Gazdaság

Zöldülő pénzügyek

/ 2018.05.09., szerda 17:23 /

Bár a Föld napja már mögöttünk van, a tavaszi zöldülés minden évben jó apropó arra, hogy átgondoljuk személyes hozzájárulásunkat bolygónk élhetőségének fenntartásához. A környezetvédelmi megfontolások az üzleti életben is egyre nagyobb teret nyernek, az úgynevezett zöld finanszírozás a pénzügyi világ egyik legdinamikusabban fejlődő területévé vált.

Ezen olyan finanszírozási keretrendszer kialakulását értjük, amely a környezeti előnnyel rendelkező beruházásokat segíti elő. A zöld pénzügyi eszközök környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontokat segítenek beépíteni az üzleti élet szereplőinek döntéseibe. A kihívás az, hogy az üzleti döntéshozók időhorizontja jellemzően néhány évben mérhető, a környezetrombolás negatív hatásai viszont hosszabb távon – és legtöbbször máshol, másnál – jelentkeznek. A környezetet károsító tevékenységek költségei nehezen számszerűsíthetők, és első körben sokszor meg sem jelennek, de később már nagyon is konkrét kiadásként jelentkeznek. Azt például aligha tudjuk megmondani, hogy forintban kifejezve mennyit ér a tiszta levegő, de mindenki számára terhet jelenthetnek a légszennyezettség miatt később megnövekvő egészségügyi költségek – az életminőségre gyakorolt hatásról nem is beszélve.

Földünk jövője erősen függ attól, hogy a környezeti hatásokat milyen mértékben veszik figyelembe az üzleti döntéshozók. Jelentős mérföldkő a 2015-ös párizsi éghajlatvédelmi egyezmény, amely nemcsak a klímaváltozással kapcsolatos, a pénzügyi rendszert érintő kockázatokra hívta fel a figyelmet, hanem nemzetközi szinten is előremozdította a kapcsolódó munkát. Az Európai Unióban az e célra létrehozott szakértői munkacsoport idén tette közzé jelentését és javaslatait a pénzügyi rendszer „zöldítésére”. A javaslat a fenntartható pénzügyek területén átfogó uniós stratégia kialakítását célozza meg, hogy el lehessen érni a klímaegyezményben foglaltak végrehajtását. Ehhez a becslések szerint 2030-ig évi 180 milliárd eurós többletberuházásra lesz szükség a térségben, aminek finanszírozásában az európai bankrendszernek is fontos szerepet kell játszania. A környezetileg fenntartható pénzügyekre vonatkozó szabályozás átfogóan érintheti majd a pénzügyi szektort, szóba kerülhet akár a tőkemegfelelési szabályok felülvizsgálata, a zöld kötvények piacának célzott fejlesztése vagy akár egyes számviteli szabályok átalakítása is.

A környezeti célokkal összhangban lévő pénzügyek egyik legfontosabb eszközévé az úgynevezett zöld kötvények váltak, melyek piaca hónapról hónapra újabb rekordokat dönt, ahogy újabb és újabb vállalatok, városok, szupranacionális intézmények és már országok is csatlakoznak a kibocsátók sorához. Az első zöld kötvényt kibocsátó állam Lengyelország volt; 2016-ban 750 millió euró forrást vont be ily módon erdősítésre, megújuló energiatermelésre, tiszta közlekedésre és szállításra, valamint hulladéklerakók rehabilitációjára. 2017-re a teljes zöldkötvény-alapú forrásszerzés mértéke megközelítette a magyar GDP másfélszeresét, az egyik legnagyobb kibocsátóvá pedig az állami bankokon keresztül Kína vált. A zöld címke egyre népszerűbb a befektetők körében, amely az ilyen befektetési portfóliók iránti keresletben is megmutatkozik. A kérdés már sok esetben az, hogy valójában mennyire környezetbarát egy adott beruházási projekt – e területen pedig a szintén dinamikusan fejlődő zöldminősítések adhatják meg a választ.

A közelmúlt tendenciái és az újonnan megfogalmazott kezdeményezések alapján bizonyára a zöld pénzügyek további fejlődésének lehetünk szemtanúi, vagy még inkább résztvevői. A Magyar Nemzeti Bank e piacok alakulását is figyelemmel kíséri, sőt devizatartalék-befektetési politikája lehetővé teszi a – minden követelménynek megfelelő – zöld kötvényekbe történő befektetést. Összegezve tehát elmondhatjuk: a magyar jegybank is jelen van ezen a piacon.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.