számára bevétel - idén már nem lesz.



HIÁNYOSSÁGOK AZ ÉV ÜZLETÉNÉL

• A MÁV a Cargo alapításakor megsértette a számviteli törvényt, mert a leányvállalat 91 százalékát kitevő tárgyi eszközök apportálása leltározás és vagyonértékelés nélkül történt.

• A vevő konzorcium magyar tagja, a GYSEV nem rendelkezett hozzájárulással a tranzakcióhoz sem a tulajdonosi jogok gyakorlójától, sem a vagyonkezelőtől.

• A MÁV Cargónak nem volt konszolidált éves beszámolója 2006-ra.

• Több rendőrségi nyomozás van folyamatban egy nagy értékű vagyonelem eltűnése miatt.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.