350 ezren hagyták el Magyarországot - Íme, a legfrissebb adatok

/ 2014.10.15., szerda 12:28 / Hírforrás: MTI

Nagyjából 350 ezerre becsülhető a Magyarországról kivándoroltak száma egy 2013 eleji adatfelvételen alapuló mérés szerint, amelyet szerdán ismertettek a kutatás vezetői Budapesten, a Központi Statisztikai Hivatalban (KSH).

A vizsgálat alapján a 2009 után kivándorlók 80 százaléka 40 éven aluli, és a magyarországi 18 százalékos átlagnál jóval magasabb, 30 százalék körüli közöttük a diplomások aránya.

Az 1989 utáni magyar kivándorlást vizsgáló kétéves kutatás szerint a három legjelentősebb célország Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság. 

A Németországba és Ausztriába kivándorlók között az átlagnál magasabb (37, illetve 41 százalék) a szakmunkások aránya, és az átlagéletkor is magasabb.  

Az Egyesült Királyságba kivándorlók körében jelentősen nagyobb a diplomások aránya (36 százalék, míg Németországban 23, Ausztriában 18 százalék), és alacsonyabb az átlagéletkor (33 év, szemben a németországi 39,5 évvel és az Ausztriába kivándorlók 37 éves átlagéletkorával). 

A kivándorlók túlnyomó többsége, 84 százalék dolgozik. Határozott hazatérési szándékról csak 10 százalék számolt be.

A kutatást az Európai Unió támogatásával létrejött, "A migrációs hatások kezelése Délkelet-Európában" című projekt, a SEEMIG keretében végezték. A felmérésben részt vett többek között a szerb statisztikai hivatal, a bécsi egyetem, a KSH népességtudományi kutatóintézete és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat.

Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese a kutatás eredményeit ismertető sajtótájékoztatón elmondta: helyenként szürreális becslések jelentek meg a magyar sajtóban magyarországi elvándorlás mértékéről. Hangsúlyozta, hogy nagyon nehéz objektív vizsgálaton alapuló becslést tenni a migráció mértékéről, mert számos körülmény nehezíti a pontos mérést.

A SEEMIG keretében magyarországi háztartásokat kérdeztek meg arról, van-e külföldön dolgozó családtag. Emellett fölhasználták a Népességtudományi Kutatóintézet "Életünk fordulópontja" vizsgálatának adatfelvételét. Az adatok harmadik fő forrásául a fogadó - európai uniós és EFTA-országok - tükörstatisztikái szolgáltak, amelyeket az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) gyűjt és rendszerez. Az 1989 utáni magyar kivándorlást e három adatforrás együttes használatával lehetett feltérképezni.

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Boldog születésnapot, MúzeumCafé!

Tíz év nagy idő – főleg egy olyan periodika életében, amely elsősorban a szakmának készül, de a nagyközönség számára is érdekes szeretne lenni. Vékony mezsgyén kell lépkedni, könnyű elbillenni bármelyik oldalra. A MúzeumCafénak eddig sikerült megőrizni az egyensúlyát.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.