40 éve történt a 20. század egyik legszürreálisabb eseménye

Válasz.hu / 2017.12.04., hétfő 16:30 /

Jean-Bédel Bokassa, a Közép-afrikai Köztársaság második elnöke negyven évvel ezelőtt, 1977. december 4-én I. Bokassa néven a „Közép-afrikai Birodalom" császárává koronázta magát. A fényűző beiktatási ünnepély – amelyen a meghívások ellenére egyetlen külföldi vezető sem jelent meg – végképp kiseperte az amúgy is elszegényedett, kifosztott ország kincstárát – egyedül a korona ötmillió dollárba került, a teljes ceremónia pedig az exportbevételek negyedét vitte el.

Bokassa 1977. december 4-én koronázta magát császárrá

Fotó: Europress/AFP/Pierre Guillaud

A diktátor a Francia Egyenlítői Afrika Bobangi nevű kis falujában látta meg a napvilágot, családja szoros kapcsolatban állt a helyi függetlenségi mozgalommal. Szakács apját hatéves korában gyilkolták meg a gyarmatosítók, anyja egy héttel később öngyilkos lett, az árva fiút misszionáriusok vették gondjaikba. 1939-ben beállt a francia hadseregbe, végigharcolta a második világháborút, Indokínát és Algériát, 1961-ben századosként, és a Becsületrend tulajdonosaként szerelt le.

Hazája 1964-es függetlenné válásakor az új elnök, David Dacko (egyben Bokassa unokaöccse) hazahívta, ezredessé léptette elő és kinevezte a hadsereg vezérkari főnökének. 1966. január 1-jén Bokassa megdöntötte a gazdasági nehézségek miatt megrendült helyzetű Dacko uralmát és saját magát nyilvánította államfővé. A következő években kiszámíthatatlan kül- és belpolitikai húzásaival tűnt ki, miközben egyre erősítette elnöki hatalmát. Bevezette az egypártrendszert, egy 1969-es elvetélt puccskísérlet után hatályon kívül helyezte az alkotmányt és rendeleti úton kezdett kormányozni. 1972-ben örökös elnöknek, két évvel később a köztársaság marsalljának nyilvánította magát. Szoros kapcsolatot épített ki Moammer el-Kadhafi líbiai vezetővel, a tőle kapott (anyagi) támogatás reményében áttért az iszlám hitre és felvette a Salah Eddine Ahmed Bokassa nevet.

A frissen megkoronázott császár feleségével, Catherine-nel megtekinti hadseregét

Fotó: Europress/AFP/Pierre Guillaud



Bokassa 1976 végén feloszlatta a kormányt, majd a köztársaságot monarchiává nyilvánította. Példaképét, Napóleont utánozva birodalmi alkotmányt léptetett életbe, visszatért a katolikus hitre, majd 1977. december 4-én I. Bokassa néven a „Közép-afrikai Birodalom” császárává koronázta magát.

Sokan keresetlen módon őrültnek nevezték, amikor például 1971-ben anyák napi ajándékként szabadon engedte az összes női foglyot, de kivégeztette az összes férfit, aki nőt bántalmazott. Birodalmában tolvajlásért füllevágás, visszaesőként akár kivégzés járt.

Az egykori diktátor kilenc gyermekével Párizs környéki kastélya, a Chateau d'Hadricourt kertjében 1984. december 6-án

Fotó: Europress/AFP/Pierre Guillaud

Egyedül Franciaország tartott ki mellette, támogatta pénzügyileg és katonailag – persze nem a császár személye, hanem a gyémántokban és uránban gazdag ország stratégiai jelentősége miatt. A türelem azonban elfogyott, amikor 1979 januárjában Bokassa az ellene tüntetők közé lövetett, majd iskolásokat tartóztattak le, akik nem akarták a császár cége által gyártott és egy másik cége által csillagászati áron forgalmazott, kötelező iskolai ruhát viselni, s közülük száz meghalt a börtönben. A felháborodás még magasabbra csapott, amikor szárnyra kapott a hír, hogy Bokassa személyesen is részt vett a kínzásokban, sőt néhány áldozatából evett is. (Később az ellene felhozott vádak között a kannibalizmus is szerepelt, mert a palotáját elfoglaló francia katonák néhány politikai ellenfelének hulláját a mélyhűtőben találták meg.)

Bírósági tárgyalásán kísérik Bokassát Banguiban 1986. december 16-án

Fotó: Europress/AFP/Daniel Janin



1979. szeptember 20-án, amikor Bokassa éppen Líbiában tartózkodott, egy franciák által szervezett és levezényelt puccs eltávolította a hatalomból és távollétében halálra ítélték. Bokassa Elefántcsontparton, majd franciaországi kastélyában élt, mígnem 1986-ban váratlanul hazatért. Azonnal letartóztatták és árulás, gyilkosság, kannibalizmus és sikkasztás miatt perbe fogták. Hosszú és szenvedélyes tárgyalás után 1987-ben a kannibalizmus vádja alól felmentették, a többiben viszont bűnösnek találták és újfent halálra ítélték. Végül megúszta életfogytiglannal, amelyet idővel 12 évre enyhítettek, s egy 1993-as amnesztiával kiszabadult. Élete hátralevő részét palotája romjai között töltötte, s bár szándékában állt, hogy induljon az 1999-es elnökválasztáson, 1996. november 3-án egy szívroham megmentette ettől országát. Ha népe nem is, de népes családja – 17 felesége és 50 gyermeke – gyászolta.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.